Hivatalos jelentések szerint március 6-án este 11:34-kor (helyi idő szerint hétfőn 7:34-kor) a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) négy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát lőtt ki az ország nyugati partján fekvő Tungcsang-zsi (Tongchang ri) katonai kísérleti telepről. Ezek közül három is Japán légvédelmi azonosítási zónáján (Air Defense Identification Zone) belül csapódott bele a tengerbe.
A vasárnap fellőtt rakéták nagy hasonlóságot mutatnak a 2016. szeptember 5-i három ?Scud-ER? (for Extended Range) típusú 12,8 méter magas, közel 9 és fél tonnát nyomó rakétához. Ez a szovjet gyártmányú Scud-B továbbfejlesztett változata, amely gyártási technikájához a kilencvenes években juthatott hozzá Észak-Korea. A Scud-ER nagyjából 1000km-es hatótávolságra képes eljuttatni a robbanófejet, megnövelt benzin és oxidáló kapacitásnak köszönhetően. Így Phenjan akár stratégiai fontosságú célpontokat is képes elérni, Japán és Dél-Korea területén belül.
Észak-Korea fegyverkezési programja kapcsán a nemzetközi közösség érthető módon aggódva figyeli, hogy az egyes provokatív incidensek miként jelzik a Remetekirályság technológiai fejlődésének előrelépését. Egy-egy új képesség ugyanis komoly kihívást jelenthet a régió stabilitására nézve (ilyen volt például az első, sikeres tengeralattjáró-indítású ballisztikus rakétakilövés 2016 augusztusában). A mostani eset azonban sokkal inkább egy meglevő képesség fejlettségének növekedését jelzi, sem mint új képességek kiépítését. Nathan Hunt (a washingtoni központú Strategic Sentinel vállalat elemzője) szerint a figyelemre méltó eredmény jelen esetben az, hogy sikerült négy rakétát olyan átütőerővel és pontossággal kilőni, hogy köztük három is egészen közel egymáshoz csapódott a tengerbe, holott a korábbi műveleti képességeket tekintve nagy volt rá az esély, hogy 1000km-es röppályájuk alatt sokkal jobban eltávolodjanak egymástól. Az elemző arra is rávilágított, hogy Észak-Korea bemutatta, immár képes az ilyen típusú rakétákat rövid időn belül üzemanyaggal ellátni, mobilizálni és kilőni. Hunt azt is előrevetítette, hogy Phenjan várhatóan további erőfeszítéseket tesz majd a szilárd tüzelésű rakéták kikísérletezésére. Ennek a típusnak a szilárd tüzelőanyag miatt nincs szüksége külső eszközről történő üzemanyaggal való ellátásra, ami megnehezíti az eszközök mozgatásának és elhelyezésének felderítését.
Figyelmeztetés vagy tesztelés?
A kilövést mozgó rakétaindító állványról hajtották végre a kínai határ közeléből, feltehetőleg a Sohae indítóhelyről (Sohae Satellite Launching Station) amely Tungcsang-zsi egyetlen műholdas rakétaindító állomása. Ez azonban kérdéseket vet fel, ugyanis az indítóhelyet általában nagyobb rakéták kilövésénél szokták használni. Egyes szakértők elképzelhetőnek tartják, hogy ez egy korai, álcázott tesztelése az interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM) prototípusoknak, csak egy Scud típussal helyettesítve a nagyobb hatótávolságú eszközöket. Ennek oka az lehet, hogy a Scud-ER Észak-Korea legolcsóbban előállítható közepes hatótávolságú ballisztikus rakétája. A rakétakísérletet egy videó felvétel is megörökítette, hiszen a KNDK ?szeretett vezére? Kim Dzsong-un is személyesen figyelemmel kísérte az eseményt. A videón látottak megerősítik az előbbi feltételezést, miszerint a kilövés Észak-Korea ICBM programját is segítheti, leginkább az infrastruktúra tesztelésével, tekintve, hogy a Sohae bázis radarjai alkalmasak a rakéták nyomon követésére.
Egy másik megközelítés szerint az a mostani erődemonstráció fő célja nem egy új hadászati képesség világgá kürtölése, hanem inkább egy figyelemfelhívás vagy figyelmeztetés a környező országoknak: Észak-Korea bármikor bevetheti fegyverarzenálját. Ezen álláspont szerint Phenjan Dél-Korea és szövetségese, az Egyesült Államok, közös éves hadgyakorlatára (Foal Eagle), reagált a rakéta kilövéssel. Emellett az Egyesült Államok megkezdte az Észak-Korea ellen kifejlesztett THAAD (Terminal High-Altitude Area Defense) rakéta védelmi rendszer kiépítését a 38. szélességi fok túloldalán, amelyet nem csak a KNDK, de Kína sem nézett jó szemmel. Szöul és Washington tehát egyértelműen kifejezte, hogy képesek és felkészültek a válaszcsapásokra egy háború esetén. Ez azonban nehezen kivitelezhető Japán stratégiai együttműködése nélkül. A felkelő nap országának kikötői, repterei és katonai bázisai kulcsfontosságúak a szövetség részére. Mindez magyarázatot ad arra, hogy miért első sorban Japánnak címezte Phenjan ?kísérleti célú rakéta kilövéseit?.
