Jeruzsálem a világ egyik legősibb városa. A város mindhárom ábrahámi vallás ? a judaizmus, a kereszténység és az iszlám számára is szent helynek számít. Jól tükrözi ezt az óváros megosztottsága, hiszen mindegyik felekezetnek külön városnegyede van. A keresztény városnegyedben található a Szent Sír-templom, amely a keresztény hagyomány szerint Jézus keresztre feszítésének, eltemetésének és feltámadásának a helyét is magába foglalja. A muszlim negyedben van az iszlám harmadik legszentebb helye, a Templom-hegyen található Al-Aksza mecset, illetve a mellette álló Sziklamecset. Az iszlám hagyomány szerint Mohamed próféta innen indult mennybeli utazására. A judaizmus legszentebb helye, a második templomból fennmaradt siratófal pedig a zsidó negyedben található.

Felosztási tervek és Jeruzsálem

Izrael megalakulását megelőzően, a brit mandátumi időszak alatt, a helyi arab lakosság és a növekvő számú zsidó bevándorló között kialakult konfliktusok miatt több faji alapú felosztási terv is született, azonban Jeruzsálemet, speciális helyzetére való tekintettel, mindig kiemelték a felosztandó területek közül. Mind a Peel-Bizottság terve (1937), mind pedig a Woodhead-Bizottság terve (1938) mandátumi irányítás alatt hagyta volna Jeruzsálemet. Az 1947-ben megfogalmazott ENSZ 181. közgyűlési határozat pedig nemzetközi felügyelet alá (Corpus Separatum) helyezte volna a várost. A szerződéses úton történő felosztás azonban nem valósult meg. Az első arab-izraeli háború (1948-49) következtében a város nyugati fele izraeli, míg keleti fele jordán adminisztráció alá került. Jeruzsálem Kelet-Nyugat kettéosztottságát ez az időszak alakította ki. 1950-ben Izrael kikiáltotta Jeruzsálemet fővárosának, majd Nyugat-Jeruzsálemben kormányzati szerveket állított fel. A hatnapos háború (1967) alatt Izrael elfoglalta a város keleti részét is, amelyet végül az 1980-ban hozott ?Jeruzsálem törvénnyel? annektált, az egyesített Jeruzsálemet pedig egyoldalúan fővárosává kiáltotta ki. Erre válaszul az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta a 478-as számú határozatot, amelyben a nemzetközi joggal ellentétesnek ítélte a Jeruzsálem törvényt. Ezenkívül felszólította a Jeruzsálemben működő diplomáciai missziókat, hogy hagyják el a várost.

Nagykövetségek Jeruzsálemben

Nem az Egyesült Államok nagykövetsége lesz az első, amelyet Jeruzsálemben létesítenek. A történelem folyamán, az 1950-es évektől egészen 1980-ig 16 ország működtetett Izraelhez delegált nagykövetséget a városban. Ezek a következő országok voltak: Elefántcsontpart, Zaire (mai nevén: Kongói Demokratikus Köztársaság), Kenya, Bolívia, Chile, Kolumbia, Costa Rica, Dominikai Köztársaság, Ecuador, El Salvador, Panama, Uruguay, Venezuela, Guatemala, Haiti és Hollandia. A nagykövetségek létesítése de iure nem jelentette Jeruzsálem Izrael fővárosaként történő elismerését.

Jeruzsálem vagy Tel Aviv?

Habár Izrael 1950-ben Nyugat-Jeruzsálemet kikiáltotta fővárosának, majd 1980-ban ezt kiterjesztette a város egész területére, a nemzetközi közösség túlnyomó többsége ezt nem ismeri el. Általánosan elfogadott elv, hogy a város státuszát az izraeliek és palesztinok között folytatott tárgyalások eredményeként kell eldönteni. Éppen ezért, az Izraelbe akkreditált nagykövetek ? az államképviselet helyének szimbolikus jelentése miatt ? Tel Avivból látják el feladatukat, Jeruzsálemben pedig jellemzően csak konzulátusok működnek. Ennek a magatartásnak azonban nem csak szokásjogi relevanciája van, hiszen 1980-ban, az ENSZ Biztonsági Tanács 478-as számú határozatában Jeruzsálem elhagyására szólította fel az ott működő nagykövetségeket.

