Közös kül- és biztonságpolitika

Dánia már korábban bejelentette, hogy csatlakozna az Európai Unió közös védelmi politikájához, 30 évvel a kilépés után. Ennek értelmében június elején tartott népszavazáson a dánok túlnyomó többsége támogatta a kezdeményezést, ugyanis 4,3 millió szavazásra jogosult polgárának összesen 66,9%-a támogatta az opt-out visszavonását, míg 33,1%-a nemmel szavazott. Az opt-out feladásának fő hatása az lesz, hogy a dán tisztviselők a részt vehetnek azokon a tárgyalásokon, amikor az uniós tisztviselők védelmi témákról beszélnek, és a dán erők részt vehetnek az EU katonai műveleteiben. Ez az első alkalom, hogy a politikai és gazdasági unió alapjait megalapozó, Maastrichti Szerződésben foglalt négy dán opt-out egyikét eltörölték a dániai szavazók.

A globális élelmiszerbiztonsági helyzet az orosz-ukrán háború miatt veszélyeztetetté vált, ezért a Tanács június 20-án meghatározta a Team Europe feladatait erre vonatkozóan. Az intézkedéscsomag négy cselekvési ágból áll:

• szolidaritás a sürgősségi segélyeken és a megfizethetőség támogatásán keresztül
• a fenntartható termelés, a rugalmasság és az élelmiszerrendszer átalakításának fellendítése
• a kereskedelem megkönnyítése Ukrajna mezőgazdasági exportjának különböző utakon történő segítésével és a globális kereskedelem támogatásával
• hatékony multilateralizmus és erős támogatás az ENSZ Globális Válságreagáló Csoportja központi szerepéhez a globális erőfeszítések koordinálásában.

Írta: Kovács Rebeka Regina

Szankciós politika

Június 3-án a Tanács bevezette a hatodik gazdasági és egyéni szankciócsomagot, amely Oroszországot és Fehéroroszországot célozza meg az orosz-ukrán háborúra való tekintettel. A hatodik csomag célja, hogy megakadályozzák a Kremlt azon képességét, hogy továbbra is hatékonyan finanszírozza a jelenleg zajló háborút.

A hatodik szankciócsomag tartalma:

• Az EU úgy határozott, hogy megtiltja a kőolaj és bizonyos kőolajtermékek Oroszországból az EU-ba történő vásárlását, behozatalát vagy szállítását. Az orosz olaj fokozatos kivonása a kőolaj esetében 6 hónapról az egyéb finomított kőolajtermékek esetében 8 hónapig tart.
• Az EU kiterjeszti a speciális pénzügyi üzenetküldési szolgáltatások (SWIFT) nyújtásának jelenlegi tilalmát három további orosz hitelintézetre ? Oroszország legnagyobb bankjára, a Sberbankra , a Moszkvai Credit Bankra és az Orosz Mezőgazdasági Bankra ? és a Belarusz Fejlesztési és Újjáépítési Bankra.
• Az EU felfüggeszti három további orosz állami tulajdonú csatorna műsorszórási tevékenységét az EU-ban: a Rossiya RTR/RTR Planeta , a Rossiya 24/Russia 24 és a TV Center International. (Ezeket a struktúrákat az orosz kormány az információk manipulálására és az ukrajnai invázióról szóló félretájékoztatás elősegítésére használta, beleértve a propagandát is, azzal a céllal, hogy destabilizálja Oroszországgal szomszédos országokat, valamint az EU-t és tagállamait.)
• Az EU bővíti a kettős felhasználású árukra és technológiára vonatkozó exportkorlátozások által érintett személyek és szervezetek listáját. A lista ilyen kiegészítései között szerepelnek orosz és fehérorosz entitások is. Ezenkívül az EU bővíteni fogja azon áruk és technológiák listáját, amelyek hozzájárulhatnak Oroszország védelmi és biztonsági ágazatának technológiai fejlesztéséhez. Ez 80 vegyi anyagot fog tartalmazni, amelyek vegyi fegyverek előállítására használhatók fel.
• Az EU megtiltja számviteli, PR és tanácsadói szolgáltatások nyújtását Oroszországnak.
• Ezenkívül a Tanács további személyek és szervezetek szankcionálásáról döntött: az orosz csapatok által Buchában és Mariupolban elkövetett atrocitásokért felelős személyek, a háborút támogató személyek, a listán szereplő oligarchák és Kreml tisztviselőinek vezető üzletemberei és családtagjai, valamint a védelemben részt vevő vállalatok. és egy pénzügyi szervezet.

