Nem véletlen, hogy az elmúlt években talán kevesebbet lehetett hallani a szomáliai kalózkodásról, hiszen 2012 májusa óta nem történt sikeres hajóeltérítés, így a fenyegetés a térségben csaknem teljesen megszűnt. A csúcsidőszakot jelentő 2011-es év óta a cselekmények száma nagymértékben csökkent, amit jól mutat az is, hogy akkoriban 750 fő volt a foglyok száma, ma viszont a kalózok csupán 26 tengerészt tartanak fogva a váltságdíj reményében. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a hajózási vállalatok a legénység és a rakomány biztosítása érdekében biztonsági magáncégeket (Private Security Company) kezdtek foglalkoztatni. A helyzet javulásához az Európai Unió EUNAVFOR (Atalanta) és a NATO Operation Oceans Shield haditengerészeti missziója is hozzájárult. Mindemellett a probléma kezelése természetesen nemcsak a külső tényezőkön múlik, hiszen az országban némileg megerősödött a kormányzat, és a hétköznapi élet is normalizálódni látszik.
Egyes vélemények szerint azonban az illegális halászat növekedése a kalózkodás kiújulásához is vezethet, amit alátámaszthat az, hogy márciusban két iráni tulajdonban lévő halászhajót foglaltak el a megélhetésüket féltő szomáliai halászok. A hajókon tartózkodó 48 tengerészt ugyan már átadták a helyi hatóságoknak, arról azonban még nem született döntés, hogy mi történjen velük.
Emellett az elmúlt hónapok tiltakozásai is azt mutatják, hogy Szomáliában az illegális halászat immár politikai kérdéssé vált. Sokan éppen azért váltak kalózzá, mert a mérgező hulladékok és külföldi, vonóhálóval halászó hajók miatt egyre szűkösebbé vált a tengeri halállomány. Habár a Szomáliát sújtó illegális halászatról egyelőre nincsenek hivatalos adatok, Jászin Ali Júszuf, Puntföld autonóm tartomány halászati minisztériumának főigazgatója szerint számos dél-koreai, kínai és iráni hajó halászik engedély nélkül vagy hamisított papírokkal az ország kizárólagos gazdasági övezetén belül.
Jászin Ali Júszuf elmondása alapján a helyiek már keresik a külföldi vonóhálós hajók elűzésének legjobb módját, ezzel kapcsolatban viszont attól tart, hogy végül ismét visszatérhetnek a kalózkodáshoz. A tisztviselő szerint erre már volt is példa, hiszen az 1990-es évek elején hasonló helyzetből alakult ki ez a komoly biztonsági kihívást jelentő probléma. Abban az időszakban ugyanis a halászhajók elleni sikeres támadások vezettek oda, hogy az elkövetők az idő múlásával egyre több támadást intéztek a sokkal jövedelmezőbb olajszállító tartályhajók ellen.
Sok szomáliai igazságtalannak érzi, hogy a térségben lévő haditengerészeti erők ugyan fellépnek a kalózok, valamint a kábítószer- és fegyvercsempészek ellen, de az illegális halászhajók ellen nem tesznek semmit. ?Ha van felhatalmazásuk arra, hogy megvédjék a szállítási útvonalakat a kalózoktól, akkor meg kell védeniük a szegény emberek erőforrásait az illegális halászattal szemben is!? – mondta Abdiwahid Mohamed Herszi, a Global Sea Food International szomáliai cég vezérigazgatója.
Annak ellenére, hogy az utóbbi években valamelyest javultak az ország belső viszonyai, Szomália még mindig bukott államnak tekinthető. A kalózkodást sikerült megfékezni, valamilyen módon mégis veszélyt jelenthet a régió biztonságára nézve az, ha a helyi lakosokat túlzottan feldühíti az illegális halászat. Ez pedig tovább bonyolíthatja az amúgy is nehézkesen működő szomáliai kormányzat dolgát. Ha valóban az illegális halászat megfékezéséhez szükséges intézkedések bevezetése lenne az ára annak, hogy az ország tovább haladjon a stabilizálódás útján, úgy érdemes lenne a nemzetközi szervezetek által is megoldást keresni a problémára.
Ez a cikk a FIGYELO.HU ?Globálfalu? rovatában is megjelent a Felek közötti együttműködési megállapodás révén.
