Főoldal EUipso EU hírfigyelő – 2019. szeptember

EU hírfigyelő – 2019. szeptember

Írta
208
0
Megosztás
Forrás: New Statesman

Brexit

Szeptember 3-án újra összeült a brit parlament és megszavazták a következő nap napirendjét, ezzel átvéve a parlamenti ügymenet irányítását a kormánytól. A napirend megszavazása során több konzervatív párti képviselő szembeszállt Boris Johnson miniszterelnökkel. Ennek köszönhetően szerdán az alsóház elé került az a törvényjavaslat, amellyel megkötnék a kormányfő kezét, hogy elkerüljék a rendezetlen kilépést október 31-én. A tervezet szerint, ha október 19-ig nem fogad el a parlament egy új megállapodást, akkor a kormányfőnek újabb halasztást kellene kérnie az Európai Uniótól. A halasztás 2020. január 31-ig szólna a tervezet szerint, de ha az Európai Tanács más dátumot javasol, akkor azt a miniszterelnöknek két napon belül automatikusan el kell fogadnia, kivéve, ha az alsóház elutasítja azt. A tervezetet másnap el is fogadta az parlament alsóháza.

A miniszterelnök által indítványozott  előrehozott választás ötletét a hét folyamán kétszer is elutasította a parlament. A Konzervatív Párt pedig kizárta a 21 lázadó kormánypárti képviselőt a frakcióból ezzel a kormánypárt elveszítette a többségét az alsóházban. John Bercow házelnök szeptember 9-én, a parlament felfüggesztése előtti utolsó nap bejelentette, hogy október 31-én távozik tisztségéből. A parlament a felfüggesztés vége után fog dönteni az utódjáról.

Szeptember 11-én egy skót bíróság kimondta, hogy a parlament öthetes felfüggesztése törvénytelen. Megállapításuk szerint a miniszterelnök motivációja elsősorban a parlament munkájának akadályozása, és kormánypolitika zavartalan véghezvitele volt, ezért jogtalanul javasolta a királynőnek a parlament felfüggesztését. A skót bíróság döntése azonban nem jelentette a felfüggesztés végét.

Az Európai Parlament szeptember 18-ai plenáris ülésén hatalmas többséggel, 544 támogató, 126 ellenző és 38 tartózkodó szavazat mellett fogadtak el a képviselők egy jogilag nem kényszerítő erejű állásfoglalást. Eszerint a már megkötött brit kilépési megállapodás tisztességes és kiegyensúlyozott. Emellett az EP-határozat lehetőséget adott arra is, hogy az EU27 beleegyezhessen a Brexit harmadik halasztásába is. Az EP állásfoglalása azért lényeges, mert az esetleg módosított brit kilépési megállapodást neki is jóvá kell hagynia, mielőtt az hatályba lépne, valamint az uniós állam- és kormányfők októberi csúcstalálkozója előtt megerősíti, hogy a Parlament továbbra is támogatja a jelenlegi uniós álláspontot.

Ezt követően, szeptember 19-én a brit kormány hivatalos írásbeli javaslatokat nyújtott be az EU-nak a már megkötött kilépési szerződés módosítására. További javaslatok benyújtására szeptember 30-ig volt lehetősége a briteknek.

,,Dokumentumok érkeztek az Egyesült Királyságtól, és ezek alapján ma és holnap technikai megbeszéléséket fogunk folytatni a vámokra, a késztermékekre, illetve az egészségügyre és növényegészségügyre vonatkozó szabályok bizonyos aspektusairól.’’- tájékoztatott Mina Andreeva, az Európai Bizottság szóvivője.

A brit legfelsőbb bíróság szeptember 24-én megerősítette a korábbi megállapítást és törvénytelennek minősítette a felfüggesztést. Másnap már össze is ült a parlament alsóháza, hogy folytassák a munkát. Boris Johnson miniszterelnöknek az ENSZ Közgyűléséről kellett hazautaznia, hogy a parlamentben feleljen a képviselők kérdéseire. Az alsóházban komoly vita alakult ki a képviselők között. A kormányfő felszólította az ellenzéki Munkáspártot, hogy nyújtsanak be bizalmatlansági indítványt ellene és tartsanak előrehozott választásokat. A Munkáspárt vezetője szerint ez csak akkor valósulhat meg, ha a miniszterelnök halasztást kér a kilépésre. Ez utóbbi szcenárió egyre valószínűbb, ugyanis a parlament többség elveszítése után a parlament valószínűleg nem fogja elfogadni a brexit-megállapodást október 19-ig.