A Japánban található amerikai támaszpontok fontos elemei a térségben fenntartott amerikai jelenlétnek, így a rakétakilövések iránya egyben a szigetország felé is üzenetértékűnek tekinthető.
Kép: Jeffrey Lewis a Center for Nonproliferation Studies munkatársa kiemelte, hogy a március 6-i kilövési szimuláció előtérbe helyezi azt az eshetőséget, hogy Észak-Korea bármikor elérheti a Yamaguchi tartománybeli Iwakuni katonai bázist. A bázison található az Egyesült Államok tengerészgyalogságának reptere (U.S. Marine Corps Air Station)
Japán: A fenyegetettség új szintje
A Japán-tenger túlpartján Abe Shinzo, – japán miniszterelnök-, a fenyegetettség új szintjeként jellemezte a két ország kapcsolatában beállt újabb kedvezőtlen fordulatot. A politikus a japán országgyűlés felső házának ülésén határozottan elítélte Észak-Korea újabb kísérletét, mi több ?teljességgel tűrhetetlennek? titulálta azt. Abe beszédében arra figyelmeztetett, hogy Phenjan egyre intenzívebb fejlesztési törekvése, komoly nemzetbiztonsági kockázattal jár. Japán ezért a jövőben nem csak folytatja az USA-val és Dél-Koreával való együttműködését, de még szorosabbra kívánja fonni közös koordinációjuk szálait amennyiben az béklyóival visszatartja Phenjant a további provokatív fellépéstől. A miniszterelnök azt is megerősítette, hogy ugyanezen célból bármely más országgal is hajlandó az együttműködésre.
A Scud-ER-ek kilövése után néhány órával a japán Védelmi Minisztérium megerősítette, hogy a rakéták kb. 1000 km-t tettek meg 260 kilométeres magasságban mielőtt ijesztő közelségben a tengerbe csapódtak, mindössze 300-350km-re Japán kizárólagos gazdasági övezetétől (képen: Exclusive Economic Zone- EEZ) az Akita tartománybeli Oga városától.
Habár nem ez volt az első eset, hogy Phenjan rakétakísérletei fontos stratégiai pont felé irányultak, nem lehet nemzetbiztonsági szempontból figyelmen kívül hagyni azt a tényt- mondta egy magas rangú tisztviselő-, hogy a március 6-i négy rakétát és a 2016 szeptemberében kilőtt rakétákat is szimulációs (nem kísérleti) célból indították útnak a Tungcsang-zsi (képen: Donchang-ri) katonai kísérleti telepről, írta a The Japan Times hírportál. Ugyanis a tavaly őszi kísérleti kilövés során három Scud-ER típusú ballisztikus rakéta csapódott a tengerbe – szintén EEZ területen belül- 200-250km-re Okushiri szigetétől.
Diplomáciai válasz:
Észak-Korea sorozatosan szembemegy a nemzetközi egyezményeknek
Japán már március 6-án konkrét diplomáciai lépéseket tett Észak-Korea féken tartására: Tokióban soron kívül összeült a japán Nemzetbiztonsági Tanács, (National Security Council), hogy tárgyaljanak a válaszlépésről. Diplomáciai válaszukban a ?legerősebb feltételeket? szabják meg Phenjannak, a pekingi nagykövetségen keresztül, mondta Yoshihide Suga a japán kabinet főtitkára. Suga elmondta, hogy a hasonló lépéseket természetesnek tartja a nemzetközi közösség részéről is, hiszen Kim Dzsong-un sorozatosan figyelmen kívül hagyja az ENSZ határozatokat. Japán az Egyesült Államokkal is párbeszédet kezdeményezett: Donald Trump az Egyesült Államok elnöke biztosította Abe Shinzo-t telefonbeszélgetésükben, hogy ?100%-ig kiállnak a szövetségesük mellett? utalva a phenjani sajtó – a Koreai Központi Hírügynökség (Korean Central News Agency) – azon kijelentésére, hogy a négy rakéta az ?agresszor Egyesült Államok imperialista erői? elleni fellépés.
Az Észak-Atlanti Szövetség (NATO) is elítélte a kommunista ország provokatív fellépését. ?Újból megtörtént, hogy teszteléseikkel közvetlenül szembementek a Biztonsági Tanács sorozatosan kiadott határozatainak, melyek Észak-Korea ballisztikus rakéta programjának megszüntetését követelik.? A határozatok arra is felszólítják a kommunista országot, hogy mondjon le az összes létező tömegpusztító fegyverének birtoklásáról, úgy hogy a folyamat mindent átfogó, ellenőrizhető és megmásíthatatlan legyen. ?A legutóbbi tesztelés, melynek során feltehetőleg három rakéta is Japán által ellenőrzött vizeken csapódott be rendkívül provokatív.? mondta Oana Lungescu a NATO szóvivője, március 6-i közleményében.
Lektorálta: Bartók András
