Partnerkapcsolatok
- október 1-3.
A Civil Társadalmi Tanácsadó Testület (Civil Society Advisory Panel ? CSAP [szerkesztői fordítás]) idén rendezte meg második éves találkozóját Brüsszelben, ahol a nők, a béke és a biztonság tárgyköre volt a középpontban. A legfőbb napirendi pont az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325. sz. határozata volt, melynek keretein belül nemrég új cselekvési tervet hoztak létre, amelynek az életbe léptetéséhez a NATO továbbra is számít az együttműködésére és hozzájárulására mind a tagállamok, mind a Testület képviselői részéről.
- október 2.
Jens Soltenberg, a NATO főtitkára részt vett Helsinkiben a Hibrid Fenyegetések Elleni Kiválósági Központ megnyitóján. A főtitkár szerint ez a kezdeményezés fontos a biztonságunk szintéjnek növelése érdekében, hiszen ez segíteni fog a modern és komplex fenyegetések megértésében.
A központ létrehozását a finn kormány kezdeményezte, melyben az EU-n és NATO-n kívül még 11 ország vesz részt.
- október 2-3.
A NATO Mediterrán Dialógus Politikai Tanácsadó Csoportja ötödik alkalommal, Mauritániában tartott találkozót. Az esemény résztvevői azt vizsgálták, hogy a Mediterrán Dialógus tagjaival milyen a Szövetség együttműködése, illetve azt, hogy hogyan lehetne ezen a kooperáción javítani.
- október 12.
Rose Gottemoeller, a NATO főtitkár-helyettese a Belgrádi Biztonsági Fórumon a Szövetség és Szerbia közti viszonyról beszélt. Mint mondta, a NATO tiszteli a szerb semlegességet, így nem fognak nyomást gyakorolni a szerbekre partnereik megválogatásában. Azonban azt is kifejtette a főtitkár-helyettes, hogy a NATO és Szerbia együttműködése egy új korszakba lépett, amit a NATO szeretne fejleszteni.
?A NATO egy erős, demokratikus és virágzó Szerbiát akar, mert ez jó a Nyugat-Balkán stabilitásának. És ha a Nyugat-Balkán stabilabb, akkor mindannyian nagyobb biztonságban vagyunk? ? fejtette ki Gottemoeller.
- október 16.
A hetedik NATO-Ázsia-csendes-óceáni Dialógus ülésén Rose Gottemoeller arról beszélt, hogy milyen fontos a Szövetség számára az ázsia-csendes-óceáni térség. A főtitkár-helyettes kifejtette, hogy habár a NATO elsődlegesen az euroatlanti térségre koncentrál, mégis számít, hogy mi történik az ázsia-csendes-óceáni térségben, hiszen egy ottani konfliktus az egész világnak jelentene kihívást. Ezért az együttműködést a régió országaival szükségesnek, nem pedig egy luxusnak tartja a főtitkár-helyettes.
- október 20.
Jens Stoltenberg bejelentette, hogy a következő NATO-csúcsot 2018. július 11-12-én, Brüsszelben fogják megtartani. A főtitkár nem részletezte a programot, csak annyit mondott, hogy a Szövetség tovább fogja erősíteni a transzatlanti köteléket az adaptáció folytatásával, illetve folytatni fogja a munkát partnereivel a terrorizmus elleni harcban és a szomszédságának stabilan tartásában.
- október 26.
Harmadik alkalommal ült össze a NATO-Oroszország Tanács. Az ülés Jens Stoltenberg elnökletével zajlott le, aki később kiemelte, hogy a NATO és Oroszország kapcsolatát illetően a következő három kérdés volt a leglényegesebb: Ukrajna (a minszki jegyzőkönyv betartása), Afganisztán (terroristák általi fenyegetések) és az átláthatóságra és kockázatcsökkentésre való törekvés (légi biztonság a balti régióban, Zapad-2017 orosz-fehérorosz hadgyakorlat). A főtitkár szerint ?a Tanács és Oroszország közötti párbeszéd nem egyszerű, de éppen emiatt igazán fontos?.
- október 31.
Jens Stoltenberg háromnapos látogatást tett Japánban, aminek a végén elmondott beszédében körvonalazta a Szövetség politikáját az ázsia-csendes-óceáni térséggel szemben. Beszédében a főtitkár kifejtette, hogy egyre több kihívás globális, ezért mindenkinek szerepet kell vállalnia ezek kezelésükben. Kiemelte, hogy Észak-Korea nagy veszélyt jelent a békére és biztonságra, ezért örökre fel kellene hagynia a nukleáris programjával és szüneteltetnie kellene a ballisztikus rakéták fejlesztését.
Műveletek
2017. szeptember 25.
A NATO a továbbiakban is támogatja az iraki védelmi erők képességeinek fejlesztését a 2017 szeptemberében elindított harci járművek karbantartását célzó közös gyakorlatának keretein belül. A program során iraki katonai mérnökök tartottak kiképzést a Taji katonai bázison a szovjet típusú harci járművek karbantartásával foglalkozó mérnököknek. Ezáltal fejleszthették oktatói képességeiket lengyel katonai kiképzők közreműködésével. Hassan Hillel Al-Maliki vezérőrnagy, az iraki Védelmi Minisztérium katonai járművek szervizeléséért felelős igazgatója üdvözölte a NATO-Irak együttműködés ezen új lehetőségét, Pawel Piecyk alezredes, a lengyel kiképzőcsapat parancsnoka megköszönte az iraki hadsereg meleg fogadtatását és az Iszlám Állam elleni Nemzetközi Koalíció konstruktív együttműködését. 2017 januárjától több, más területen is megindult a NATO tanácsadói és támogatói tevékenysége az iraki hadsereg fejlesztésére irányulóan egy központi kiképzőcsapat (NATO Core Team) Bagdadba rendelésével. A fejlesztés kulcsterületei a civil-katonai együttműködés, az improvizált robbanóeszközök (IED) és mentesítésük, illetve a nemzetbiztonsági intézetek reformja.
