Irak

Halálos áldozattal járó rakétacsapások Erbílben

A hónap közepén rakétacsapások érték Kurdisztán Autonóm Régió fővárosának, Erbílnek környékét. A támadás a város repülőterének közelében történt, ahol az iraki koalíciós erők amerikai katonai bázisa is található. A rakétatámadás során egy, az Egyesült Államoknak dolgozó külföldi polgári munkatárs hunyt el és legalább kilenc ember sebesült meg.

Február 20-án bejelentették, hogy a fővárostól északra található Balad városában lévő légitámaszponton, ahol amerikai repülőgépeket is tárolnak, négy rakéta csapódott be. Ezúttal halálos áldozatról nem, csak sebesültekről számoltak be. Mindkét támadás esetén az elkövető nagy valószínűséggel iráni támogatású síita fegyveres csoport, a Guardian of the Blood volt.

Az Iránhoz köthető fegyveres csoportok célja, hogy a külföldi csapatok, az amerikai erőket is beleszámítva, hagyják el Irakot. A baladi támadás valószínűleg a NATO azon bejelentésére volt válaszlépés, miszerint 500 főről 4000-re növelik az Iszlám Állam legyőzésére szolgáló iraki misszió létszámát.

Irán

Zavargások Beludzsisztánban

Halálos áldozata is a van a délkelet-iráni Szaravan városában kialakult megmozdulásoknak, amelynek kapcsán a tartományi kormányzati épületet is elfoglalták. A lakosság haragját az váltotta ki, hogy előző nap a hatóságok tüzet nyitottak iráni állampolgárokra, akik épp üzemanyagot próbáltak meg átcsempészni a Pakisztánnal közös határon. Az esetben legalább ketten haltak meg, és az iráni hatóságok már vizsgálják lövöldözés körülményeit.

A Pakisztánnal határos, sivatagos Szisztán és Beludzsisztán Irán egyik legelmaradottabb régiója, ahol évek óta hatalmas problémát jelent a munkanélküliség. A tartomány szunnita beludzsi lakosainak egyetlen megélhetési forrása a feketekereskedelem a szomszédos Pakisztán szintén beludzsi etnikumhoz tartozó lakosaival. Mivel a térségben Iránban a legalacsonyabbak az üzemanyagárak, rengetegen próbálnak megélni üzemanyag-csempészetből. Az évről évre fellángoló beludzsi szeparatizmus évek óta komoly fejfájást okoz mind az iráni, mind pedig a pakisztáni hatóságoknak.

Ahmadinezsád visszatérhet az elnöki székbe?

Iránban 2021 júliusában tervezik megtartani a következő elnöki választásokat. Mivel az országban a legfőbb vezető után az elnöké a legfontosabb pozíció, személye alapvetően határozza meg az ország sorsát. Irán két ciklust is kitöltött korábbi elnöke, Mahmud Ahmadinezsád júliusban újra rajthoz állhat az elnöki címért. Habár az iráni választási rendszer legfeljebb 2 ciklust engedélyez, egy bizonyos idő letelte után ismét el lehet indulni a választásokon. Mivel az Ali Hámenei ajatollah irányítása alatt álló Őrök Tanácsa hagyja jóvá a jelöltek listáját, a kérdés az, hogy az adott jelöltet végül engedik-e elindulni a választásokon.

Mahmud Ahmadinezsád 2005 és 2013 között, két elnöki ciklusig viselte az államfői tisztséget. Konzervatív, szókimondó politikusként nem egyszer élesen kritizálta az Egyesült Államokat és Izraelt. A 2009-es, második megválasztásának jogosságát hazájában és külföldön is széles körben vitatták. Mivel felmerült a választási csalás gyanúja, országszerte jelentős tűntetésekre került sor, melyek kapcsán komoly ellenhangok merültek fel magával a legfőbb vezetővel kapcsolatban is. A szókimondó Ahmadinezsád a mai napig éles kritikusa a Hasszán Rohani vezette iráni kormánynak. Többek között ezért sem indulhatott a 2017-es választásokon, valamint 2018-ban háziőrizetbe került.