Írta: Kovács Rebeka Regina

Regionális politika

Kohézió 2050: Az európai kohéziós politikáról szóló nyolcadik bizottsági jelentés megállapításait jóváhagyta a Tanács június 2-án.

Ennek elemei a következők:

• A Tanács úgy véli, hogy az új egyenlőtlenségek elkerülése érdekében a beruházásokat a zöld és a digitális átmenet által kínált növekedési lehetőségekhez kell igazítani.
• Az oktatás és a szakképzés megerősítésére szólít fel a Tanács annak érdekében, hogy a polgárok jobban felkészüljenek a társadalmainkban zajló átmenetekkel való megbirkózásra.
• A megállapítások hangsúlyozzák a kohéziós politika helyi dimenziójának fontosságát, és emlékeztetnek arra, hogy különös figyelmet kell fordítani a vidéki területekre, az ipari átalakulás által érintett területekre, valamint a súlyos és tartós természeti vagy demográfiai hátrányokkal küzdő régiókra.
• A Tanács azt ajánlja, hogy további figyelmet kell fordítani néhány stagnáló vagy évek óta recesszióban lévő, közepes jövedelmű régióra. A kohéziós politikának segítenie kell ezeket a területeket abban, hogy új növekedési forrásokat találjanak, és meg kell akadályoznia, hogy más európai régiók is ilyen helyzetbe kerüljenek.
• Ami Oroszország Ukrajnával szembeni agresszióját illeti, a megállapítások elismerik az Oroszországgal és Fehéroroszországgal, valamint az Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal határos régiók sajátos gazdasági és társadalmi kihívásait, amelyek hatással vannak a regionális fejlődésükre.
• A Tanács várakozással tekint a kohéziós politika 2027 utáni jövőjéről szóló vita megkezdése elé, hogy egyszerűbb és hatékonyabb szabályrendszert lehessen kialakítani, és elkerülhető legyen az alapok megsokszorozódásának tendenciája.

Az Európai Unió Tanácsának francia elnöksége és az Európai Parlament június 2-án ideiglenes politikai megállapodásra jutott a mezőgazdasági ráfordításokra és termékekre vonatkozó statisztikákról (SAIO) szóló új rendeletről. Célja az európai agrárstatisztikai rendszer korszerűsítése, továbbá a mezőgazdasági inputokra és termékekre vonatkozó statisztikák megerősítésének és javításának hozzá kell járulnia a közös agrárpolitikával (KAP), a Zöld Paktummal és a „Farmtól a villáig” stratégiával kapcsolatos mezőgazdasági gyakorlatra és termelésre vonatkozó ismeretek javításához.

Írta: Kovács Rebeka Regina

Környezet-, energia- és klímapolitika

Június 24-én az Európai Bizottság és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője bemutatta a Nemzetközi Óceánpolitikai Irányítás megújított EU-programját, amely intézkedéseket javasol a biztonságos, tiszta és fenntarthatóan kezelt óceán érdekében. Az EU frissített programot és cselekvési tervet határoz meg az óceánok jobb kormányzása érdekében, amely ágazatokon átívelő és szabályokon alapuló nemzetközi megközelítésen alapul, és célja az óceánpolitikai irányításban betöltött globális vezető szerepének további megszilárdítása. Az EU kötelezettséget vállal a következőkre:

• a nemzetközi óceánpolitikai irányítási keret megerősítése globális, regionális és kétoldalú szinten;
• az óceánok fenntarthatóságának megvalósítása 2030-ra a közös kihívások és következmények összehangolt megközelítésével;
• az óceán biztonságos térré tételének folytatása a nemzetközi vizeken folyó geopolitikai versengés és a többoldalú együttműködés kihívásai miatt.

