Főoldal Általános EU hírfigyelő – 2018. október

EU hírfigyelő – 2018. október

387
0
Megosztás
Gavin Williamson brit és Ursula von der Leyen német védelmi miniszterek megerősítették, hogy az Egyesült Királyságnak a brexit után is fontosak maradnak az európai védelmi ügyek, ebben egyezségre fognak jutni a tárgyalások során. Forrás: defensenews.com.

BREXIT

Október 16-án az EU főtárgyalója tájékoztatta az Brexit-tárgyalások állásáról a 27 tagú formációban ülésező Általános Ügyek Tanácsát. Szó esett többek között a Dominic Raab, brit brexit-miniszter és Michel Barnier közötti legutóbbi megbeszélésről. Az EU főtárgyalója szerint intenzívek a tárgyalások, de néhány alapvető fontosságú kérdés továbbra is lezáratlan. Ilyen az Írország és Észak-Írország közötti határellenőrzés elkerülésének kérdése. Az uniós miniszterek hangsúlyozták az uniós tárgyalóküldöttség vezetője iránti bizalmukat, ennek ellenére elmondták, hogy minden eshetőségre fel kell készülni.

„Most a brexitről folytatott intenzív tárgyalások kulcsfontosságú szakaszába lépünk. Az elnökség számára a legfontosabb kérdés és a legnagyobb kihívás az EU27-ek egységének megőrzése. Michel Barnier, a brexitről tárgyaló uniós küldöttség vezetője folyamatos támogatásunkat élvezi.” – nyilatkozta Gernot Blümel, Ausztria Európai Unióért felelős, valamint művészeti, kulturális és médiaügyi minisztere.

Összefoglaló az Általános Ügyek Tanácsának október 16-i üléséről. Forrás: consilium.europa.eu.

Az uniós vezetők október 17-én egy munkavacsora keretében tekintették át a tárgyalások állását. Az ülés előtt Theresa May, brit miniszterelnök tájékoztatta az EU27 vezetőit az Egyesült Királyság aktuális álláspontjáról. Mindez után az Európai Tanács (50.cikk) ülésén ismételten megerősítették az egység iránti elköteleződésüket, és feltétlen bizalmukról biztosították Michel Barniert a tárgyalások töretlen folytatására. Megállapították, hogy az intenzív tárgyalások dacára nem sikerült kellő előrelépést elérni a tárgyaló feleknek.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke elmondta, hogy kész a főtárgyaló jelzése esetén rendkívüli európai tanácsi ülést összehívni a brexit témájában. Továbbá leszögezte, hogy a 21 hónapra tervezett átmeneti időszak meghosszabbítása nem került elő a tanácsülésen, de ha az Egyesült Királyság ezt szükségesnek tartja, akkor bizonyos abban, hogy az uniós vezetők azt pozitívan fogadnák. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke valószínűnek tartja a 21 hónap megtoldását, ugyanis az véleménye szerint időt adna a hosszú távú kapcsolatrendszer kialakítására.

Az átmeneti időszak alatt, azaz 2020. december 31-ig a kapcsolatrendszer minimálisan változna csak. Ha azonban ez idő alatt sem sikerül megállapodni a jövőbeli kapcsolatokról, arra az esetre szólna egyfajta „tartalékterv” az ír határ kapcsán, ami garantálná, hogy nem áll vissza a vámhatár. A tartalékterv részleteiről azonban még nem állapodtak meg a felek, így nem tudni, mi lenne benne és meddig tartana pontosan. A brit politikum egy jelentős része folyamatosan bírálja Theresa May brit miniszterelnököt, mivel egy korábbi kabinettag állítása szerint az átmeneti időszak 2021 végéig való kitolása több mint 15 milliárd fontba kerülne a szigetországnak. May szerint pedig már csak az ír határ kérdése van hátra, mivel a megállapodás már 95%-ban elkészült.

A miniszterelnök azt reméli, hogy a decemberi csúcs előtt sikerül megállapodni a határkérdésről is. Theresa May emellett ismételten elutasította egy újabb brexit-népszavazás ötletét, mivel azt a „politikusok szavazásának” tartja, nem az átlagpolgárokénak.

