Főoldal Általános EU hírfigyelő – 2019. február

EU hírfigyelő – 2019. február

Írta
358
0
Megosztás
2019. február 24-25-én került sor az első csúcstalálkozóra az Európai Unió és az Arab Államok Ligája között az egyiptomi Sarm-es-Sejkben. Forrás: eeas.europa.eu.

Brexit

Február elején Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Theresa May, brit miniszterelnök megállapodtak a brexittel kapcsolatos tárgyalások menetéről. A 2019. február 7-i brüsszeli tárgyaláson a megbeszélés fő célja az egyeztetések holtponton való átjuttatása volt.

Tusk elnök Twitteren közölte: ,,Még mindig nem látszik a fény az alagút végén. Folytatjuk a tárgyalásokat.”

Ezt követően február 20-án Brüsszelben May és Juncker újra tárgyalást folytattak a kilépésről. A megbeszélés 3 fő témát érintett. Elsősorban mindkét fél egyetértését fejezte ki az Írországot érintő határok szigorú ellenőrzésének elkerüléséről, valamint az EU és Nagy-Britannia belső piacának integritásáról, annak tiszteletben tartásáról. Emellett az alternatív megállapodásokról és azok jelentőségéről is szó esett. Harmadik témaként az esetleges jövőbeli változtatások jelentek meg, melyek az EU és Nagy-Britannia kormányának állásfoglalásával is összeegyeztethetők és növelhetik a felek közötti bizalmat a jövőbeli partnerséget illetően. A megbeszélést követően May és Juncker is egyetértett abban, hogy a tárgyalások konstruktívak voltak, ezenfelül szorgalmazták a további opciókhoz való pozitív hozzáállást.

A sikertelen januári szavazás után a brit parlament alsóháza ismét napirendre vette a kilépésről szóló megállapodást, amiről Theresa May kormányfő ígérete alapján március 12-ig dönteni kell. Amennyiben a képviselők többsége ismételten nemmel szavaz és elutasítja a May-féle brexit-megállapodást, akkor március 13-án szavaznak arról, hogy támogatnának-e egy megállapodás nélküli, rendezetlen kilépést. A képviselők jelentős része elutasítja ezt a megoldást. Ezenfelül március 14-én arról szavaznának, hogy kérik-e az Európai Uniótól a kilépési folyamat meghosszabbítását, eltolva ezzel a brexit időpontját. Utóbbira már az Unió képviselői is hajlanak, ezt látva az egyetlen reális forgatókönyvnek.

Bomlanak a pártok: február 20-án három képviselő távozott a Konzervatív Pártból és csatlakoztak ahhoz a hét képviselőtársukhoz, akik a Munkáspártból való kiválásuk után egy független képviselőcsoportot alakítottak. Kilépésüket mindannyian a pártjaikban jelenlévő brexit körüli feszültségekkel indokolták.

Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt vezetője bejelentette, hogy a korábbiakkal ellentétben a párt mégis támogatna egy második népszavazást a kilépésről, hogy az ország elkerülje Theresa May kilépési megállapodását és a megállapodás nélküli kilépést. Az kérdéses, hogy a sokat emlegetett második referendum mikor lenne megtartva (jelenlegi becslések szerint legalább 22 hét kellene a megszervezéshez), illetve milyen kérdést tennének fel, milyen válaszlehetőségekkel.

Nagy-Britanniában már többféleképpen készülnek egy megállapodás nélküli kilépésre. Az előző hónapokban számos, ezzel kapcsolatos hír érkezett, melyek szerint többek között egy 2 milliárd fontot tartalmazó vészhelyzeti alap létrehozásáról döntöttek bizonyos minisztériumok zavartalan működése érdekében, továbbá a kormányzati szervek munkáját segítve készenlétbe helyeztek 3500 katonát is. A vállalatok számára is több útmutató született erre az eshetőségre, illetve a lakosságot is számos ismertetővel próbálják eligazítani. Erre szükség is van, ugyanis a szigetország élelmiszerellátása jelentősen függ az Európai Uniótól. A legutóbbi hírek szerint emellett tisztviselők újra elővették és aktualizálták a királyi család kimenekítésére vonatkozó, még a hidegháború alatt megalkotott terveket arra az esetre, ha a brexit miatt súlyos zavargások törnének ki Londonban. Mindez egy hónappal a március 29-i kilépés előtt egyre több aggályt vet fel az Egyesült Királyság kilépésével kapcsolatban.