A közlemény számos kulcsfontosságú prioritást határoz meg e kötelezettségvállalások teljesítéséhez:

• A tengeri biológiai sokféleség csökkenésének megállítása és visszafordítása egy ENSZ Nyílt Tengeri Szerződés mielőbbi megkötésével és a védett tengeri területek 30%-ának 2030-ra történő elérésével;
• A tengerfenék védelme a mélytengeri bányászat betiltásával, és szükség esetén a biológiai sokféleséget leginkább károsító halászfelszerelések használatának szabályozásával;
• Az illegális, nem bejelentett és szabályozatlan halászattal szembeni zéró tolerancia bevezetése;
• Küzdelem az éghajlatváltozás ellen az egészséges óceánért, beleértve az uniós és globális szintű tengeri szállítási intézkedéseket, valamint a halászati ??ágazat szén-dioxid-mentesítését a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentése érdekében;
• Küzdelem a tengerszennyezés ellen, nevezetesen egy ambiciózus, jogilag kötelező erejű globális műanyagmegállapodás 2024-ig történő megkötésével;
• A globális fenntartható kékgazdaságra való átállás, nevezetesen a fenntartható kék gazdaságra való átállásba való befektetés növelése az EU ?BlueInvest? befektetési platformján keresztül;
• A vízi biztonsági javítása a tengeri biztonsági fenyegetések megfigyelésével és az azokra való gyors reagálással;
• Az óceánokkal kapcsolatos tudás felépítése;
• A befektetések ösztönzése és befektetések végrehajtása.

Írta: Mészáros Kinga

Szomszédságpolitika

Déli szomszédságpolitika

Június 2-án Josep Borrell főképviselő társelnöke volt az EU?Jordánia Társulási Tanács 14. ülésének. Az ülésen elfogadták a 2027-ig tartó új EU-Jordánia partnerségi prioritásokat, és párbeszédet folytattak az aktuális regionális és nemzetközi kérdésekről. A Tanács után Borrell főképviselő a következőket mondta: ?Újra megerősítettük az Európai Unió és Jordánia közötti erős partnerséget és barátságot azáltal, hogy új partnerségi prioritásokban állapodtunk meg. Jordánia az első olyan ország a déli szomszédságban, amellyel aláírjuk ebben az időszakban a prioritásokat, amely a köztünk lévő különleges kapcsolatokat és bizalmat szimbolizálja. Együtt fogunk dolgozni a regionális stabilitás, a gazdasági stabilitás és a jogállamiság érdekében. Segítünk Jordániának a víz-, energia- és élelmiszerválság kezelésében. Jordan számíthat a barátságunkra és a segítségünkre.?

A szomszédságpolitika keretében új, 5 millió eurós költségvetésű projektet hoztak létre. Az ?E-NABLE? célja, hogy támogassa a kulcsfontosságú líbiai gazdasági intézményeket a digitális gazdaságirányítási eszközök bevezetésében és a vállalkozások számára nyújtott digitális szolgáltatások fejlesztésében. A hároméves projekt (2022-2025) célja a befektetésbarát és kedvező üzleti környezet előmozdítása, a líbiai magánszektor megerősítése, és ezáltal a líbiai gazdasági növekedéshez való hozzájárulás.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke június 15-é Kairóba utazott. A szélesebb körű EU-Egyiptom partnerség keretében a látogatás két fő célkitűzésre összpontosított: az EU, Egyiptom és a régió közötti energetikai együttműködés fellendítésére, valamint a Kreml ukrajnai háborúja által okozott élelmiszerár- és ellátási válság kezelésére. Von der Leyen találkozott Abdel Fattah Al-Sisi egyiptomi elnökkel. A találkozó alkalmából az EU és Egyiptom közös nyilatkozatot adott ki az éghajlatról, az energiáról és a zöld átállásról. Az EU és Egyiptom egyesíteni fogja erőfeszítéseit a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az eredmények biztosítása érdekében a COP27 konferencián, amelyre novemberben Sharm El-Sheikhben kerül sor. A közös nyilatkozat mindkét felet arra kötelezi, hogy együttműködjenek a globális igazságos energetikai átmeneten, az alkalmazkodási képesség javításán, az éghajlatváltozás okozta károk mérséklésében, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának növelésében a fejlődő országok szükségleteinek kielégítése érdekében. Az együttműködés különös hangsúlyt fektet a megújuló energiaforrásokra, a hidrogénre és az energiahatékonyságra. Az EU és Egyiptom mediterrán hidrogén-partnerséget alakít ki a megújuló villamosenergia-termelés, a villamosenergia-hálózatok megerősítése és bővítése területén, ideértve a transzmediterrán rendszerösszekötőket, a megújuló energiaforrások és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogéntermelést, valamint a tárolási, szállítási és elosztási infrastruktúra kiépítését.