Izrael

Rejtélyes robbanás az izraeli hajón

Izrael miniszterelnöke Benjámin Netanjáhu Iránt tette felelőssé a Helios Ray névre hallgató és bahamai felségjelzés alatt hajózó (de izraeli tulajdonban lévő) teherhajón történt rejtélyes robbanásért. A szakértők felhívják a figyelmet, hogy az Ománi-öbölben történt incidens több biztonsági aggályt is felvet az Föld egyik legfontosabb kereskedelmi vízi útvonalán áthaladó hajózással kapcsolatban. Az iráni külügyminisztérium ugyan tagadta a vádakat, azonban nem lenne meglepő ha kiderülne, hogy volt közül hozzá: a támadás tökéletesen illeszkedik a régiót hosszú ideje destabilizáló ország akciói közé.

Ökológiai katasztrófa Izrael partjainál

Izrael partvonalát mintegy 160 kilométer hosszan több tonnányi olajszennyezés lepte el. Az ország történelmében példa nélküli esetet a hatóságok az egyik legsúlyosabb ökológiai katasztrófának tekintik, amellyel eddig szembesülniük kellet. A Környezetvédelmi minisztérium és aktivisták becslései szerint, több mint ezer tonnányi kátrány már elmosódott a partokon. Azt, hogy ki lehet a felelős még vizsgálják, de valószínűsíthetően egy a Földközi-tenger keleti részén áthaladó hajó állhat az ügy hátterében.

Elhalasztották Netanjáhú tárgyalását

A márciusi választások után három héttel elhalasztották az ország miniszterelnökének tárgyalását arra hivatkozva, hogy a bizonyítási szakaszban elhangzó tanú meghallgatások a választásokba való beavatkozást jelentenék. Több korábbi közeli munkatárs is jelezte, hogy tanúként részt kíván venni a tárgyaláson, amelyben Netanjáhut három különálló ügyben vádolják vesztegetéssel, hatalommal való visszaéléssel és csalással. Netánjáhu reményei szerint a választásokon való sikeres szereplés biztosítani fogja számára a mentességet a büntetőeljárás alól.

Jemen

Harc Máribért

A Márib provincia azonos nevű fővárosa ellen indítottak offenzívát a húti lázadók még február elején. A kormányzat utolsó bástyájaként is számon tartott terület az ország gazdagabb olajforrásainak kapuja, így stratégiai jelentőséggel bír a nem túlzottan diverzifikált gazdaságú államban. A lázadók ezen kívül több rakéta támadást is végrehajtottak nem csak a régióban, de a kormány erőket támogató Szaúd-Arábia fővárosa, Rijád ellen is.

Libanon

Durva politikai gyilkosság Libanonban

Eltűnését követően holtan találták autójában az ismert síita politikai aktivistát és kutatót Lokman Slimet. Az ötvennyolc éves Slim hangos kritikusa volt a Hezbollahnak. A legutóbbi hetekben több nyilvános médiaszereplése alkalmával is a bejrúti kikötőben történt robbanással a radikális iszlamista szervezetet vádolta és tette felelőssé. Slim szerint a kikötői raktárban tárolt ammónium-nitrát egy részét a szír Aszad-rezsim vetette be a polgárháborúban, és a vele szoros szövetségben álló Hezbollah ehhez nyújtott logisztikai támogatást (tehát a hajó eredeti úticéljának megjelölt mozambiki robbanószergyár csak fedőtörténet és eredetileg is Bejrútban kellett lerakodni a közel 3 ezer tonna árut).

Slim meggyilkolása hatalmas felháborodást keltett és nemcsak Libanonban. Halála egyértelműen a Hezbollahnak állt érdekében: a célzott gyilkossággal való elrettentés és a kritikusok elhallgattatása már a ?80-as évek óta részét képezi a szervezet által bevetett eszköztárnak. A gazdasági és politikai válsággal egyaránt küzdő országban a Hezbollah erejét és hatalmát demonstrálandó egyértelmű üzenetet küldött mindenkinek, aki vitatja tevékenységét.