Regionális politika

2019. február 24-25-én került sor az első csúcstalálkozóra az Európai Unió és az Arab Államok Ligája között az egyiptomi Sarm-es-Sejkben. Az egyeztetésen 24 EU- és 13 Arab Liga-tagállam képviselője vett részt. Franciaország, Spanyolország, Lettország és Litvánia távol maradtak a megbeszélésektől. Az Európai Unió képviseletében jelen volt Jean-Claude Juncker, illetve Donald Tusk, aki a csúcstalálkozó társelnöki tisztségét töltötte be Abdel-Fattah al-Szíszi, egyiptomi elnökkel együtt. Rajtuk kívül Federica Mogherini, kül- és biztonságpolitikai főképviselő és Johannes Hahn, szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos is részt vett a történelmi találkozón. A felek megerősítették, hogy szorosabb együttműködésre van szükség Európa és az arab világ között a kihívások kezelése érdekében, különösen kiemelve a gazdasági kooperációt. A két fél kifejezte elkötelezettségét a multilateralizmus és a nemzetközi jogon alapuló nemzetközi rend megőrzése mellett, mely elengedhetetlen a globális kihívások eredményes kezeléséhez. Ilyen kihívások közé tartozik az éghajlatváltozás, az illegális migráció, az emberkereskedelem, a menekültek védelme és a terrorizmus. A tárgyalásokon kitértek a különböző regionális problémákra is, különös tekintettel a szíriai, jemeni és líbiai folyamatokra. Kifejezték támogatásukat az ENSZ béketeremtő törekvései iránt. Természetesen az izraeli–palesztin konfliktus is szerepelt a napirenden. A felek alapvető változást sürgetnek a Gázai-övezetben, illetve elkötelezettek az ENSZ palesztin menekülteket segítő programja iránt.

A csúcstalálkozó nem hozott átütő eredményt, a két fél kevés konkrét témában tudott egyezségre jutni. Diplomáciatörténeti szempontból azonban történelmi jelentőségű találkozóról van szó, hiszen ezelőtt még nem volt példa ilyen széleskörű egyeztetésre az EU és az arab világ országai között. Megállapodtak a csúcstalálkozók rendszeressé tételéről is, a következőt Brüsszelben tartják 2022-ben.

Szankciós politika

A Kongói Demokratikus Köztársasággal szembeni szankciók elrendeléséről szóló európai tanácsi határozathoz csatlakozott több EU-s tagjelölt ország (Észak-Macedónia, Albánia, Szerbia, Montenegró), a potenciális jelölt Bosznia-Hercegovina és az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai (Izland, Liechtenstein), továbbá a Moldovai Köztársaság és Örményország is. A szankciók 14 személyt érintenek: vagyoni eszközök befagyasztása és az uniós vízum megszerzésének tilalma van érvényben velük szemben. A Tanács a szankciókkal a kongói választások törvényszerűségét és tisztaságát akarja elérni.

A Tanács február 25-én 1 évvel meghosszabbította a fegyverembargót, és a belső elnyomás céljára alkalmas eszközökre vonatkozó szankciókat Belarussziában. Emellett 4 olyan személlyel szemben vagyoni javaik befagyasztását és utazási tilalmat rendeltek el, akik két ellenzéki politikus, egy üzletember és egy újságíró eltűnésével hozhatók kapcsolatba. A Tanács emellett meghosszabbította a korlátozó intézkedések alóli eltérést, amely lehetővé teszi limitált számú sportfegyver importálását az országba.

Szomszédságpolitika

Günther H. Oettinger, az EU költségvetésért és emberi erőforrásért felelős biztosa február 17-18-án Lukashenko, fehérorosz elnökkel; Szergej Rumas, miniszterelnökkel; Maxim Yermalovich, pénzügyminiszterrel és Oleg Kravchenko, külügyminiszter-helyettessel folytatott megbeszéléseket az EU és Fehéroroszország közötti kapcsolatok helyzetéről. A biztos üdvözölte Fehéroroszország aktív részvételét a Keleti Partnerségben, amely idén ünnepli tizedik évfordulóját. Oettinger hangsúlyozta, hogy az EU a legnagyobb pénzügyi segítségnyújtó Fehéroroszország számára, mivel az elmúlt években az állammal folytatott uniós pénzügyi együttműködés fokozódott, mely nagy előnyöket jelent az országnak.

2019. február 24-én parlamenti választásokat tartottak Moldovában. Az EU ezzel kapcsolatban nyilatkozatot adott ki, melyben kiemelte, hogy az Unió figyelemmel követte az egész választási folyamatot és ezt a jövőben is folytatni fogja. Ismételten megerősítették, hogy az EU Moldovával folytatott partnersége továbbra is a polgárok számára kézzelfogható előnyökkel fog szolgálni, és az Unió nyitott az országban zajló reformfolyamat támogatóival való együttműködésre.

Február 28-tól március 1-jéig Ukrajnában tartózkodott az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis, aki felelős az Euró- és Szociális Párbeszédért, valamint a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért is. Látogatása során találkozott Petro Poroshenko elnökkel, Volodymyr Groysman miniszterelnökkel és a pénzügyminiszterrel, Oksana Markarovával. Február 28-án Dombrovskis a Maidan téren egy ünnepségen vett részt. Ezt követően beszédet tartott, melyben hangsúlyozta, hogy az Európai Unió továbbra is többoldalú támogatást nyújt Ukrajna számára az ország békéje és fejlődése érdekében.

