2023. október 7-én a Hamász támadást indított Izrael ellen, amely következtében az Izraeli Védelmi Erők (továbbiakban: IDF) szárazföldi és légi hadműveleteket folytatnak a Gázai övezetben. A Gázai övezetet 2006 óta a Hamász palesztin terrorszervezet uralja, amely meglepetésszerű terrortámadást indított ezen a napon Izrael ellen.
A háború már több mint egy éve tart és a helyzet egyre csak fokozódik. Az utóbbi hetekben a konfliktus az egész Közel-Keleten növelte a regionális feszültséget, hiszen az IDF már határokon átnyúló összecsapásokat is vív.
Ez abban csúcsosodott ki, hogy szeptember 23-24-én Izrael légicsapásokat hajtott végre Libanonban, amely több száz ember életét oltotta ki. Ezzel a konfliktus eszkalációja megtörtént, továbbá egy új háború kezdetét is jelenti Izrael és a Hezbollah között. A libanoni terrorszervezet egyértelműen a palesztinokat támogatja, ezért is segíti az izraeli állam ellen indított támadásaikat.
A szeptemberi légitámadásokat a Hezbollah megtorolta, rakétákat lőtt ki Izrael északi részére. A terrorszervezet kijelentette, hogy addig fogja támadni Izraelt, ameddig nem kötnek a palesztinokkal tűzszüneti egyezséget. Izrael álláspontja szerint olyan erős nyomást akar gyakorolni a Hezbollahhra, hogy beleegyezzenek a libanoni és gázai front szétválasztásába. Másik lehetőségként annyira meg akarják gyengíteni a terrorszervezetet, hogy az ne legyen képes a háború folytatására. Szakértők szerint ez az álláspont Izrael részéről rendkívül veszélyes és kockázatos.
A Hezbollah fő támogatója Irán, aki már szintén beavatkozott a konfliktusba, ugyanis 2024. október 1-jén közel 200 ballisztikus rakétát indított Izrael felé. Ez válasz volt részükről a Hezbollah vezetőjének, Hasszán Naszrallah és más felsővezetők megölésére, valamint reagálás Izrael bejelentésére, miszerint korlátozott és lokalizált szárazföldi hadműveletet indít Libanonban. A terrorszervezet vezetője szeptember 27-én halt meg, amikor izraeli vadászgépek csapást mértek Bejrútra. Ezzel jelentősen fokozódik a Hezbollah és Izrael között a konfliktus. Jól látható ez az elmúlt hetek eseményein, csapásain is. Jelenleg nagyban fenyegeti a világot az a veszély, hogy egy regionális háborúvá fajul a háború.
A támadás során a rakéták többségét elfogták, így nem okoztak nagy pusztításokat, mindössze néhány izraeli légi bázist ért találat, a kritikus infrastruktúra azonban nem sérült.
Tovább növeli az eszkaláció veszélyét, hogy Izrael válaszlépéseket ígért az október elejei támadásokra. Benjamin Netanyahu, Izrael miniszterelnöke a támadás után a következőket nyilatkozta: „Irán ma este nagy hibát követett el és meg fog fizetni érte. Az iráni rezsim nem érti meg, hogy mennyire elszántan védekezünk és vágunk vissza ellenségeinknek.” Ez az ígéret nagy veszélyt hordozhat magában, ugyanis katonai szakértők szerint Izrael képes megvédenie magát egy ilyen támadás ellen, de az már nem egészen biztos, hogy Irán kibírna egy ellencsapást. Az Egyesült Államok is figyelmeztetett arra, hogy komoly következményei lehetnek annak, ha Irán támadásokat indít Izrael ellen.
Az iráni parlament nemzetbiztonsági bizottságának vezetője ígéretet tett arra, hogy várhatóak még hasonló támadások Izrael ellen az elkövetkezendő hetekben.
Az októberi eseményeket tekintve Iránra nagy nyomás nehezedik, hiszen az általa támogatott terrorszervezetek, a Hamász és a Hezbollah súlyos izraeli támadásoknak vannak kitéve.
Jelen tanulmány megírásáig nem került sor a Netanyahu által ígért megtorlásra és nem ismertek sem a támadás célpontjai, sem annak időzítése. Egyelőre annyit lehet minderről tudni, hogy Izrael biztosította az Egyesült Államokat, hogy nem Irán nukleáris vagy olajkitermelő létesítményeit fogja támadni.
Az elmúlt 1 hónap eseményei idézték elő a nemzetközi közösség nagyobb beavatkozását a konfliktusba. Egyre nagyobb a nemzetközi színtéren az aggodalom, hogy a közel-keleti háború a nemzetközi kapcsolatok egyik fő robbanáspontjává válhat és mindez a következő globális konfliktus kiváltó oka lehet.
Az Amerikai Egyesült Államok mindigis fontos és szoros szövetségese volt Izraelnek. Az elmúlt egy évben ez csak tovább erősödött. Az USA a háború kitörése óta óriási mennyiségű tűzerőt és embert vonultat fel Izrael támogatására, valamint a legnagyobb fegyverszállítója Izraelnek Aktívan támogatja Izraelt és annak védelmi előkészületeit. Mindezeken túl az USA rendkívül nagy mértékű pénzügyi támogatással is segíti Izraelt.
