Afganisztán sorsát hosszú távon meghatározó lépéseket fogalmazott meg február végén Ashraf Ghani, Afganisztán elnöke.
Régóta terítéken vannak az esetleges béketárgyalások a tálibokkal, azonban eddigiekben a hiányzott a megfelelő platform a tárgyalások megkezdéséhez. Az ország számára több szempontból is fontos lenne megállapodásra és békére jutnia a radikális iszlamista mozgalom tagjaival. Egyrészt, az ország biztonsági helyzete a tálibok által elkövetett támadások miatt kaotikus állapotban van. Másrészt, Pakisztán már régóta szorgalmazza a két fél közötti béketárgyalások megkezdését, így ez talán enyhülést hozhat Afganisztán és Pakisztán közötti nézeteltérésekben is. Ugyanezen a konferencián Ghani felajánlást tett a tálibok felé, hogy elismeri a csoportot, mint legális politikai párt. Ez a felajánlás Ghani szerint a kezdő lépcsőfoka lehet a több mint 16 éve dúló konfliktus lezárásának.
Ez a megnyilvánulás jelentősnek nevezhető Ghani részéről, aki a múltban rendszeresen terroristának és lázadóknak nevezte a tálibokat. Habár korábban már felajánlotta, hogy tárgyalásokba bocsátkozna a tálibok kisebb csoportjával, akik elfogadnák a békét, a tárgyalások mégis kudarcba fulladtak. Az USA 2001-es beavatkozásának köszönhetően a tálibokat eltávolították az ország vezetéséből. A beavatkozás után a harc, hogy visszakerülhessenek a hatalomba, egyre vérsebbé vált. A mozgalom vezetői felajánlották; ha visszakerülhetnek az ország vezetésébe, akkor tárgyalásokba kezdenek az Egyesült Államokkal, de Kabullal nem voltak hajlandók tárgyalni.
Az elnök javaslatai között szerepelt egy azonnali tűzszünet a két fél között, továbbá szó esett a foglyok szabadon engedéséről is, valamint egy új választás kiírásáról és alkotmányos felülvizsgálatról. Ghani azt is felajánlotta, hogy segítséget nyújt a reintegrációban, valamint a szankciók megszüntetésében. Mindezt abban az esetben, ha a tálibok felszámolják az erőszak alkalmazását, elismerik az afgán kormányt és tiszteletben tartják a jogállamiságot.
Ghani ajánlatát természetesen az USA sem hagyta kommentár nélkül. A bejelentés talán csak növelni fogja azt a szakadékot, ami Kabul és Washington között keletkezett. Az év elején Donald Trump bejelentette, hogy Washington nem hajlandó tárgyalásokba kezdeni a tálibokkal, az általuk folytatott folyamatos támadások és erőszak alkalmazása miatt.
Míg az USA ellenzi a béketárgyalásokat, addig Pakisztán örömmel fogadta a tárgyalások megkezdését, amit a szomszédos ország már régóta szorgalmazott. Kabul sűrűn megvádolta azzal Pakisztánt, hogy támogatja a tálibokat, de a szomszédos Pakisztán ezt végig elutasította, sőt többször is kihangsúlyozta, hány pakisztáni állampolgár életét oltották ki a mozgalom tagjai. Ghani felismerve a diplomáciai támogatás és nyomás előnyét, békejobbot nyújtott Pakisztán felé. Az elnök úgy fogalmazott a február végén megrendezett kabuli konferencián: ?Készek vagyunk elindítani a tárgyalásokat Pakisztánnal és elfelejteni a múlt keserű eseményeit?.
A jelenleg megfogalmazott javaslatok elfogadásánál és a tárgyalások megkezdésénél már nehézségékbe is ütköztek. A kormány kikötése volt, hogy a békefolyamat bármelyik részében nők is részt vehetnek. Azonban a tálibok az iszlám fundamentalista értelmezése alapján a nőket másodrangú polgárként kezelik, így amíg nők is részt vehetnek a tárgyalásokban, a tálibok távol fognak maradni a tárgyalóasztaltól. Ghanira hárul a kényes feladat, miszerint valahogy puha lépésekkel rá kell bírnia a tálibokat a tárgyalásokra, miközben nem veszíti el jó hírnevét az ország liberális, nyugati szövetségesei között.
Az ország számára sorsdöntő lehet a tálibokkal történő megegyezés. Az afgán lakosság túl sokat szenvedett már a mozgalom tagjai által alkalmazott terror miatt. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az az éhségsztrájk, ami a napokban vette kezdetét. Több tucat afgán állampolgár csatlakozott az éhségsztrájkhoz, amivel céljuk, hogy felhívják a figyelmet a Helmand tartományt érő folyamatos erőszakra. Olyan erőszakos cselekményekre, mint ami március 23-án történt a tartomány fővárosában, mikor is egy autóba rejtett bomba robbant fel a sportpálya mellett, ezzel megölve több mint 20 embert. A merénylet nem sokkal a békatárgyalások bejelentése után következett be. Egyelőre az afgán kormány nem reagált sem a sztrájkra, sem a támadásra, aminek következménye lehet, hogy egyre több dühös és reményvesztett állampolgár fog az utcákra vonulni a jövőben, annak érdekében, hogy kifejezze elégedetlenségét.