Védelempolitika

A német védelmi miniszter, Ursula von der Leyen szerint fontos, hogy az Egyesült Királyság a brexit után is gond nélkül részt vegyen a projektekben a PESCO-n belül, illetve az Európai Unió misszióiban. Válaszként Gavin Williamson, brit védelmi miniszter azt nyilatkozta, mivel az Egyesült Királyságnak továbbra is fontosak maradnak az európai védelmi ügyek, ebben egyezségre fognak jutni a tárgyalások során.

Több mint 140 szakértő vett részt a Konzultációs Fórum a Fenntartható Energiáért a Védelmi és Biztonsági Szektorban elnevezésű konferenciasorozat második állomásán Varsóban, október 16-17-én. Az esemény célja az információk megosztása, az energiagazdálkodás, az energiahatékonyság fejlesztése és a megújítható energia használata a védelmi szektoron belül. A lengyel védelmi miniszterhelyettes szerint a rengeteg résztvevő azt mutatja, a zöldebb energiaforrások használata a védelmi szférában fontos ügy az Európai Uniónak.

Októberi nyilatkozatok, intézményi hírek

Federica Mogherini, kül-és biztonságpolitikai főképviselő nyilatkozatot tett a Külügyek Tanácsának megbeszélését követőn az EU nevében a venezuelai válságról, megerősítve ezzel a Tanács 2018. májusában elfogadott következtetéseit. Nyilatkozatában felszólította a dél-amerikai ország kormányát, hogy tartsák tiszteletben a nemzetgyűlés tagjainak mentelmi jogát, biztosítsák a sajtószabadságot, valamint működjenek együtt az ENSZ-szel az emberi jogokat illetően. Az EU hangsúlyozta, minden segítséget megad a válság demokratikus rendezéséhez, a migrációs válság enyhítéséhez, és a jövőben is figyelemmel kíséri majd az események alakulását.

Október 15-én a Tanács 2020. április 17-ig meghosszabbította a 2017. április 16. óta működő EUAM Irak megbízatását, és 64,8 millió eurós költségvetést fogadott el az időszakra. A misszió tevékenysége három stratégiai célkitűzésre irányul. Szakmai tanácsadással segíti az iraki hatóságokat a biztonsági ágazati reform végrehajtásában, emellett felméri, hogy az EU mely területeken nyújthat még ehhez segítséget. Feladata továbbá, hogy koordinálja a reformhoz nyújtott uniós és tagállami támogatást. Az EUAM Irak a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemhez is hozzájárul, tevékenységét egyéb, Irakban fontos szerepet játszó nemzetközi szereplőkkel, például a NATO-val együttműködve végzi.

Az Afrikából érkező migráció megfékezése

Az Európai Unió egyes országain, legfőképpen Görögországon és Olaszországon azután csökkent a nyomás, hogy létrejött az EU-Törökország megállapodás, és az Unió vállalta 6 milliárd euró kifizetését Törökországnak. A Politico megkérdezett több neves szakértőt is, hogy mondják el véleményüket arról, ha az Unió ekkora összeget költene el Afrikában is, akkor ott is orvosolható lenne átmenetileg a probléma. Dimitris Avramopoulos, a migráció, a belügyek és az állampolgárság európai biztosa azt nyilatkozta: „Európa harmadik országokkal való elkötelezettsége nem a pénzről szól. (…) A menekültügyi vagy migrációs válságokat nem fogja csupán a humanitárius segítségnyújtás megoldani.” Az előbb említett cikkre érkezett a Politico szerkesztőségéhez egy levél, ami többek között azt tartalmazta, hogy Európa azon gondolata, hogy lezárja határait, az cseppet sem csökkenti a migrációs nyomást Afrikában, sőt, fenntartják a segélyektől való függést és arra fogják késztetni az ott lakók tömegeit, hogy hagyják el saját otthonukat.

Uniós és ázsiai országok vezetői üzentek Trumpnak

Az Európai Unió vezetői ázsiai országok támogatását kérte az iráni megállapodások megtartásáért és a globális felmelegedés elleni fellépésért, ahol olyan országok voltak a résztvevők, mint Kína, Japán és Oroszország. Ezt nem lehet másként értelmezni, mint egy üzenetet az egyre inkább protekcionistább Egyesült Államok irányába.
Az 51 támogatói aláírás elég fajsúlyos ahhoz, hogy pártfogásba vegye a Világkereskedelmi Szervezetet, mert Donald Trump azzal fenyegetőzött, hogy az Egyesült Államok kilép a nemzetközi szervezetből.