A 2016-ban elinduló Három Tenger Kezdeményezés (Three Seas Initiative ? TSI) viszonylag keveset szerepel mind a hazai, mind a nemzetközi médiában, azonban a tizenkét közép- és kelet-európai EU-tagállam együttműködése igen jelentős potenciált hordoz magában, legfőképpen az energiapolitika, a közlekedés és a digitalizáció terén. Ezen írás célja bemutatni a Kezdeményezés létrejöttének körülményeit, okait, illetve a Kezdeményezés céljait, emellett megvizsgálom azt, hogy a Kezdeményezés hogyan fejlődött az utóbbi években. Bemutatásra kerülnek továbbá a legfontosabb megvalósult és megvalósítandó projektek, kiemelve a hazánkat érintő fejlesztéseket, illetve megvizsgálom a nagyhatalmak TSI kapcsán felmerülő érdekellentéteit. Végezetül pedig megállapítások kerülnek megfogalmazásra az együttműködés jövőjére vonatkozóan.

A kezdeményezés létrejötte és céljai

A Három Tenger Kezdeményezés által létrejött közép-kelet-európai együttműködés eszmei háttere napjainkban már csaknem százéves múltra tekint vissza. Az első világháborút követően Józef Pilsudski marsall, Lengyelország vezetője alkotta meg az Intermarium [Tengerköz] geopolitikai koncepciót, amely a szakértők szerint már a középkortól kezdve jelen volt a lengyel külpolitikai gondolkodásban. Pilsudski elképzelése, amely a kor kihívásaira reagálva a szovjetek és németek hegemóniája elleni közép-kelet-európai katonai-védelmi együttműködésre fókuszált volna, a mai kezdeményezéshez hasonlóan három tenger, a Balti-, Adriai- és a Fekete-tenger között húzódó országokat foglalt volna magába. Sőt, a két világháború közötti lengyel koncepció jóval több államot vont volna be az együttműködésbe, mint a jelenlegi szövetség tizenkét résztvevője: többek között Skandináviát, a balkáni országokat, Olaszországot és Ukrajna területét. A 2000-es években Lech Kaczinsky elnök igyekezett felújítani ezt a gondolatot, és átültetni a jelenkor keretei közé: elsősorban az energiaellátás, az energiahordozók beszerzésének diverzifikálását igyekezett megvalósítani. A 2010-ben repülőszerencsétlenségben elhunyt államfő elképzelésének valódi gyakorlati megvalósítása fél évtizeddel később kezdett körvonalazódni: 2014-ben napvilágot látott egy igen jelentős tanulmány az Atlantic Council részéről Completing Europe: From the North-South Corridor to Energy, Transportation, and Telecommunications Union címmel, amely részletesen taglalta és indokolta a közép-kelet-európai energiaügyi, közlekedési és digitalizációs fejlesztések szükségességét. A Kezdeményezés végül 2015-ben kezdett formát ölteni, amikor is Andrzej Duda elnök hivatalba lépett és megkezdte az érintett országokkal való párbeszédet az együttműködésről, amelynek kialakításában a szintén 2015-ben hivatalba lépett Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnök is aktívan részt vett, így az előzetes egyeztetéseket követően az első csúcstalálkozóra Dubrovnikban került sor 2016 augusztusában.

A Kezdeményezés elsődleges célja a résztvevő államok gazdasági növekedésének elősegítése a közöttük lévő, illetve a TSI-n kívüli országokkal való kereskedelmi kapcsolatok erősítése által, amelyet jelentős, országhatárokon átívelő infrastrukturális projektek megvalósítása révén kívánnak elérni – mind a közúti, vasúti és vízi útvonalak, mind az országok közötti gázvezetékrendszerek fejlesztésével, illetve újak kiépítésével. Kifejezett cél a Nyugat-Európához való felzárkózás az országok infrastruktúrájának összekapcsoltsága terén ? a nyugati gazdasági érdekeltségeknek fontos kelet-nyugati irányú infrastruktúra kiépülése után a TSI az észak-déli irányú kapcsolatok fejlesztését célozza meg. A Kezdeményezés a régió EU-csatlakozása, illetve az uniós strukturális politikák ellenére is fennmaradó viszonylagos gazdasági elmaradottságát a befektetések ösztönzésével kívánja orvosolni ? ennek érdekében hozták létre a TSI Üzleti Fórumát, illetve Beruházási Alapját. A régió elmaradottságát bizonyítják egy 2018-as tanulmányban megjelent adatok, melyek szerint a TSI-országok az akkor még 28 tagú Európai Unió területének 28, népességének csaknem 22 százalékát adták, az EU-28 GDP-jének viszont csupán 10,8 százalékát. Az Egyesült Királyság kiválásával ezen arányszámok ugyan kissé megváltoztak pozitív irányba (pl. a népesség aránya 24-25 százalék), azonban ez a fennálló problémákon nem segít.