Szomszédságpolitika

Moldova

Szeptember 5-én az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini találkozott Igor Dodonnal, a Moldovai Köztársaság elnökével, hogy megvitassák az ország legújabb fejleményeit és a kritikus reformok végrehajtásának szükségességét. A találkozó során a főképviselő asszony kihangsúlyozta az EU elvárásait a moldovai hatóságok irányába. Különös fontossággal bír igazságszolgáltatás reformja és korrupció elleni küzdelem. A nyár eleji békés hatalomátadást követően az Európai Unió engedélyezte néhány támogatás folyósítását, de továbbra is fokozottan ügyel a moldovai helyzet alakulására.

Ukrajna

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság előző elnöke szeptember 3-án levelet küldött az ukrán újonnan megválasztott miniszterelnöknek, Oleksiy Honcharuknak, amelyben gratulált a politikus miniszterelnöki kinevezéséhez, valamint biztosította, hogy az Európai Unió továbbra is támogatja Ukrajnát. Emellett a Bizottság elnöke kiemelte, az EU sosem fogja elismerni a Krím-félsziget illegális annexióját.

Az Európai Bizottság szeptember 5-én Elmar Brokot, az Európai Parlament volt tagját kinevezte Jean-Claude Juncker volt bizottsági elnök Ukrajnával kapcsolatos különleges tanácsadójává. Elmar Brok az Ukrajnával fenntartott kapcsolat stratégiájával és prioritásaival kapcsolatban segíti tanácskozásaival a bizottsági elnököt, az ez év eleji elnöki és parlamenti választások tükrében. Emar Bork 15 éves tapasztalattal rendelkezik az Európai Parlament Külügyi Bizottságának (AFET) elnökeként. Brok fontos szerepet játszik az új kormányhoz fűződő kapcsolatok kialakításában, valamint az új közigazgatás prioritásainak és preferenciáinak meghatározásában az EU-val fenntartott kapcsolatok terén. Munkája során Elmar Bork szoros kapcsolatban marad az EP Ukrajnáért felelős tagjaival.

Az EU szóvivője szeptember 9-én nyilatkozatban reagált az Oroszország által Ukrajna Krím-félszigeten szervezett helyi választásokra. Helyi és regionális választásokat tartottak az Orosz Föderációban és a Krím-félszigeten szeptember 8.-án. A nyilatkozat kifejti, hogy az EU továbbra is ellenzi a Krím annektálását és a nemzetközi jog megsértését, ezért nem ismerik el a választásokat a Krím-félszigeten. Végezetül a szóvivő kijelentette, hogy az Európai Unió továbbra is változatlanul támogatja Ukrajna területi integritását és szuverenitását.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szeptember 7-én reagált az Oroszország és Ukrajna közötti fogolycserére. “Végre! Oleg Sentsov és ukrán tengerészek szabadon bocsátása enyhülés érzetével tölt be engem. Továbbra is sürgetem Oroszországot, hogy engedje szabadon minden politikai foglyot, és tartsa tiszteletben Ukrajna területi integritását” – írta a politikus Twitteren. Federica Mogherini az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szintén kommentálta a fogolycsere hírét. Közleményében kifejtette, a fogolycsere létrejötte szakemberek,aktivisták és a civil társadalom elszánt munkájának eredménye.

Grúzia

Az EU szóvivője szeptember 26-án nyilatkozatot adott ki Grúzia és Oroszország külügyminisztereinek találkozója után: „A ma reggeli a grúziai külügyminiszter, David Zalkaliani és az Orosz Föderáció külügyminisztere, Szergej Lavrov közötti találkozó fontos alkalmat jelentett a regionális biztonsági kérdések megvitatására, és a grúz-orosz feszültségek csökkentésére” – mondta az EU szóvivője. Az Európai Unió teljes mértékben támogatja a békés vitarendezésre való törekvéseket és az EU megfigyelő misszió keretében továbbra is nemzetközi jelenlétet biztosít a térségben.

Örményország

Katarína Mathernová, az Európai Bizottság szomszédsági és bővítési tárgyalásokkal foglalkozó főigazgató-helyettese a múlt héten Örményországba látogatott, ahol találkozott Nikol Pashinyan miniszterelnökkel. A találkozó során a felek megvitatták az EU és Örményország közötti kapcsolatokat és az EU továbbra is elkötelezett az örményországi reformprogram végrehajtásának elősegítése mellett.

Koszovó

Vincenzo Coppola a Civil Műveletek Parancsnoka tett látogatást Koszovóban, ahol az Unió Jogállamiság Misszió, az EULEX vezetői csapatával és nemzetközi képviselőkkel találkozott. 2018 szeptembere óta ez Coppola harmadik látogatása, melynek a jelenlegi politika, biztonsági és jogállamisági kérdések mellett a 2018-2020-as mandátum végrehajtásának támogatásáról is szó esett.

