Főoldal Általános Közel-Kelet és Észak-Afrika hírfigyelő – 2018. június

Közel-Kelet és Észak-Afrika hírfigyelő – 2018. június

619
0
Megosztás
Olaszország belügyminisztere, Matteo Salvini (bal) és a tripoliban székelő líbiai kormány miniszterelnök-helyettese, Ahmed Maiteeq. Forrás: https://www.presstv.com/DetailFr/2018/06/25/566046/Italy-Matteo-Salvini-refugees-Libya-Mediterranean-Sea-camps-migration

Síita félhold

Kína és az EU támogatják az iráni atomalkut

Wang Ji, kínai külügyminiszter és Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője megerősítették, hogy továbbra is támogatják a közös átfogó cselekvési tervet (JCPOA).

2018 májusában mondta fel Donald Trump azt a többhatalmi szerződést, mely az iráni nukleáris program megfékezésére, valamint a síita állam és a nagyhatalmak, főként a nyugati országok viszonyának rendezésére jött létre.

Mogherini kifejtette, a megállapodás az ENSZ által lett érvényesítve, így minden félnek be kell azt tartani. Kína, az EU és más partnerek is  az atomalku megmentésén dolgoznak. (angol, Mehr News, 06.01.)

„Az atomalku nem áldozható fel” – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, utalva ezzel az Egyesült Államok protekcionista politikájára, amely kizárólag Trump saját, belpolitikai érdekeit szolgálja.

Juncker kifejtette, a Trump-adminisztráció hátrányba fog kerülni világpolitikai szinten, mely veszélybe sodorhatja a globális biztonságot és a békefolyamatokat is, ezért felszólította az Európai Unió tagállamait, hogy álljanak ki az iráni atomalku mellett. Hozzátette, az Unió nem kíván kereskedelmi háborút folytatni Amerikával szemben, de rabszolgája sem akar lenni. (angol, Mehr News, 06.02.)

Elnöki találkozó

Hasszán Roháni, iráni és Hszi Csin-ping, kínai elnök találkozott egymással Qingdaóban. A két vezető a Shanghaji Együttműködési Szervezet tagjainak éves találkozója keretén belül folytatott tárgyalásokat. Teherán és Peking a kétoldalú együttműködés érdekében olyan pontokat tárgyalt meg, mely mind a két államot stratégiailag érinti. A legnagyobb hangsúly az iráni atomalkura helyeződött, mert az Egyesült Államok kilépésével új gazdasági és politikai kérdéseket vetett fel. Kína mint az atomalku egyik aláírója, annak megtartása mellett érvelt, valamint kifejezte, a továbbiakban is támogatja Iránt. A találkozót követően Roháni elnök a mongol Kathalmagiin Battuga elnökkel és az indiai Narendra Modi miszterelnökkel is tárgyalt. (angol, Mehr News, 06.10.)

Terrorellenes találkozó Bagdadban

Oroszország, Irán, Szíria és Irak katonai képviselői találkoztak az iraki fővárosban. Az esemény egy négyoldalú együttműködés kialakításának a kezdete, amely kooperáció a térség terrorszervezeteinek, főként az Iszlám Államnak a megfékezését tűzte zászlajára.

Az négy ország képviselői előrevetítették egy közös biztonsági együttműködés létrehozását, valamint a terrorszervezetekről szóló információszerzés összehangolásáról is döntöttek. Utóbbi már 2015-ben kezdetét vette egy Bagdad-központú információszerző központ létesítésével; szintén egy Moszkva–Teherán–Damaszkusz–Bagdad együttműködés keretén belül.

Othman al-Ghanim, iraki vezérkari főnök kiemelte és megköszönte a négy állam erőfeszítéseit, melyet a terrorizmussal szemben hoztak. (angol, Fars News, 06.14.)

Szíriai konfliktus

Folytatódik az orosz csapatkivonás Szíriából

Június végén 13 harci repülőgépet, 14 helikoptert, és 1140 katonát vont ki Oroszország Szíriából. Az orosz csapatok hazatérését még 2017 decemberében a szíriai Hmejmímben lévő orosz légitámaszponton tett látogatásakor jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök. (angol, Reuters, 06.28.)

A szíriai konfliktus nemcsak a terrorizmusról szól

Ali Shamkhani, Irán Legfelsőbb Biztonsági Tanácsának a vezetője szerint a nyugati beavatkozás a szíriai konfliktusban nem kizárólag a terrorizmus felszámolására irányul, egy erős Szíria nem tudja úgy kiszolgálni a nagyhatalmi érdekeket, mint a jelenlegi instabilitás. Irán ezért továbbra is támogatja a szíriai nemzeti és biztonsági érdekeket, annak ellenére, hogy Teherán befolyása mérsékelt a térségben, viszont ez a jelenlét és rakétaprogram vezetett ahhoz, hogy Amerika kilépett az atomalkuból – fejtette ki Shamkhani. (angol, Mehr News, 06.02.)