A ?Jerusalem Embassy Act?

Az Egyesült Államok nagykövetségének Tel Avivból Jeruzsálembe költöztetése már több mint húsz éve húzódik. A Kongresszus 1995-ben elfogadta a ?Jerusalem Embassy Act? nevű törvényt, amely felszólította az elnököt, hogy ismerje el Jeruzsálemet Izrael fővárosának, valamint rendelje el a nagykövetség Jeruzsálembe költöztetését. A törvény azonban lehetőséget adott annak fél éves intervallumokra történő felfüggesztésére. Bill Clinton, George W. Bush és Barack Obama mind biztonsági okokra hivatkozva éltek a felfüggesztés lehetőségével. Donald Trump azonban kampányígéretéhez híven 2017. december 7-én, a Fehér Házban mondott beszédében eleget tett a törvény rendelkezéseinek. Elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, valamint bejelentette, hogy az Egyesült Államok hamarosan megkezdi a nagykövetségének átköltöztetését.

A nagykövetség átadóünnepsége

2018. május 14-én, Donald Trump távollétében történt meg Jeruzsálemben az Egyesült Államok nagykövetségének átadóünnepsége. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy egyelőre a diplomatáknak csak egy töredéke költözött, hiszen az új nagykövetségi épület felépítése még több évet vesz igénybe. David Friedman, az Egyesült Államok Izraelbe akkreditált nagykövetének irodája viszont most már Jeruzsálemből látja el feladatát.

A részleges átköltözés ellenére, a lépés szimbolikus jellege miatt ez egy hatalmas diplomáciai siker az izraeli vezetés számára. Az Egyesült Államok bejelentését követően több állam is jelezte már, hogy nagykövetségét Jeruzsálembe költözteti. Ilyen bejelentést tett többek között Csehország, Honduras, Románia, Guatemala és Paraguay is. Japán viszont ellenpéldaként szolgál, hiszen a szigetország miniszterelnöke kijelentette, hogy országa nem tervezi a nagykövetségének elköltöztetését.

A palesztinok reakciója

A palesztin vezetés felháborodva és aggodalommal követte az Egyesült Államok nagykövetségének költözését, hiszen ebben is Kelet-Jeruzsálemre irányuló követelésük ellehetetlenítését látják. A költözés dátuma csak olaj volt a tűzre. Míg május 14-e Izrael számára a függetlenség ünnepe ? ami idén az állam kikiáltásának a 70. évfordulója volt ?, addig a palesztinok számára ez a Nakba, a katasztrófa napja. A palesztinok ekkor emlékeznek meg elveszett hazájukról, illetve arról a több százezer honfitársukról, akik az első arab-izraeli háború következtében menekültté váltak.

Tiltakozásképpen a Palesztin Nemzeti Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász hazarendelte Washingtonból a palesztin küldöttséget. Az amerikaiakkal a béketervről folytatott egyeztetéseket is befagyasztották, arra hivatkozva, hogy a Jeruzsálemmel kapcsolatos lépések egyértelművé tették az Egyesült Államok Izrael iránti elfogultságát. A teljes képhez hozzá tartozik, hogy márciusban napvilágot látott Donald Trump rendezési terve, amely a jövőbeli palesztin állam fővárosának Kelet-Jeruzsálem helyett annak egyik elővárosát, Abu Dis-t jelölte meg.

A palesztin vezetés elkeseredettsége nem alaptalan. Az elmúlt években, az arab tavasz folyamán kitört regionális válságok következtében a palesztin ügy sokadrangú kérdés lett a Közel-Keleten. Emellett a szaúdi-izraeli közeledésnek köszönhetően regionális támogatóit is kezdi elveszíteni a Palesztin Nemzeti Hatóság. A Kelet-Jeruzsálem körül folyó izraeli adminisztratív intézkedések, a telepespolitika, illetve a jeruzsálemi palesztin lakosokra vonatkozó engedélyrendszer lassan ellehetetleníti, hogy a város valaha egy palesztin állam fővárosa legyen.