Szaúd-Arábia

Az Egyesült Államok nem szab ki szankciót Hasogdzsi meggyilkolását elrendelő szaúdi koronahercegre

A Biden-kormányzat eleget téve korábbi ígéretének, február 26-án nyilvánosságra hozta azt a hírszerzési jelentést, amely egyértelmű bizonyítékkal szolgál a szaúdi koronaherceg, Mohamed bin Szalmán a rendszerkritikus újságíró, Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolásában való érintettségére.

A 2018 októberében az isztambuli szaúdi nagykövetségen rejtélyesen eltűnt, majd brutálisan meggyilkolt újságíró éveken át komoly kritikusa volt az országot egyre diktatórikusabban vezető Mohamed bin Szalmánnak. Hasogdzsi eltűnését, majd halálát Rijád eleinte ügyefogyottan próbálta tagadni, majd ahogy az ügy részletei a török hírszerzésnek köszönhetően fokozatosan napvilágra kerültek, kénytelen-kelletlen elismerte a gyilkosság tényét, viszont Hasogdzsi hazahozatalára küldött osztag önkényes döntésének beállítva azt. Ezt követően a meggyilkolt újságíró családtagjai ?kárpótlásképpen? házakat és havi életjáradékot kaptak a koronahercegtől.

Az amerikai hírszerző közösség jelentése szerint ?A szaúdi koronaherceg 2017 óta teljes befolyással rendelkezik az állam biztonsági- és hírszerzési szervei felett, így erősen valószínűtlen, hogy az ő beleegyezése nélkül véghez lehetett volna vinni egy ilyen műveletet.? – A jelentés tehát csak megerősítette a sokak által feltételezett tényt, hogy a szaúdi koronaherceg személyesen rendelte el az emigráns újságíró meggyilkolását.

Anthony Blinken amerikai külügyminiszter a műveletben érintett 76 szaúdi állampolgár ellen jelentett be szankciókat, viszont a koronaherceget nem említette.

?Továbbra is elkötelezett védelmezői maradunk a királyságnak. (?) ?Viszont az intézkedéseknek nem az a célja, hogy leromboljuk ezt a viszonyt, hanem hogy újra kalibráljuk, hogy az jobban tükrözze az érdekeinket és az értékeinket.? ? mondta a külügyminiszter.

Szaúd-Arábia Izrael mellett továbbra is az Egyesült Államok fontos szövetségese a térségben. Viszont a királyi ház rivális tagjainak bebörtönzése, az ellenzéki hangok kegyetlen elfojtása, illetve a katonai beavatkozás az elhúzódó jemeni polgárháborúba számos olyan kérdést vet fel, amelyek negatívan befolyásolják a királyság nyugati megítélését.

Szíria

Megtörtént a Biden-adminisztráció első légicsapása

Joe Biden januárban beiktatott amerikai elnök légi csapásokat rendelt el, válaszul az Irakot ért rakétatámadásokra. A szíriai-iraki határon található épületcsoportra dobtak le bombákat, amelynek során legalább 17 ember, a Népi Mobilizációs Egységek (Hasd as-Shaabi) síita milícia katonái vesztették életüket.

A nyilatkozat szerint az amerikai elnöknek volt lehetősége ennél súlyosabb válaszlépéssel élni, ám ő a kevésbé agresszív, arányos utat választotta, megmutatva ezzel, hogy az amerikai és a koalíciós erők védelmében járt el. A szír külügyminisztérium közleményében azonban nem értékelte ilyen pozitívan az eseményeket, sőt, az amerikai légitámadást gyáva cselekedetnek ítélte meg. Ezen felül felszólította Bident, hogy tartsa be a nemzetközi jogi szabályokat, és ne a ?dzsungel törvénye? szerint járjon el, mint elődje, Donald Trump.

