A Foreign Policy elemzése a Grexit pénzügyi hatásai mellett a lehetséges geopolitikai következményekről számol be. Az elemző írás azokra a kockázatokra tér ki, amelyek eddig háttérbe szorultak a pénzügyi következmények latolgatása mellett. A következtetések kiindulópontja azon alapul, hogy a pénzügyi válság a görög kormány és az Európai Unió tagországai, valamint a NATO szövetségesi rendszerén belül az egyéb vitás kérdésekre is rányomja a bélyegét.
A július 5-i népszavazás eredménye vélhetően abban az esetben fog komoly hatást gyakorolni a geopolitikai körülményekre, ha a többség nemmel szavaz a referendumra, így a kormányzat, amely az európai hatalmakkal szemben foglalt állást megerősödik. Amennyiben az emberek többsége igennel voksol, „csak” a hatalmat gyakorló kormány válsága következik be, tekintettel a görög pénzügyminiszter bejelentésére, aki ebben az esetben lemond tisztségéről.
Az előbbi esetben komoly feszültségek születhetnek azokban a szervezetekben, ahol konszenzusos döntésre van szükség bizonyos megállapodások területén, mint például a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség, a mediterrán térséget érintő menekültkérdés, de akár az iráni nukleáris megállapodásra is veszélyt jelenthet. Egy nem-kooperatív Görögország térség stabilitására is hatással van, tekintettel a török-görög szembenállás lehetséges kiéleződésére, a NATO-n belüli konszenzusos döntéshozatal megakasztására, az Oroszországgal való kooperálás erősödésére vagy Görögország részvételére a válságreagáló műveletekben, amely utóbbihoz komoly anyagi ráfordításra van szükség. Az említett területeken a görögök együttműködése is fontos, így a pénzügyi tárgyalások során tekintettel kell lenni arra a tényre, hogy a transzatlanti térségnek koherens közösségre van szüksége.