Törökország

Az amerikai és a török elnök megegyezett a kapcsolatok javításáról

A június 24-i elnök- és parlamenti választás győztesének, Recep Tayyip Erdogan török elnöknek gratulált Donald Trump, amerikai elnök. Mindketten támogatják a kétoldalú védelmi és biztonsági kapcsolatok javítását. Egyetértettek a terrorizmus elleni harcban való közös együttműködésről, és a manbídzsi nézeteltérések közös megoldásában is.

Törökország a szíriai kurdok milíciáját, a Népvédelmi Egységeket (YPG) terrorszervezetnek tartja, viszont az Egyesült Államok támogatta őket. Manbídzsnál jelentős kurd erők állomásoztak amerikai segítséggel egészen addig, míg végül Törökországnak sikerült megállapodni az Egyesült Államokkal abban, hogy amerikai nyomásra a kurdok kivonják erőiket Manbídzsból, és a biztonságot török és amerikai csapatok fogják fenntartani. A két elnök személyesen a július 11-12-i NATO-csúcson fog találkozni. A két fél viszonyában továbbra is problémát jelent, hogy Törökország a NATO tagjaként orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszert készül beszerezni. (angol, Reuters, 06.26.)

Perzsa-öböl

Donald Trump Szaúd-Arábiától az olajtermelés növelését kéri

Június 22-én a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a számos OPEC-en kívüli olajtermelő ország, mint például Oroszország, napi 1 millió hordós termelésnövelésben állapodott meg. A kínálat bár emelkedik, de az olajárak továbbra is stabilak, sőt, emelkedtek is. Ezen ok miatt június 28-án az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump arra ösztönözte Szalmán bin Abdel-Azíz szaúdi királyt, hogy Szaúd-Arábia növelje az olajtermelését 2 millió hordóval.

Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vezetője szerint Trump Irán térségbeli riválisa, vagyis Szaúd-Arábia által az OPEC-et kívánja befolyásolni, valamint gazdasági nyomásgyakorlással az irániak és az iráni kormány közé igyekszik éket verni. Iránt rendkívül kedvezőtlenül érintené az olaj árának csökkenése miatt bekövetkező bevételkiesés. Az iráni riál idén jelentősen gyengült, az árak pedig emelkednek, a romló gazdasági helyzet miatt Teheránban június 25-én hatalmas tüntetés volt. (angol, BBC, 06.30.)

Rakétatámadás Hudaydah ellen

Bahrám Kásszemi, az iráni külügyminisztérium szóvívője elítélte az emirátusok Hudaydah elleni légi támadását, mely teljes humanitárius katasztrófához vezethet a térségben.

Jemen Vörös-tengeri kikötője elleni támadás az eddigi legtöbb áldozatot követelő akció azóta, hogy Szaud-Arábia és szövetségesei megtámadták Jement. ENSZ jelentések szerint a támadás 250 ezer ember életét követelheti, hiszen a kikötő összeomlásával a lakosság helyzete az eddiginél is nagyobb válságba kerülhet.

Az támadás a szaúdi erők hathatós támogatásával lett végrehajtva. (angol, Farsnews, 06.15.)

Palesztin-izraeli konfliktus

William herceg Izraelben – elsőként a brit királyi családból

William herceg látogatása azért számít mérföldkőnek, mert ő az első a brit királyi családból, aki Izraelbe látogatott az ország 1948-as megalakulása óta. Habár a herceg megnyilvánulásainak nincs politikai relevanciája, azok szimbolikus jelentése miatt mégis nagy sajtóérdeklődés kísérte látogatását. Izraeli oldalról kritikák érték amiatt, hogy Nir Barkat-al, Jeruzsálem polgármesterével csupán a városon kívül, a brit nagykövet rezidenciáján, Ramat Ganban lett volna hajlandó találkozni. Ez a döntés valószínűleg a város kényes státusza, illetve az Egyesült Államok nagykövetségének áthelyezése miatt születhetett, amely még jobban kiélezte a város megosztottságával kapcsolatos feszültségeket.

A Palesztin Nemzeti Hatóság elnökével, Mahmúd Abásszal folytatott beszélgetése alatt pedig a „két állam” szoros együttműködése kapcsán fejezte ki örömét. Ez a mondat önmagában diplomáciai konfliktushoz vezethetett volna, azonban az izraeli külügyminisztérium nem kommentálta az esetet. A brit külügyminisztérium azonban közleményt adott ki, amelyben közvetetten utalt rá, hogy az Egyesült Királyság nem ismeri el Palesztinát független államként, azonban továbbra is támogatja a függetlenedés útján, amelyet kizárólag a békefolyamat eredményeként érhet el. (angol, The Times of Israel, 06.27.)

Új napelemfarm javíthat a Gázai övezet áramellátásán

Az Izraelben elfogadott terv szerint a Gázai övezet északi határánál lévő Erez határátkelő környékén jönne létre a magánfinanszírozásból megvalósuló projekt.  A beruházásra azért van szükség, mert a Gázai-övezet egyetlen erőműve idén leállt, a Sínai-félszigeten pedig az Iszlám Állam megrongálta a vezetékeket. Így az övezetbe csupán Izraelen keresztül érkezik áram, amely a jelenlegi mennyiség (120 megawatt) mellett megközelítőleg napi négy órát tudja biztosítani az övezet áramellátását. Ennek megduplázásához azonban a jelenlegi legnagyobb izraeli napelemfarm tizenötszörösét kellene megépíteni. (angol, The Times of Israel, 06.26.)