Irán rakétatámadása után Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke kijelentette, hogy teljes mértékben támogatja Izraelt és kormánya folyamatos tárgyalásokat folytat a közel-keleti szövetségesével arról, hogy milyen válaszlépés lenne a legmegfelelőbb.
Október 22-én Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere Jeruzsálemben és Tel-Avivban találkozott Benjamin Netanyahuval, valamint az izraeli védelmi miniszterrel, valamint több magas rangú katonai tisztviselővel. A tárgyalások témája a háború minél hamarabbi befejezése és a konfliktusok minél hamarabbi rendezése volt. Blinken hangsúlyozta, hogy nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a humanitárius segítségnyújtás fokozása érdekében, valamint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a túszokat szabadon engedjék. A találkozó során nem esett szó egy esetleges tűzszünetről.
A háború kitörése óta, ez volt az amerikai külügyminiszter tizenegyedik látogatása Izraelben, amely szintén bizonyítja a szoros együttműködést a két ország között.
Az Egyesült Államok támogatásán túl Izrael nagymértékben számíthat Németország és Olaszország segítségére. A kisebb katonai támogatók között pedig az Egyesült Királyság, Franciaország és Spanyolország is segíti a közel-keleti országot.
A 2023 októberében Közel-Keleten történteket Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és az Európai Unió vezető tisztségviselői mind elítélték. Az Európai Unió határozottan kifejezte szolidaritását Izraellel. A támogatás az elmúlt egy évben is töretlenül fennállt az Európai Unió részéről, azonban teljes egyetértés csak a háború kitörése után rövid ideig volt. Ugyanis az Európai Unión belül az államok nem értettek egyet abban a kérdésben, hogy hosszabb vagy több rövidebb tűzszünetre szólítsák fel a háborúban részt vevő feleket.
Az EU számára a legfontosabb a humanitárius segítségnyújtás, a civil életek megmentése, valamint a túszok szabadon engedése. Az elmúlt egy évben az EU tagállamai többször is felszólították a részes feleket, hogy a civil lakosság védelme érdekében tegyenek meg mindent a lehető legrövidebb időn belül. Továbbá az európai vezetők igyekeznek nyomást gyakorolni Netanyahura, hogy tárgyalásokat folytasson a tűzszünetről. Az izraeli miniszterelnök azonban egy áprilisi, a brit külügyminiszterrel folytatott tárgyalás során hangsúlyozta, hogy értékeli az EU javaslatait és tanácsait, de a döntéseket ő maga fogja, egyedül meghozni és mindent kész megtenni Izrael védelme érdekében. Netanyahu rendkívül kritikusan áll az EU részéről érkező ún. nyomásgyakorláshoz, ezt sokszor Izrael-ellenes elfogultságnak tartja.
Emmanuel Macron és Olaf Scholz egyaránt elítélték az iráni támadást Izrael ellen és felhívták a figyelmet a további eszkaláció elkerülésének szükségességére.
Ezek a lépések az EU és a tagállamok részéről egyértelművé teszik az Unió álláspontját, miszerint a mihamarabbi tűzszünet és a háború befejezése a legfontosabb. Az EU teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy hozzájáruljon a regionális háború elkerüléséhez és a feszültségek csökkentéséhez a közel-keleti térségben.
Az Egyesült Államokkal szemben, Oroszország Iránt támogatja, szoros szövetségben állnak és a Kreml a napokban kijelentette, hogy nem is áll szándékában magára hagyni szövetségesét. Emellett Oroszország igyekszik megtartani az egyensúlyt és jó kapcsolatokat ápol a régió más kulcsfontosságú szereplőivel is, mint például Szíriával vagy Szaúd-Arábiával. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondta, hogy Oroszország párbeszédet folytat a közel-keleti konfliktus valamennyi érintett szereplőjével.
Az izraeli-palesztin konfliktus 2024. októberi eseményei rávilágítottak arra, hogy a nemzetközi közösség komoly nehézségekkel néz szembe a békefolyamatok előmozdításában. Mind az EU, mind az Egyesült Államok sürgeti a tűzszünetet és a béketárgyalások megkezdését, a különböző érdekek és nézetek azonban nagyban akadályozzák az együttműködést. Tovább nehezíti a helyzetet Netanyahu reakciója a nemzetközi közösség békefolyamatot célzó erőfeszítéseire. Az izraeli miniszterelnök ugyanis gyakran hangsúlyozza, hogy az országa saját védelme érdekében nem enged a külső nyomásnak. A Közel-Keleten dúló háború rendezését nagyban befolyásolják ezek a tényezők, amelyek következtében jelenleg nem sok esélyt lehet arra látni, hogy a tűzszünet és a békekötés a közeljövőben be fog következni. Sokkal inkább tart napjainkban a nemzetközi közösség az eszkaláció veszélyétől, amely egyre elkerülhetetlenebbnek látszik.