1. ábra: A Kezdeményezésben résztvevő államok.

A Kezdeményezés fejlődése és fontos megvalósítandó projektjei

A Kezdeményezés indulásakor főként Nyugat-Európában attól tartottak, hogy az Európai Unióval komoly csatákat vívó lengyel kormány vezetésével ez az új együttműködési rendszer az unió megosztására is törekedhet. Kolinda Grabar-Kitatovic horvát elnök, a TSI egyik fő kezdeményezője a 2016. augusztusi dubrovniki fórumon ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Kezdeményezés nem irányul senki ellen, hanem éppen az unión (és a transzatlanti közösségen) belüli kohézió, együttműködés erősítése a célja. Az éppen csak elinduló együttműködésnek nagy lökést adott a második, 2017-es varsói csúcstalálkozó, amelyen a tizenkét államból tíz államfői szinten képviseltette magát (2016-ban ez a szám csupán hat volt) ? erre valószínűleg Donald Trump személyes megjelenése is ösztönzőleg hatott, amely azt is jelezte, hogy az Egyesült Államok nagy jelentőséget tulajdonít a Kezdeményezésnek. A varsói fórum másik fontos hozadéka volt, hogy a zárónyilatkozat külön kiemelte az Európai Unió fontos szerepét a már jórészt megvalósult kelet-nyugati infrastruktúrák kiépülésében, illetve a kohéziós politikában. Emellett a nyilatkozat számos ponton utal arra, hogy a TSI célja az EU egységének erősítése és az uniós energia- és közlekedéspolitikai célkitűzések megvalósítása (például a transzeurópai közlekedési hálózat kiépítése), továbbá kiemeli, hogy a Kezdeményezés sikeressége az egész Európai Unió érdekében is áll. Mindemellett a varsói találkozón döntés született arról, hogy létrehoznak egy üzleti fórumot a régióbeli gazdasági kapcsolatok növelése céljából. Ezt végül a következő, 2018-as bukaresti csúcstalálkozón tartották meg, amely több szempontból is úttörőnek számít. A már kezdetektől jelen lévő USA mellett az Európai Unió ebben az évben először képviseltette magát a fórumon, ráadásul az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker látogatott a román fővárosba, emellett Heiko Maas német külügyminiszter is jelen volt országa képviseletében. Mindez azt jelentette, hogy az EU vezetése és a régióban leginkább érdekelt Németország is felismerte a Kezdeményezésben rejlő potenciált, és azt nem kizárólag a saját érdekei veszélyeztetéseként értelmezik. Az Üzleti Fórumra több mint hatszáz résztvevő érkezett számos országból (TSI-országok, más uniós országok, nem EU-s délkelet-európai országok, USA). Emellett szándéknyilatkozatot írtak alá a Kezdeményezés Beruházási Alapjának létrehozásáról, az ekkorra már konkrétan megfogalmazott projektek finanszírozása érdekében ? emiatt is voltak jelen az Európai Beruházási Bank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, illetve a Világbank-csoport képviselői. Továbbá kialakították a résztvevő államok kereskedelmi kamaráinak együttműködését, az üzleti kapcsolatok fenntartása és fejlesztése céljából. Érdemes megemlíteni, hogy nem véletlen az, hogy az első három csúcstalálkozó e három fővárosban valósult meg ? ugyanis Horvátország, Lengyelország és Románia napjainkban is a Kezdeményezés motorjai. Ezzel szemben a tizenkét résztvevő állam közül Csehország és Ausztria kisebb-nagyobb fenntartásokkal kezeli a Három Tenger Kezdeményezést. Sokatmondó tény, hogy a hetvenhét elsődlegesen végrehajtandó projekt közül Csehország egyet (Duna-Odera-Elba vízi út), Ausztria pedig egyet sem kezdeményezett.

