Főoldal Cikkek Az Olajág hadművelet és Törökország elszigetelődése

Az Olajág hadművelet és Törökország elszigetelődése

1779
0
Megosztás
Kép forrása: www.reuters.com

Törökország január 20-án megindította az Olajág hadműveletet a Szíria északnyugati részén található kurdok által uralt Afrín ellen.

Az Olajág offenzívát több tényező együttesen váltotta ki. Egyrészt a térségbeli turkománokkal szembeni atrocitások, valamint a török belpolitika (2019-ben elnök- és parlamenti választások lesznek). Másrészről pedig a kurd autonómiatörekvések, melyek már régóta aggasztják Törökországot, mivel saját területén is felerősödhetnek a kurd szeparatista törekvések. A korábbi Eufráteszi Pajzs hadműveleten kívül (2016. augusztus – 2017. március) azonban nem lépett fel eddig Törökország a szíriai kurdok ellen. A legfőbb tényező, ami az új török hadműveletet előidézte Egyesült Államok jövőbeli tervei voltak.

Észak-Szíria február negyedikén (Kép forrása: syria.liveuamap.com)

Az Amerikai Egyesült Államok egy Szíriai Határvédelmi Erőt (BSF) kívánt létrehozni ez év elején. A határvédelmi alakulat 30 000 fősre volt tervezve, és a felét az az Egyesült Államok támogatását élvező Szír Demokratikus Erők (SDF) adta volna, aminek a nagy részét a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) teszik ki. A BSF-et a szír-török határon és a szír-iraki határon, valamint az Eufrátesz mentén helyezték volna el, hogy a dzsihádisták visszaáramlását megakadályozzák, és az SDF által uralt területeket stabilizálják. Ankara számára elfogadhatatlan volt az, hogy a török határ mentén amerikaiak által kiképzett és felfegyverzett kurdok legyenek. Az Egyesült Államok hibázott, nem vette figyelembe Törökország félelmeit.

Törökország szemében a kurdok milíciája, a Népvédelmi Egységek (YPG) nem más, mint a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű törökországi terrorszervezet szíriai ága, tehát őket is terroristának tartják, és fel akarják számolni az úgynevezett terrorista hátországukat. Török értelmezésben nem a kurd nép a támadás célpontja, hanem a kurd „terrorcsoportok”, akik ellen önvédelemre hivatkozva fel lehet lépni.

A törökök célja nem más, mint a kurd fegyveresek meggyengítése, a határ mentén pedig egy 30 kilométer mély biztonsági sáv kialakítása. A török offenzíva egyelőre az afríni kantonra irányul, azért mert ez egy enklávé, nincs semmilyen összeköttetése a többi kurd területtel a korábbi török hadművelet, az Eufráteszi Pajzs miatt.

Már a 2016-ban indított Eufráteszi Pajzs hadművelet is elsősorban a kurdok ellen irányult, célja az volt, hogy a török-szír határ mentén ne jöhessen létre egy egybefüggő kurd terület. Ez akkoriban csak részben járt sikerrel, hiszen fő célját elérte, de mivel a szír kormányerők délről előrenyomultak, az amerikaiak pedig Manbídzsnál az SDF-fel törtek előre, a törökök offenzívája leállt.

Ahhoz, hogy a határ mentén létrejöjjön a biztonsági sáv a török hadseregnek Afrín elfoglalása után az Olajág hadműveletet kelet felé folytatnia kell. A kérdés az, hogy mi fog történni Manbídzsnál. Törökország kérte az amerikai katonák kivonását a városból, ígéretet viszont csak arra kaptak, hogy leállítják a fegyverszállítmányokat a YPG-nek, Manbídzst nem tervezik elhagyni, nem fogják kivonni az ott állomásozókat. Ez tovább ronthatja a két ország közötti kapcsolatokat. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár tárgyalásokat sürgetett a NATO két legnagyobb hadseregével rendelkező országa között.

Törökország elszigetelődése a hadművelet miatt

Szíria elítélte az offenzívát és szuverenitása megsértéseként értelmezte azt. A török-szír kapcsolat december végén romlott meg jelentős mértékben, mikor Recep Tayyip Erdogan török elnök terroristának nevezte Bassár el-Aszad szíriai elnököt.

Irán és Törökország közötti viszony sokat erősödött az elmúlt időszakban, év elején az iráni tüntetésekkor a török külügyminisztérium aggodalmát fejezte ki és felszólította a külföldi hatalmakat arra, hogy ne avatkozzanak bele Irán belügyeibe. Az Olajág hadművelet ártott a kapcsolatoknak, Irán a hadművelet azonnali leállítása mellett foglalt állást, és kiállt Szíria területi integritása és szuverenitása mellett.

A török offenzívára az oroszok hallgatólagos jóváhagyása nélkül nem kerülhetett volna sor. A hadművelet kapcsán Oroszország visszafogottságra szólította fel a harcoló feleket, valamint Szíriai területi integritásának tiszteletére. A Törökország által támogatott Szabad Szír Hadsereg a török hadsereg támadásával egy időben Afrínt délről támadta meg, ahelyett, hogy délre vonulva az olyan szélsőséges csoportok ellen harcolt volna mint a Dzsabhat Fatah es-Sám vagy a Haját Tahrír as-Sám . Az utóbbi dzsihádista csoport lőtte le február harmadikán az orosz légierő Szu-25-ös gépét, mindez valószínűleg tovább rontja a hadművelet orosz megítélését.

A Németország és Törökország közötti együttműködés rendezéséről, majd erősítéséről egyezett meg Sigmar Gabriel német és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter még január hatodikán. Aztán a hadművelet keretében a törökök bevetették a német Leopard 2-es harckocsikat, ezek korszerűsítését bár Németország elvállalta, de felfüggesztik ideiglenesen, mivel a kurdok elleni harcot elítélik a németek.