Az Európai Unió tagállamaiban az elmúlt évek során folyamatosan erősödtek az euroszkeptikus pártok és mozgalmak, a tendenciát pedig tovább gyorsította a kontinenst sújtó migrációs válság. Az Egyesült Királyságban a Konzervatív Párt színeiben induló David Cameron ? többek között ? azzal az ígérettel nyerte meg a választásokat, hogy népszavazást fog kezdeményezni az ország EU-tagságáról. A kormány több Európai Uniós szabályozással is szembement. Ilyen például az a törvénytervezet, mely szerint a külföldi munkavállalók ? legyenek akár EU-s tagországból érkezők ? kizárólag négy év folyamatos munkaviszony után lennének jogosultak a szociális rendszer igénybevételére.

Az Egyesült Királyság a viszonylagos gazdasági függetlensége és a meglehetősen biztos lábakon álló angol font, továbbá a lakosság integrációellenessége erős tárgyalási pozíciót teremtett a kormánynak az Európai Uniós intézményekkel szemben. A nyomásnak engedve nemrég megkezdődtek a tárgyalások az Egyesült Királyság csatlakozási szerződésének módosítása érdekében.

Philip Hammond brit külügyminiszter a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: ?Valós a félelem Európában, hogy ha az Egyesült Királyság kilép, akkor a járvány terjedni kezd, ezért a többi tagállamnak nem áll érdekében annak bebizonyosodása, hogy az Egyesült Királyság sikeres lehet az EU-n kívül is.?
A tagságról szóló népszavazás időpontja hivatalosan még nem ismert, de egybehangzó sajtóértesülések szerint, ha a tervezetről sikerül egyezségre jutni az Európai Tanács február 18-án kezdődő ülésén, akkor a brit kormány a referendumot akár már júniusra is kiírhatja.

 

Előző cikkA francia miniszterelnök elutasítja az állandó kvótarendszert
Következő cikk?Korszerű hadviselés, korszerű vezetői felfogás? II. ? Összefoglaló Lippai Péter ezredes előadásáról az MH ÖHP-n