A 2019-es ljubljanai fórumon már Németország is államfői szinten képviseltette magát. A következő évben a tallinni csúcstalálkozó jórészt online valósult meg, azonban így is fontos előrelépések történtek. Észtország előtérbe helyezte a digitalizáció terén megvalósítandó fejlesztéseket és a smart connectivity koncepcióját, emellett létrejött egy új, az elsődleges projekteket tartalmazó interaktív weboldal is. Fontos fejlemény, hogy 2020 júniusában megtartották a TSI első külügyminiszteri megbeszélését is ? ez is jelzi, hogy a résztvevő államok kormányai egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a Kezdeményezésnek. 2020 során a Kezdeményezés Beruházási Alap-projektje is jelentős előrehaladást ért el: számos résztvevő állam jelezte szándékát arra, hogy hozzájárul az Alap tőkéjéhez (a lengyel fejlesztési bank több százmillió euróval, viszont a többi állam, így hazánk is csak 20-20 millió euróval szállt be), emellett az USA részéről is jelentős, 300 millió dolláros hozzájárulás történt energiaügyi projektekre, továbbá megjelent az első magánbefektető is az Alap finanszírozásában.

Érdemes megemlíteni, hogy a Kezdeményezés államainak együttműködése, párbeszéde nem csak az évente megrendezett magas szintű csúcstalálkozókra korlátozódik. Számos szakértői szintű egyeztetés, konferencia zajlik az egyes szakpolitikákról, emellett 2021 februárjában ismét sor került egy külügyminiszteri online megbeszélésre, Bulgária szervezésében.

ÉvHelyszínFontos külsős résztvevőkFontosabb eredmények, előrelépések
2016DubrovnikUSA; Kína; Törökországcsak hat TSI-állam képviseltette magát elnöki szinten
2017VarsóUSA ? Donald Trumpmár tíz TSI-állam elnöke vett részt; az EU programjaihoz való kapcsolat erősebb hangsúlyozása; döntés az Üzleti Fórum létrehozásáról
2018BukarestUSA ? Rick Perry; EU ? Jean-Claude Juncker; Németország ? Heiko Maas; Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank; Európai Beruházási Bank; Világbank-csoportÜzleti Fórum ? kb. 600 résztvevő számos országból;

Beruházási Alap létrehozásának elindítása (pénzügyi intézmények részvétele);

A TSI-országok kereskedelmi kamaráinak együttműködése;

konkrét projektek és célok megfogalmazása

2019LjubljanaEU ? J-C. Juncker; Németország-államfő; USAÜzleti Fórum (kb. 500 résztvevő)

Az ?Elsődleges Összekapcsolódási Projektek? listájának bemutatása, amelyet folyamatosan aktualizálnak

2020Tallinn, onlineEU ? Margrethe Vestager; USA ? Mike PompeoSmart Connectivity koncepció

A Beruházási Alap sikeres ? USA is hozzájárul + magánbefektetők;

új honlap az elsődleges projektek nyomon követésére;

az első külügyminiszteri találkozó? nagyobb kormányközi együttműködés

2. ábra: A Kezdeményezés fejlődése évről évre. Saját szerkesztés. 