 Algéria

Feloszlott az algériai nemzetgyűlés

A 2019-ben indult tüntetések hatására lemondott, két évtizedes hatalomban töltött év Abd el-Azíz Buteflíka elnök, akit miniszterelnöke Abdelmadjid Tebboune váltott.  A tüntetések azonban kiújultak és a Hirak mozgalom nyomásásra Tebboune úgy döntött, hogy feloszlatja a parlamentet, mivel úgy látta az új kabinet nem képes véghezvinni a megígért reformokat. Jelenleg komoly gond a gazdaság diverzitásának hiánya az olaj és géz domináns szerepe miatt, amelyből származó jövedelem az állami költségvetés 60%-át teszi ki, így nagyban függ tőle az ország. A gazdaság színesebbé tételével kíván munkahelyeket teremteni az új elnök, ez főleg fontos mivel a tüntetések résztvevői javarészt a fiatalabb munkanélküli korosztályok. Az elnök kegyelemben részesített, több letartóztatott tüntetőt is, többek között Khaled Drareni újságírót, aki a sajtószabadságért való küzdelem ikonikus alakja lett.

Egyiptom

Február közepén az Egyiptomi külügyminiszter, Sameh Shokry tárgyalóasztalhoz ült Tunéziai kollégájával, Othman Jerandival. A felek megerősítették annak szükségességét, hogy folytassák az arab erőfeszítés támogatását a Palesztin kérdésben, illetve megállapodtak a líbiai válság befejezésének mihamarabbi szükségességéről, mégpedig a líbiai nép érdekeit szem előtt tartva. Ezt követően Líbia új miniszterelnöke, Abdel Hamid Dbeibeh amint Kairóba érkezett, nem késlekedett megköszönni és elismerni Egyiptom segítségnyújtását, amely a Líbiai konfliktus rendezését célozza. Továbbá kifejezte reményét, hogy új szintre emelhetik a két ország közötti stratégiai kapcsolatot.

Egyiptom miniszterelnöke, Mostafa Madbouly ülést hívott össze február 20.-án. A találkozó célja az volt, hogy felvázoljanak egy víziót az ország élelmezési biztonságának megteremtéséről és megtegyék az ehhez szükséges lépéseket, emellett a témát beelemelték a nemzetbiztonság kérdéskörébe. Kairó haditengerészeti fejlesztésekkel igyekszik a térség stabilitását biztosítani mindemellett erősíteni kapcsolatait az USA-val, hiszen az új elhárító fegyverrendszerek (amelyek beszerzéséről februárban tárgyalt a két fél) egyrészt Egyiptom Szuezi-csatorna feletti ellenőrzését, másrészt átfogóan az ország védelmi képességeit növelhetik. Korábban már több európai állammal is születtek megegyezések haditengerészeti kérdésekben. Február 20-án például a spanyol ESPS Reina Sofia fregattal gyakorlatozott az egyiptomi ?Sharm El Sheikh? fregatt a regionális biztonság és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének jegyében, később pedig az Egyesült Arab Emirátussal is zajlottak hadászati eszközökről szóló találkozók. A hónap végéhez közeledve további egyeztetéseket folytattak az USA központi parancsnokságával a ?műveleti tempót? megtartva. Kenneth McKenzie és Mohammad Farid, az egyiptomi fegyveres erők vezérkari főnöke a találkozón megvitatták a térséget érintő stratégiai kérdéseket, mint például Szomáliában az ismételten romló biztonsági helyzet, ezen kívül kilátásba helyeztek újabb közös hadgyakorlatokat. Kitértek a terrorizmus elleni közös fellépésre is, hiszen a nemzetközi közösség is elismerte Egyiptom ebbéli tevékenységét a Sínai-félszigeten.

Líbia

Erik Prince megsértette a líbiai embargót

A Blackwater alapítója és volt részvényese, Erik Prince megsértette a 2011 óta érvényben lévő fegyverembergót, derült ki az ENSZ jelentésből. A 2007-es Blackwater botrány óta Prince eltűnt a nyilvánosság elől, viszont ugyanúgy folytatta tevékenységét a magánkatonai vállalatok világában. A jelentésben Prince-t azzal vádolták meg, hogy egy fegyveres csapatot szervezett több Dubai központú katonai magánvállalatból, akik különleges műveleti feladatokat láttak volna el merev- és forgószárnyas technikával is megtámogatva. A ?csomagot? Halifa Haftár tábornoknak ajánlották fel 2019-ben, aki ekkoriban a Tripoli elleni offenzíváját hajtotta végre. Az ajánlat tartalmazta egyes GNA vezetők és elfogását és likvidálását.