Regionális politika

Az EU állásfoglalásában kifejtette, hogy az izraeli hatóságok ciszjordániai cselekedetei nemzetközi jogba ütköznek, és Izraelnek, mint megszálló hatalomnak teljesítenie kell a nemzetközi humanitárius jogi kötelezettségeit. Mindezek ellenére, az izraeli kormány szeptember 15-én elfogadott egy új telepet létrehozó javaslatot. Az EU továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Izrael mindezen tevékenysége az elfoglalt Jordán területen és Kelet-Jeruzsálemben jogellenes. Továbbá, az Unió felszólítja Izraelt ezen cselekedeteinek beszüntetésére és a 2001 márciusa óta létrehozott előretolt állások felszámolására. Az Unió továbbra sem ismeri el az 1967-es határok megváltoztatását, és a kialakult helyzetet kiemelt figyelemmel kíséri.

Szeptemberben az INTERPOL és a MENA-térség országainak együttműködése tovább folytatódott. Fathi Bashagha, Líbia belügyminisztere Lyonban találkozott Jürgen Stockkal, az INTERPOL igazgatójával, hogy megvitassák a bűnügyi és biztonsági problémákat. A találkozón többek között szó esett az emberkereskedelemről, az embercsempészetről és a bűnüldözési hatóságok kapacitásépítéséről is. A találkozó legfontosabb témája, az INTERPOL Tripoli Nemzeti Központi Hivatala volt, amelyen keresztül folyik a folyamatos információcsere az mediterrán térségben zajló embercsempészet mögött álló szervezetekről.

Ralph Tarrafot nevezték ki az EU libanoni nagykövetének. Tarraf egy igen kihívásokkal teli időszakban érkezett, így biztosította a libanoni felet az EU és az ország közötti hosszú és bizalommal teli közös történelmen alapuló, erős partnerségi kapcsolatról. Elmondta, hogy az Unió továbbra is elkötelezett Libanon és a libanoniak legsürgetőbb szükségleteinek megoldásában. Emellett, szeptember 27-én, Saad Hariri, libanoni miniszterelnökkel is találkozott, ahol mindketten kifejezték elkötelezettségüket a közös munka iránt.

Az EU NAVFOR Szomália missziója nyújtott segítséget az ENSZ „World Food Program” hajóinak a területen való biztonságos átkelésére.  A program partnereként a misszió kíséretére a térségben előforduló kalózkodás, rablás veszélye miatt volt szükség.

Szeptember 14-én dróntámadás érte az Aramco szaúd-arábiai olajvállalat legnagyobb kőolaj-finomító létesítményét. A jemeni húszi lázadó csapatok ugyan magukra vállalták a támadás elkövetését, azonban az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia az iráni kormányt gyanúsítják. Az Európai Unió tagállamai  szintén elítélték a támadást, ugyanakkor felhívta a felek figyelmét a visszafogottságra és a feszültség enyhítésére, ugyanis elkövetők kiléte egyelőre bizonytalan. Az Európai Külügyi Szolgálat rövid közleménye szerint tisztázni kell  a tényeket és meg kell határozni, hogy ki a felelős a támadásért. Angela Merkel német kancellár és Boris Johnson brit miniszterelnök telefonos megbeszélésük során megállapodtak abban, hogy erre a támadásra közösen kell reagálniuk, valamint Emmanuel Macron francia elnök szakértőket küldene az ügy kivizsgálására.

Szankciós politika

Ukrajna

Az Európai Unió Tanácsa hat hónappal meghosszabbította az Ukrajna területi integritását, szuverenitását fenyegető intézkedések ellenében kivetett szankciókat 2020. március 15-ig. A korlátozások hatálya alá jelenleg 170 személy és 44 szervezet esik. Az ukrán válságra reagálva az EU az orosz gazdaság bizonyos ágazatait érintő további korlátozásokat vezetett be, amelyek 2020. januárjáig maradnak érvényben, illetve a Krím-félsziget és Szevasztopol annektálása miatt, csak e két területre vonatkozó, további szankciókat rendelt el 2020. június 23-ig.

Venezuela

A Tanács a venezuelai biztonsági erők és hírszerzési szervek további 7 tagját vette jegyzékébe, így összesen 25 személyre emelkedett a szankciók hatálya alá vont személyek száma. A jegyzékben szereplő személyek kínzásokkal, valamint emberi jogok megsértésének súlyos formáival hozhatók kapcsolatba. Az országban eluralkodó jogsértések a demokratikus intézmények leépüléséhez és a demokrácia gyengüléséhez vezetnek. Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa, jelentésében kiemelte, hogy a biztonsági erők fogságában júniusban elhunyt a venezuelai korvettkapitány, Acoste Arévalo halála egyértelműen visszavezethető az elszenvedett vallatásokra és kínzásokra.

Összeállította: Berkes Rudolf