A hetvenhét elsődlegesen megvalósítandó projekt 51 százaléka a közlekedés, 32 százaléka az energia, 17 százaléka pedig a digitalizáció területére összpontosít. Az egyik legfontosabb a litvániai Klaipédát a görögországi Thesszalonikivel összekötő, 3300 kilométer hosszú Via Carpathia projektje, amely két leágazást is magába foglalna a Fekete-tenger melletti Konstanca, illetve Törökország irányába. A közlekedési folyosó magyarországi szakasza többek között Miskolcot és Debrecent is érinti, az utolsó hiányzó hazai autópálya-szakasz Miskolc és Tornyosnémeti között a tervek szerint idén őszre elkészül. Több ország azonban nem áll ilyen jól az építkezéssel ? például a romániai és szlovákiai szakaszok teljes kiépülésére 2030 előtt nemigen lehet számítani, emellett Lengyelországban is még csak kisebb szakaszok készültek el. A távlati cél az, hogy a Via Carpathia összekapcsolódjon a tervezett Via Balticával, amely az E67-es nemzetközi út Varsó és Tallinn közötti szakaszát foglalja majd magába.

3. ábra A Via Carpathia útvonala. (Forrás: https://www.facebook.com/WarsawInstitute/photos/a.1514654455499745/1874049719560215/ (2021.04.04.)
4. ábra: Az E67-es út, melynek Varsó-Tallinn szakasza lesz a Via Baltica. (Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/European_route_E67 (2021.04.05.)

Egy másik, szintén az észak-déli irányú konnektivitás jegyében megvalósítandó projekt az észak-déli gázfolyosó teljes körű kiépítése. A tervek szerint a litvániai (Klaipéda) és lengyelországi (Swinoujscie) cseppfolyosított földgáz- (LNG) terminálokat összekötnék a nemrég elkészült horvátországi, Krk-szigeti terminállal. Ez a projekt Magyarország számára is kiemelt fontosságú az energiaimport diverzifikációja szempontjából, ennek megfelelően a magyar állami MVM-energiacsoport évi egymilliárd köbméternyi cseppfolyosított gáz érkezését lehetővé tévő kapacitást foglalt le a Krk-szigeti terminálban. Emellett Észtország és Lettország tervei között is szerepel egy-egy LNG-terminál megépítése. Az észak-déli gázfolyosó megvalósításához fog hozzájárulni a magyar-szlovák gázvezetékrendszer kapacitásának nagyarányú bővítése, továbbá hazánk számára kiemelt fontosságú a magyar-szlovén gázvezeték-kapcsolat kiépítése is, többek között annak érdekében is, hogy Olaszországot be tudják vonni a közép-kelet-európai gázügyi együttműködésbe. Egy másik fontos energiaügyi projekt a Románia fekete-tengeri talapzatában rejlő földgáz kitermelése, melynek Magyarország és a régió más országai felé történő szállítását az épülőfélben lévő BRUA, illetve ROHU gázvezeték teszi majd lehetővé. A BRUA első és leghosszabb romániai szakasza 2020 novemberében már elkészült. Magyarország számára egy másik fontos energiaügyi beruházás a jelenleg lignitet felhasználó, széntüzelésű Mátrai Erőmű felújítása, károsanyag-kibocsátásának csökkentése: a lignit folyamatos kivezetése mellett egy 500 MW teljesítményű gázturbinás blokk, illetve egy 200 MW teljesítményű napelem-park épül.

A Kezdeményezésben résztvevő országok gyorsvasúti kapcsolataik fejlesztésére is ambiciózus tervekkel rendelkeznek. A tervezési fázisban lévő Budapest-Varsó gyorsvasút projektje új szintre fogja emelni a visegrádi országok közlekedési kapcsolatait, sőt, a tervek között szerepel a gyorsvasút-hálózat Kolozsvárig való kiterjesztése is. E projekt megvalósulásának azért is lenne nagy jelentősége, mert így Varsón keresztül kapcsolat jöhetne létre a Baltikum országainak már előrehaladottabb megvalósítási fázisban lévő közös gyorsvasút-rendszerével, a Rail Balticával.

5. ábra: A Rail Baltica útvonala (Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Rail_Baltica, (2021.04.05.)