Súlyos pénzügyi gondokkal küzd az ENSZ palesztinokat segélyező ügynöksége (UNRWA)

Az UNRWA egy New York-i donorkonferencián igyekszik összegyűjteni 250 millió dollárt, amelynek hiányában a sürgősségi ellátások is leállhatnak heteken belül. A pénzügyi hiány legfőbb oka, hogy az Egyesült Államok idén januárban drasztikusan csökkentette a szervezetnek nyújtott támogatását. A ENSZ is felszólította tagállamait, hogy járuljanak hozzá a szervezet működésének fennmaradásához. (angol, Al-Jazeera, 06.26.)

Észak-Afrika

Matteo Salvini Tripoliba látogatott

Június 25-én a Giuseppe Conte vezette új olasz kormány belügyminisztere, Matteo Salvini Tripoliba látogatott, ahol találkozott az Elnöki Tanács több tagjával. Salvini a Tanács elnökével, Fáíz Szarrádzzsal tartott közös sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy Olaszország  továbbra is támogatja az ENSZ által elismert Nemzeti Egység Kormányát (Government of National Accord), valamint hogy Róma fontos stratégia partnernek tekinti a Tripoliban székelő kormányt. A sajtótájékoztatón az olasz belügyminiszter kifejtette, hogy országa támogatja Líbia stabilizálásának az érdekében tett erőfeszítéseket. A találkozón a két politikus között lezajlott megbeszélés elsődleges témája a migráció kezelésével, valamint az embercsempész-hálózatok elleni fellépés területén kialakítandó együttműködés volt. Szarradzs miniszterelnökkel folytatott megbeszélést követően Matteo Salvini találkozott az ország miniszterelnök-helyettesével, Ahmed Maitíkkel is. A találkozón a líbiai miniszerelnök-helyettes kifejtette az olasz belügyminiszter számára, hogy kormánya nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy menekültközpontokat hozzanak létre az észak-afrikai állam területén. (angol, Libya Herald, 06.25.)

Haftar újabb győzelme

Június 28-án Khalifa Haftar tábornok a Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) vezetője bejelentette a kelet-líbiai Derna városának a felszabadítást. Derna városa volt az utolsó jelentősebb kelet-líbiai város, amely mindeddig ellenállt a veterán tábornok csapatainak. A települést 2014 óta tartotta kezében a dzsihádista Dernai Mudzsahedin Szúra Tanács (DMSC), majd annak felbomlása után a Dernai Védelmi Erők. A Líbiai Nemzeti Hadseregnek a várossal szembeni offenzívái 2017 nyarától váltak egyre erőteljesebbé. Ennek eredményeként idén június 5-re a város területének 75%-a a Líbiai Nemzeti Hadsereg ellenőrzése alá került, majd az ezt követő hetekben a tábornok erőinek sikerült megtörnie a várost védő védelmi milíciák erejét. Haftar tábornok a Derna feletti győzelmet kihirdető beszédben azt is kifejtette, hogy a Líbiai Nemzeti Hadsereg folytatni fogja a harcot a líbiai kőolaj- és földgázlelőhelyek, és az ezeket kiszolgáló infrastruktúra védelmét biztosító Ibráhím Dzsadhrán vezette erőkkel szemben. (angol, Libya Herald. 06.29.)

Élesedő harc az olajért

Júniusban közepén újból kiújultak a harcok az ország keleti területein található olajterminálok birtoklásáért. A kelet-líbiai Rász Lánúf és Al-Szidra települések nagy jelentőséggel bírnak a líbiai olajexport tekintetében, ebből következően a két város birtoklása fontos lépés az ország olajbevételeinek a megszerzéséhez. A hónap közepén a Khalifa Haftar vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) a városok megszerzésére irányuló újabb offenzíva megindítását jelentette be. Az LNA támadásának közvetlen előzménye az volt, hogy a líbiai olajlétesítmények őrzéséért felelős Íbráhím Dzsadhrán vezette milíciák  június elején kiszorították a Haftarhoz hű erőket. A harcok kiújulása óta több, a haderők helyzetével kapcsolatos ellentmondásos hír látott napvilágot. Míg ugyanis Haftar tábornok június 21-én a terület visszaszerzésére irányuló invázió győzelmét deklarálta, addig az LNA-val szembenálló erők folyamatosan tagadták a termináloknak a Haftar általi visszafoglalásáról szóló híreket. (angol, al-Jazeera, 06.21.)

A Közel-Kelet és Észak-Afrika hírösszefoglaló szerkesztőségi tagjai: Halasi Gábor (szerkesztő, Észak-Afrika), Shadeh Fadi (Levante), Lázin Áron és Vincze Patrik (Síita félhold, szíriai konfliktus), Vincze Patrik (Törökország).