Dél-Amerika és a kokain címmel tartott előadást 2010. okt. 20-án, Dr. Bebesi Zoltán egyetemi adjunktus, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Tudós Kávézójában. A Biztonságpolitikai Szakkollégium rendezésében sorra került előadásra később érkezőket zsúfolásig megtelt helység és érdeklődő fiatalok arca fogadta. A Nemzetbiztonsági Tanszék tanára, Dr. Bebesi Zoltán személyes példákkal és tapasztalatokkal kalauzolta a nagyszámú hallgatóságot Dél-Amerika távoli, kegyetlen világába.
A kokain előállításával és útjával kapcsolatban három ország: Kolumbia, Bolívia, valamint Peru került bemutatására. Bebesi tanár úr személyesen tapasztalta meg milyen a dzsungel, a 85 százalékos páratartalom és a 42 fokos hőség közepette. Három hónapos különleges kiképzése során, melyen Bolíviában vett részt, éles bevetéseken fejlesztették képességeiket, valamint tovább bővíthették ismereteiket a drogkereskedelem legelemibb szintjével kapcsolatban is.
A Bolíviában és Peruban élő emberek hétköznapjainak szerves része a koka, hiszen termelésük és eladásuk által biztosítják családjuk megélhetését. Míg a fent említett két ország termeszti, addig kolumbiai drogkartellek felvásárolják, laboratóriumi körülmények között tisztítják, majd eladják a kokacserje leveléből előállított kokaint. Grafikonon figyelhettük meg a kokacserje hektáronkénti termőterületét, melyből kiderült, hogy 1996-ig Peru magaslott ki ezen a téren, az ezt követő időszakban azonban Kolumbia utolérte az előzőleg említett országot, de persze Bolívia sem sokkal marad le a ?versenyben?.
A történelmi tények bemutatása során számos érdekes történetre bukkanhattunk a kokával kapcsolatban. Kiderült például, hogy Európát is meghódította a dél-amerikaiak szent növénye, melyet akkoriban még a pápa is jóízűen fogyasztott gyógybor formájában. 1885 és 1907 között a hétköznapi emberek Coca-Cola formájában kóstolhatták meg a keresztény egyház által annyiszor kiátkozott növényszármazékot. A dél-amerikai népek által már évszázadokkal ezelőtt alkalmazott növény ? mely elűzte az éhséget, érzéstelenített, de alkalmazták betegségek gyógyítására is ? 1905-től kezdett élvezeti cikké válni a nyugati kultúrában. Az őslakók már több száz évvel ezelőtt kis labdacsokat gyúrtak a koka levélből ? amit a közhiedelemmel ellentétben nem rágni kell, hanem szívogatni, majd a belőle kinyert anyagot kell lenyelni. A kivetítőn megjelentek a kokain gyártás folyamatának állomásai, megnézhettük, hogy is néz ki egy koka levél, valamint a drogosztagok által tesztelésre használt eszközöket is megszemlélhettük.
Az előadásból kiderült miért is olyan népszerű a kokain ? és általában a drog ? kereskedelem, ugyanakkor kiderült az is, hogy jogi megítélésében a kokain kábító, hanem stimuláló hatású szer. Ennek ellenére az ?anyag? terjesztése (mely térségenként változó áron fut: tekintettel a beszerzés nehézségeire) rendkívül jövedelmező üzletág. A közönség egy példán keresztül érezhette mekkora pénzmennyiségről van szó: 1kg (95%-os tisztaságú) kokain előállításához 500 kg koka levélre van szükség, ami 500 dollár befektetést jelent, míg a végtermék, mely az európai és amerikai piacokon kerül eladásra, a folyamatos hígítás miatt már kb. 240 ezer dollár hasznot hoz. Nem véletlen tehát a bűnözők és bűnüldözők elkeseredett harca a dél-amerikai dzsungelekben.
Az előadás vége is tartogatott izgalmakat, két rövid videó bejátszás keretében láthattuk a kokaingyártás legelső lépcsőit, illetve a ?szakembereket? akik ezt koordinálták, valamint megismerhettük a ?nyelést? ? a kokain csempészet egy módszerét, mely során a delikvens saját gyomrában viszi át a kokainkapszulákat a határon.
Mindent egyben vetve a két órás előadás gyorsan eltelt, hasznos tapasztalatokkal gazdagodott a hallgatóság, Dr. Bebesi Zoltán tanár úr interaktív előadásmódja és szakértelme pedig kifejezetten élvezetes délutánt szerzett a résztvevőknek.
A Biztonságpolitikai Szakkollégium ezúton is köszöni a Tanár Úrnak a közreműködést és bizalommal tekint a jövőbeni együttműködésre is.
Asztalos Máté
