Az EU nem ismerte el Jeruzsálemet Izrael fővárosának
December 6-án az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini reagált Donald Trump amerikai elnök Jeruzsálemmel kapcsolatos döntésére. A főképviselő kifejtette az Európai Unió aggodalmát az Egyesült Államok lépésével kapcsoltban, továbbá leszögezte, hogy a palesztin kérdésben az Unió továbbra is a két állami megoldás (vagyis az önálló zsidó és palesztin állam kialakítása) mellett kötelezi el magát. Megismételte, hogy Brüsszel álláspontja szerint a város jövőbeli státuszát az érintett felekkel folytatott közvetlen tárgyalások útján kell rendezni, amelybe a Quartet-ten túl a regionális szereplőket is be kell vonni.
Az EU meghosszabbította az Oroszországgal szembeni szankciókat
December 21-én a Tanács további hat hónappal meghosszabbította az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat és fenntartja több orosz állampolgárral szemben a beutazási és pénzügyi korlátozásokat. A döntést az Unió állam és kormányfőinek december 14-ei találkozóján hozták meg, miután megvitatták a Minszki Jegyzőkönyv orosz részről történő végrehajtását. Az Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedéséket még 2014 nyarán vezette be az Unió, válaszul Moszkvának az ukrajnai eseményekben játszott szerepére. A szankciókat az orosz pénzügyi, energetikai és védelmi iparral szemben vezeték be.
Védelmi ipar
A Tanács 2017. december 12-én megállapodott az európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozásáról szóló javasolt európai parlamenti és tanácsi rendelettel kapcsolatos álláspontjáról (azaz az általános megközelítésről). Az Európai Védelmi Alap szerves részét képező rendelet célja az, hogy a 2019?2020-as időszakra 500 millió euró költségvetésű programot alakítson ki az uniós védelmi iparversenyképességének és innovációs kapacitásának támogatására. Várhatóan 2018-ban megkezdődnek a tárgyalások az Európai Parlamenttel. A cél az, hogy 2019-ben már pénzügyi támogatást lehessen nyújtani az első képességfejlesztési projekteknek.
PESCO
A Tanács 2017. december 11-én ? kevesebb, mint egy hónappal azután, hogy kézhez kapta az érintett tagállamok együttes értesítését az állandó strukturált együttműködésben való részvételi szándékukról ? határozatot fogadott el az állandó strukturált együttműködés (PESCO) létrehozásáról. A PESCO megteremti annak lehetőségét, hogy egyes uniós tagállamok szorosabb együttműködést folytassanak a biztonság és a védelem területén. Ez 25 tagállam részvételét jelenti Dánia, az Egyesült Királyság és Málta kivételével. Ez az állandó védelmi együttműködési keretrendszer lehetővé fogja tenni, hogy az arra hajlandó és képes tagállamok közösen fejlesszék védelmi képességeiket, közös projektekbe ruházzanak be, valamint javítsák fegyveres erőik műveleti készenlétét és hozzájárulását.
EU-NATO
Az Unió továbbra is szoros és egymást kölcsönösen erősítő együttműködést folytat a NATO-val a közös érdekű területeken ? stratégiai és műveleti tekintetben egyaránt ? a nemzetközi békét és biztonságot elősegítő válságkezelésben és a védelmi képességek olyan továbbfejlesztésében, ahol a követelmények között átfedések vannak. Az Unió számára az egyik legfontosabb politikai prioritást jelenti az együttes nyilatkozat végrehajtása. Alapvető elemét képezi az erőfeszítések azon tágabb körének, melyek célja ? amint azt a Tanács a ?Biztonság és védelem az EU globális stratégiájának összefüggésében? című, 2017. november 13-i következtetéseiben ismételten kijelentette ? megerősíteni az Unió ahhoz szükséges képességét, hogy biztonságszolgáltatóként tudjon fellépni és együtt tudjon működni partnereivel.
