Az Európai Tanács 2016. február 18?19-én zajló ülésén három fontos témát tárgyalt: a hosszú hónapok óta Európára nehezedő migráció kérdését, az Egyesült Királyság EU-s szerepvállalását, illetve az EU Szíriához és Líbiához való viszonyulását.
A múlt heti ülésen Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke korábban közzétett javaslatai mentén tárgyaltak az Egyesült Királyság helyzetét érintő négy területről, amelyekről döntés is született. Az Európai Tanács a megbeszélések során arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesült Királyság a Szerződések alapján továbbra is jogosult a fontot használni, távol maradni a Schengeni szabályok alkalmazásától, illetve a Schengeni térségben való részvételtől, továbbá kimaradni a közös bel- és igazságügyi együttműködés egyes intézkedéseiből. Bár ezek az engedmények az egyre szorosabb integráció törekvésétől ? ami mint tudjuk, az EU egyik alapvető célkitűzése ? egyre távolabbra mutatnak, mégis jogszerűek. A megállapodás egyetlen kitétele az volt, hogy a versenyképesség, a gazdasági kormányzás, a szuverenitás, a szociális ellátások és szabad mozgás területén minden fél érdekét tiszteletben tartó egyezség szülessen.
A vallettai csúcstalálkozón 2015. november 11-12-én a migráció kérdésében akciótervet fogadtak el az EU tagállamai, a rabati és a kartúmi folyamatban résztvevő országok, a rabati folyamat megfigyelői, valamint az Afrikai Unió bizottsága, a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének (ECOWAS) Bizottsága, az ENSZ és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) képviselői. Ez akkor egy fontos előrelépésnek számított a migráció megfékezésére tett nemzetközi együttműködés kísérlete szempontjából.
A Tanács mostani ülésén felmérte az eddigi iránymutatások végrehajtását, és ezúttal már előírja az EU ? mindenekelőtt a FRONTEX ? szoros együttműködését a NATO-val. Prioritásként említi továbbá az EU?Törökország cselekvési terv végrehajtását, a migráció és a vele járó szervezett bűnözés megfékezését, az embercsempészet felszámolását, és a törököknek nyújtott támogatási összeg mihamarabbi tettekre váltását.
A migráció kapcsán fontosnak tartották továbbá a kiváltó okok kezelését és a migráció várható hullámának mederben tartását is, értve ez alatt a beléptetés esetén történő teljes, 100%-os személyazonosság-megállapítást és regisztrációt.
A következtetésekből az is kiderül, hajlandóság mutatkozik arra, hogy elkezdődjön az uniós keretek reformja, és nagyobb szelet jusson a migráció-politikának, ami mint láthatjuk egyre nagyobb és sürgetőbb forrásokat igényel.
A tanácskozáson Szíria és Líbia ügyében végül EU-s vállalás nem született, bár támogatnak minden külső kezdeményezést.