A nagyhatalmi érdekek ütközése a Kezdeményezés kapcsán

Az Amerikai Egyesült Államok a kezdetektől nagy érdeklődést tanúsít a Kezdeményezés iránt ? ezt jelezte Donald Trump személyes részvétele a 2017-es varsói fórumon is. Egy észak-déli gázfolyosó kiépítése Közép-Európában egyértelműen az USA érdekét szolgálja, mivel az a régió államainak Oroszországtól való energiafüggésének enyhülését eredményezné, mindemellett pedig az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) számára teremthet nagyobb keresletet. Az LNG fogadására alkalmas kikötők működnek a lengyelországi Swinoujsciében, a litvániai Klaipédában, illetve a horvátországi Krk-szigeten. Mindemellett a romániai fekete-tengeri földgáz kitermelése is jelentősen diverzifikálhatja a régiós országok energiaimportját ? ennek érdekében épülhet ki a BRUA román-magyar gázvezeték a jövőben. Mindez egyfajta válaszreakciónak is tekinthető az Északi Áramlat 2 orosz-német gázvezeték megépülésére, melyhez az USA rendkívül kritikusan áll hozzá. Amennyiben az Északi Áramlat 2-t teljesen üzembe helyezik, úgy Közép-Európába Németországon keresztül fog áramlani az orosz földgáz, és Lengyelország terve, hogy energiaelosztó-központként működjön Közép-Európában, könnyen kútba eshet. A mindenkori amerikai kormányzat számára tehát a TSI energiaügyi fejlesztései stratégiai prioritást jelentenek, ezt az is alátámasztja, hogy eddig minden TSI-fórumon képviseltette magát az USA, többek között Rick Perry energiaügyi miniszter által, aki a 2018-as csúcson adott nyilatkozatában aggasztónak nevezte az orosz gáztól való európai függőség növekedését, amely nemzetbiztonsági kockázatokkal is járhat. Emellett rendszeres egyeztetések zajlanak a Kezdeményezés államai és az USA között az energiaügyi témákról. Természetesen ezen kérdések elsősorban a biztonságpolitikai szempontok miatt kerülnek előtérbe, különösképpen Lengyelország vonatkozásában ? 2017-ben Trump látogatása alkalmával egyeztek meg Patriot típusú amerikai rakétavédelmi rendszer vásárlásáról, illetve 2020-ban döntés született jelentős számú amerikai katona Németországból Lengyelországba való áthelyezéséről. A TSI stratégiai fontosságát jelzi, hogy a 2020-as online fórumon Mike Pompeo külügyminiszter is részt vett.

Oroszország mindezek miatt természetesen veszélyeztetve érezheti gazdasági érdekeit Közép- és Kelet-Európában, ezért számára elsődleges fontosságú az Északi Áramlat 2, illetve az orosz gázt szállító déli gázfolyosó kiépülése. Szakértők szerint Oroszország a jövőben sem fogja tudni megakadályozni a Három Tenger Kezdeményezést, ráadásul elsődleges érdekszférájából Ukrajna is kacsingat a TSI által nyújtott lehetőségek felé ? Lengyelországon keresztül LNG-t vásárolna, illetve részt venne egyes közlekedési projektekben is. Azonban Oroszország képes lehet a Kezdeményezésben részt vevő államok belpolitikájának befolyásolására, az orosz érdekeknek megfelelő politikai szereplőket juttatva hatalomra, így gyengítve az együttműködést.

Kína az első, 2016-os fórumon még igen magas szinten képviseltette magát. Ekkoriban alakult meg az Egy Övezet, Egy Út-kezdeményezésben való közép-kelet-európai részvétel kapcsán a 16+1-es formáció, így Kína joggal remélhette azt, hogy a Három Tenger Kezdeményezés infrastrukturális projektjeinek finanszírozásában és megvalósításában is döntő szerepet játszhat. Még arra is javaslatot tettek, hogy a Via Carpathiát kössék össze az új Selyemúttal. Ugyanakkor az USA és az Európai Unió igyekeznek kiszorítani Kínát az infrastruktúra-projektekből. Ennek megfelelően, a hírek szerint a bulgáriai Rusze-Veliko Tarnovo autópálya-szakaszt mégsem kínai, hanem EU-s finanszírozással építenék meg.