Keleti szomszédságpolitika

Az Európai Bizottság június 17-én ismertette véleményét a Tanács felkérésére Ukrajna, Grúzia és a Moldovai Köztársaság által benyújtott uniós tagsági kérelmekről. Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy Ukrajnának és Moldovának adjanak EU-tagjelölti státuszt, ugyanakkor azt javasolta, hogy Grúzia számára nyújtsanak perspektívát az EU-tagságról, valamint azt, hogy a tagjelölt státuszt bizonyos prioritások teljesítése után adják meg.

A keleti szomszédságpolitika fókuszban ismét Ukrajna támogatása és megsegítése állt. Az EBRD 300 millió eurós kölcsönt nyújt egy ukrán gázipari vállalatnak, hogy kompenzálja az ukrajnai inváziót követően kieső földgáztermelést. Az EBRD további 50 millió eurós kölcsönt biztosít az ukrán vasúttársaságnak, hogy hozzájáruljon azon célhoz, hogy a vonatok továbbra is közlekedjenek. Emellett, az EU 3 millió euró értékben egyéni védőfelszereléssel látja el az ukrán bűnüldöző szerveket. Az ukrán nemzeti rendőrség 1200 testpáncélt kapott az Európai Uniótól, és további 1200 golyóálló mellény és 1200 ballisztikus sisak is úton van. Hasonló eszközöket szállítanak az ukrán állami határőrségnek, az állami nyomozóhivatalnak és a legfőbb ügyészségnek is. A Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerüzemeltetők Európai Hálózata bejelentette, hogy június 30-án megkezdődik a villamosenergia-kereskedelem Ukrajna és az EU között. Ez lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy fenntartsa energiarendszerének működését a háborús időszakban.

Június 2-án az Európai Unió és az UNDP Moldova új programot indított a Moldovai Köztársaságban tapasztalható energiaválság hatásainak csökkentésére és az ország kiszolgáltatott lakossága körében egyre mélyülő energiaszegénység visszafordítására. A ?Az energiaválság hatásainak kezelése a Moldovai Köztársaságban? nevű, 10 millió eurós program támogatni fogja Moldovát a kulcsfontosságú energiareformok végrehajtásában és az intézményi kapacitás megerősítésében a jelenlegi és a potenciális jövőbeli energiasokkokra való reagálás érdekében. Az EBRD 300 millió eurós kölcsönt biztosít Moldovának energiabiztonságának növelésére stratégiai gázkészletek beszerzésével, amelyek kiegészítik a jelenleg Oroszország által Ukrajnán keresztül szállított gázmennyiséget. A hitelből Moldova 2022-re tervezett gázimportjának legfeljebb egyötödét finanszírozza, amely az Ukrajna elleni háború miatti esetleges megszakításoknak van kitéve. Jelenleg ezek az importok mind a Gazprom-tól származnak. Június 9-én az Európai Bizottság rendeletjavaslatot terjesztett elő, amelynek célja, hogy kinyissa az európai piacot a moldáv gyümölcsök és zöldségek számára, amelyekre még mindig vámkontingens vonatkozik az EU-ba való belépéskor. A rendelet több mint duplájára emeli ezen termékek Moldovából vámmentesen behozható mennyiségét az EU-ba. Az EU-n belüli közúti fuvarozáshoz való hozzáférés növelésével együtt (amelyről jelenleg Moldova és az EU tárgyalnak) a liberalizációnak jelentősen meg kell könnyítenie a moldovai termékek EU-ba és azon keresztül történő exportját. Emellett az Európai Bizottság szerint az EU nyitott a további kölcsönös liberalizáció megvitatására.

Írta: Mészáros Kinga

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-2-I-NKE-131 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

A borítókép forrása: Pixaby