Az események felgöngyölítése már korábban is folyt, mind a média, mind pedig az ENSZ által. Az ABC News ausztráliai tv-hálózat 2020 őszén jelentetett meg egy tényfeltáró műsort, amiben Christian Paul Durrant, az ausztrál légierő volt pilótájának szerepét vizsgálták az ügyben. A részletek túlnyomó része ekkor már napvilágot látott. A Haftár tábornoknak megígért Cobra támadó helikoptereket nem sikerült beszerezni a Jordániai cégtől, aki gyanúsnak tartotta az ügyletet. Az elégedetlen Haftár jogosan kérte számon a cégen a hiányosságot. A csapat biztonsága érdekében a 20 emberből álló kis egységet végül kivonták Líbiából és Málta szigetére érkeztek, ahol a hatóságok rövid vizsgálat után elengedték őket, mivel olajipari munkásnak adták ki magukat. Prince neve már ekkor előkerült azonban az újabb részletek rávilágították, hogy a fő szervező ő volt a háttérben. Az Emírségek, mint Haftár támogatója jelent meg a polgárháború alatt, és ez az akció is egyfajta erőkivetítésként értékelhető az ország részéről. Mindemellett ez az akció inkább üzlet volt Princenek és Durrantnak egyaránt, azonban kérdéses, hogy ezek után milyen szintű felelősségre vonás várható a nemzetközi közösség részéről.

Tunézia

Taposóakna végzett négy tunéziai katonával február első hetében. A védelmi minisztérium szóvivője nyilatkozata szerint az egység – amelynek a tagjai voltak az áldozatok – terroristák után kutatott az Algír határ közeli hegyvidéki régióban.

A szélsőséges iszlamista megmozdulások a 2011-es forradalmak után felerősödtek miután Zine El Abidine Ben Ali-t elmozdították elnöki tisztségéből.

Azóta a terrorizmus megállítását célzó műveletek az elmúlt néhány évben meghozták eredményüket és a biztonság egyre magasabb fokon szavatolható az országban, viszont ez több tucat egyenruhás életét követelte az évek során és az őket célzó támadásokkal továbbra is számolnia kell a hadseregnek.

Mindeközben Tuniszban tüntetések zajlottak, amelyre a rendőrség utak és forgalmi csomópontok lezárásával válaszolt. Az emberek úgy érzik, ki kell állniuk a szabadságuk védelme érdekében az igazságtalan rendőri intézkedések és túlkapások egyre gyakoribbá válása miatt, amelyben a demokrácia erodálódását látják. Ez sérti a 2011-ben kivívott szabadságot ? hangoztatják a tüntetők.

A növekvő társadalmi és gazdasági feszültség oka továbbá, hogy tíz évvel a forradalmi események után Tunézia politikai rendszere fulladozik mivel a 2019-es választások eredményeképpen fragmentálttá vált a Parlament összetétele és azóta az elnök, a miniszterelnök és a parlament képtelen az eredményes egyeztetésre, aminek következménye a stagnáló gazdaság.

Írta: Ács Nóra, Hende Olivér, Kovács Ádám, Márkus Gergely, Szomolányi Szabolcs

Szerkesztette: Halasi Gábor

Címlapkép: Teherán, 2021. március 11.
A legfőbb iráni vezető hivatala által közreadott képen Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah élő adásban mond beszédet Teheránban 2021. március 11-én. Az ajatollah képmutatással vádolta az Egyesült Államokat rijádi kapcsolataik vonatkozásában. Hameini szerint az amerikaiak szüntelen az emberi jogokról beszélnek, de mégis egy bűnözőt támogatnak. Ezzel az amerikai hírszerzés jelentésére utalt, amely szerint Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös rendelte el 2018-ban Dzsamál Hasogdzsi kormánykritikus szaúdi újságíró meggyilkolását.
(Forrás: MTI/EPA)