Németország, mint az Európai Unió motorja és a közép-kelet-európai régió legjelentősebb kereskedelmi partnere, kezdetben igen kritikusan állt hozzá a Kezdeményezéshez, hiszen amellett, hogy az EU egységét is féltette, egy Németország nélküli közép-európai együttműködés egyértelműen nem szolgálta volna a német érdekeket. Csehország és Ausztria visszafogott részvétele a Kezdeményezésben is részben arra vezethető vissza, hogy nem kívántak túlzottan eltávolodni a német, illetve nyugat-európai gazdasági partnerektől. A TSI-országok is hamar felismerték, hogy a német gazdasági erő megkerülhetetlen tényező, így Németország a Három Tenger Kezdeményezés partnerországa lett ? ez elengedhetetlen lépés volt, hiszen a legtöbb régiós országnak Németország messze a legjelentősebb partnere, emellett pedig a német gazdasági szereplőknek is rendkívül fontos a régió. Mindemellett az energiapolitikában egy elsősorban német-lengyel versengés figyelhető meg: az Északi Áramlat 2 kiépülésével Németország válna Európa fő gázelosztó-központjává, ezt a címet pedig Lengyelország igyekszik magának megszerezni az amerikai cseppfolyósított földgáz vásárlásának növelésével.

A Kezdeményezés jövőbeli kilátásai és kihívásai

A Három Tenger Kezdeményezés sikere nagyban múlhat azon, hogy lesz-e elegendő pénzügyi forrás a projektek megvalósítására. A 2021-ben a TSI koordináló szerepét betöltő Bulgária szeretné azt elérni, hogy minden, az együttműködésben részt vevő állam járuljon hozzá a Beruházási Alap tőkéjéhez (eddig csak kilenc ország tette ezt meg), illetve hogy az európai uniós és nemzetközi pénzügyi intézmények még nagyobb mértékben támogassák az Alapot ? ez pedig a bolgár program szerint úgy érhető el, hogy a projektek megvalósításában látható eredmények születnek. Emellett Bulgária álláspontja szerint ad hoc jelleggel be lehet vonni más országokat is egyes projektek megvalósításába (például a bolgár fekete-tengeri partvidéket az albániai adriai-partvidékkel összekötő útvonal kapcsán). Az energiahordozók beszerzésének diverzifikációja továbbra is nagy jelentőségű lesz, emellett az észtek által szorgalmazott digitalizációs és smart-projektek, illetve a régióbeli tudományos, innovációs és oktatási kapcsolatok fejlesztése is kiemelt szempont. Az USA, az Európai Bizottság és Németország továbbra is fontos partnerei maradnak a Kezdeményezésnek. A tervek szerint a 2021-es évben Szófiában fogják megtartani az éves csúcstalálkozót, illetve az Üzleti Fórumot.

Amennyiben megfelelő összegű pénzügyi forrás fog rendelkezésre állni, illetve a TSI-ben résztvevő államok politikai akarata nem gyengül, úgy a Három Tenger Kezdeményezés egy igen gyümölcsöző pragmatikus gazdasági együttműködési forma lehet a jövőben, amely akár további, más jellegű kooperációt is elindíthat majd a régió országai között. A sikerhez azonban szükséges az is, hogy fennmaradjon az USA nagyfokú támogatása, illetve fontos, hogy az Európai Unió vezetői és Nyugat-Európa se gátolja a közép-kelet-európai együttműködést. Azt azonban irrealitás lenne várni, hogy a Három Tenger Kezdeményezés által ezen országok szoros politikai együttműködést fognak megvalósítani, ugyanis számos területen igencsak különböző érdekekkel rendelkeznek, már csak eltérő gazdasági fejlettségük és különböző külpolitikai céljaik miatt is.

Címlapkép: Orosz hajó folytathatja az Északi Áramlat 2 gázvezeték építését. Rügen-sziget, 2020. május 10. Orosz tenger alatti csővezetéket fektetésére alkalmas hajó horgonyoz az észak-németországi Rügen-sziget közelében 2020. május 10-én. A hajó több mint tízezer kilométert tett meg Oroszországból a Balti-tengerig. Az amerikai szankciók miatt az orosz hajó fogja befejezni az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítését.
(Forrás: MTI/EPA/Jens Köhler)

Előző cikkAz afrikai keresztények sorsa
Következő cikkMENA 05 ? MENA térség hírfigyelő, 2021. március