2019 februárjában az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk Ukrajnába látogatott. A hivatalos találkozók után Tusk beszédet mondott az ország parlamentjében, melyben megismételte az EU azon elkötelezettségét, hogy továbbra is segítse Ukrajnát a reformjaiban és támogassa az ország területi integritását. Külön kiemelte, hogy az Unió sosem fogja elismerni a Krím-félsziget annexióját és az azovi-tengeri erőszakot sem, és az Oroszországgal szembeni szankciók mindaddig érvényben maradnak, amíg az állam nem teljesíti kötelezettségeit.

Az EU–Ukrajna társulási megállapodás 2018. évi végrehajtásának eredményeit 2019. február 18-án az ukrán fővárosban, Kijevben vitatták meg. Ivanna Klympush-Tsyntsadze, Ukrajna európai és euroatlanti integrációjának helyettes miniszterelnöke szerint 2018 vált a társulási megállapodás teljes körű végrehajtásának első évévé . Hozzátette, hogy a megállapodás „52% -ban teljesült”. A rendezvényen bemutatott jelentés szerint Ukrajna legjobb eredményeit a vállalkozói hajlam, a mezőgazdaság, a kereskedelem technikai akadályainak csökkentése, a szociális politika és a munkaügyi kapcsolatok terén, valamint a pénzügyi és energiaágazatban érte el. A rendezvény az EU által finanszírozott „Association4U” projekt keretében került megrendezésre.

Február 20-án Günther Oettinger, a költségvetésért és az emberi erőforrásokért felelős EU-biztos egynapos látogatást tett Bakuban, Azerbajdzsánban, hogy részt vegyen a Déli Gázfolyosó Tanácsadó Testületének ötödik miniszteri találkozóján. A látogatás keretében Oettinger biztos aláírta a déli gázfolyosóról szóló közös nyilatkozatot. Ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a projekt kiváló lehetőség Európa energiaforrásainak és ellátóútvonalainak diverzifikálására. Kiemelte továbbá, hogy a partnereknek a lehető legjobban ki kell használniuk az új infrastruktúrát, és a lehető leghamarabb meg kell fontolniuk a kapacitás legalább kétszeresére történő emelését.

Szomszédságpolitika

Libanonban 9 hónap után végül sikerült kormányt alakítania Saad Hariri miniszterelnöknek. Ezzel kapcsolatban az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini az alábbi nyilatkozatot tette: „A májusi – az EU megfigyelői által is ellenőrzött – választásokat követő, több hónapig elhúzódó intenzív tárgyalások után nagy örömömre szolgál, hogy Hariri sikeresen konszenzusra jutott mindegyik párttal a kormányalakításról. Ez egy nagyon pozitív előrelépés, ami kritikus fontosságú Libanon stabilitásában. A libanoni nép és a nemzetközi közösség magas elvárásokat állított az újonnan megalakult kormánnyal szemben, amelynek sikerében meghatározó lesz az országot érő kihívások megoldása, melyhez elengedhetetlenek a szükséges intézményi, gazdasági és szociális reformok.” Hozzátette, hogy az EU továbbra is támogatja Libanont mind politikailag, mind pénzügyileg. Február 25-én Mogherini el is látogatott az országba, ahol találkozott az állami vezetőkkel.

Federica Mogherini külön találkozókon egyeztetéseket folytatott a líbiai miniszterelnökkel, Fayez Mustafa al-Serrajjal és az ENSZ főtitkárának líbiai különleges képviselőjével, Ghassan Salaméval. A megbeszéléseken tárgyaltak a líbiai politikai folyamat elősegítéséről, különösen a jogi helyzet rendezése után megtartandó választásokról. Mogherini továbbá megvitatta a gazdasági reformok meggyorsításának és a tranzitzónákban uralkodó állapotok fejlesztésének kérdését az EU és ENSZ ügynökségeinek felügyeletével.

Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője február 22-én Brüsszelben találkozott az ENSZ szíriai különmegbízottjával, Geir Pedersennel, ahol szó esett a jelenlegi szír helyzetről, illetve az EU támogatásáról a genfi folyamatot és az ENSZ munkáját illetően.

Védelempolitika

2019. február közepén találkoztak az EU-tagállamok képviselői az Európai Kiberbiztonsági Szervezet (ECSO) szakértőivel, valamint egyéb kutatóintézetek delegáltjaival, és együttesen megvitatták az „Önálló Kiberválaszok” témáját. Ez magában foglalja többek között az önállóan működő webhelyek, a döntéstámogató számítógépes rendszerek, a vizuális elemzések, az önálló, mobilis kiberbiztonsági ügynökök, valamint gépi tanulási modellek kifejlesztését annak érdekében, hogy leküzdhessék a kiberkutatásokkal kapcsolatos nehézségeket, amelyekkel a tagállamok fegyveres erőinek szembe kell néznie.