Főoldal Általános EU hírfigyelő – 2018. november

EU hírfigyelő – 2018. november

76
0
Megosztás
Az 599 oldalas brexit megállapodás. Forrás: bbc.com

BREXIT

Az Európai Unió Tanácsának (50.cikk) 2018. novemberben tartott ülésein rendkívül fontos, a brexittel kapcsolatos témák és kérdések is felmerültek. A november 12-ei, Brüsszelben tartott ülésen a bizottsági tárgyalóküldöttség vezetője, Michel Barnier tájékoztatta az EU27-eket az elmúlt hetek brexittel kapcsolatos tárgyalásairól, valamint a kialakult helyzetről. Annak ellenére, hogy a megállapodás sikertelen volt, a megegyezés iránti törekvések fennálltak. „A tárgyalások e végső szakaszában a miniszterek a mai napon is tanúságot tettek arról, hogy rendületlenül kiállnak a huszonhetek egységéért. Ismét megerősítettük, hogy bízunk a főtárgyalónkban. Támogatjuk a megállapodást célzó kitartó erőfeszítéseit.” – nyilatkozott Gernot Blümel, Ausztria Európai Unióért felelős, valamint művészeti, kulturális és médiaügyi minisztere.

A november 15-én megtartott találkozón Michel Barnier már a brexitről szóló megállapodás szövegtervezetét nyújtotta át Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, ezzel rendkívüli előrelépést téve az ügyben. Donald Tusk már akkor azt javasolta, hogy a szövegtervezet rendkívüli csúcstalálkozón kerül véglegesítésre és formalizálásra, 2018. november 25-én.

A november 19-én, az Általános Ügyek Tanácsának (50.cikk) ülésén a november 25-re tervezett rendkívüli ülés előkészítése zajlott. Az EU27 miniszterei megállapodtak a kilépésről szóló megállapodás tervezetéről, valamint megvitatták a brexitet követően az Egyesült Királyság és az EU között kialakuló politikai viszonyrendszert. Gernot Blümel szerint „az uniós és a brit tárgyalók az Egyesült Királyság kilépésének valamennyi aspektusában megállapodásra jutottak, ideértve az állampolgárok jogainak biztosítását is. Az elért megállapodás általánosságban véve méltányos kompromisszum, mivel mindkét fél engedményeket tett a másik irányába. Az elválás sohasem könnyű, de ha mégis megtörténik, mindig jobb azt barátsággal tenni. Szintén ez a módja annak, hogy a jövőre nézve jó viszonyt sikerüljön kialakítani a felek között. Mi továbbra is azt szeretnénk, ha az Egyesült Királyság még hosszú évekig valamennyi területen az EU fontos partnere maradna.” 

November 22-én diplomáciai szinten a tárgyaló felek elfogadták az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatáról szóló kilépési megállapodást. A tervezetet Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke megküldte jóváhagyásra az EU27 tagállamainak. Ezután az Európai Tanács (50.cikk) rendkívüli ülését hívta össze a megállapodás tervezetének megtárgyalásához.

A 2018. november 25-én tartott rendkívüli ülésen a tagállamok vezetői jóváhagyták az 599 oldalas Kilépési Megállapodást és az azt kísérő politikai nyilatkozatot.

Ezzel véget ért az 524 napig tartó tárgyalássorozat a két fél között. Az Egyesült Királyság a megállapodás értelmében lép ki az Európai Unióból és az Európai Atomenergia Közösségből 2019. március 29-én. Az Európai Tanács köszönetét fejezi ki Michel Barniernek, az uniós tárgyalóküldöttség vezetőjeként végzett áldozatos munkájáért. Még előttünk áll a ratifikálás nehéz folyamata, és további tárgyalások várnak ránk. Egy dolog azonban a végkimeneteltől függetlenül is teljesen biztos: barátok maradunk az idők végezetéig, sőt, még azon túl is.” – nyilatkozta Donald Tusk az ülést követően.

Az EU27-ek vezetői 2018. november 25-én hivatalosan is elfogadták az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépéséről rendelkező megállapodást. Forrás: consilium.europa.eu

Az EU27-ek vezetői az ülést követően Theresa May miniszterelnökkel találkoztak, hogy megvitassák a következő lépéseket. A két következő lépés a nemzeti parlamentek ratifikációja és az Európai Parlament szavazása a megállapodásról. Ezek közül egyedül a brit parlament beleegyezése lehet nehézkes.

A brit képviselők december 11-én fognak szavazni a Brexit-megállapodásról. Theresa May miniszterelnöknek komoly munkára lesz szüksége, hogy meggyőzze a brit parlamentet a megállapodás elfogadásáról.  Az EU bejelentése szerint ugyanis, ha nem fogadja el a brit törvényhozás, akkor nem lesz újratárgyalva a megállapodás. Több lehetőség is van az Egyesült Királyság előtt, ha a törvényhozás nem fogadja el a tervezetet: újra szavazhatnak a megállapodásról, újabb brexit-népszavazást írhatnak ki, általános parlamenti választásokat tarthatnak, leváltják a kormányfőt és új kormányfővel próbálnak új megállapodást letárgyalni, vagy megállapodás megkötése nélkül lép ki a szigetország az Unióból.

A megállapodás két részből áll: a rövidtávú megoldásokból és a hosszútávú iránymutatásokból.

Rövidtávon egy átmeneti időszak követi a kilépést 2020. december végéig. Az átmeneti időszak alatt az Egyesült Királyságban érvényesek maradnak az EU szabályai, viszont elveszíti a tagságát az uniós intézményekben – azaz nem lesz brit biztos, brit EU parlamenti képviselő, valamint a két Tanácsban is elveszti a szavazati jogát. Az átmeneti időszakot egyszer meghosszabbíthatják a felek, legtovább 2022 végéig.

Az átmeneti időszak végéig érkező brit és uniós állampolgárok ugyanazokat a jogokat élvezik az országokban, mint korábban és 5 év után folyamodhatnak állandó lakhatásért. Az Egyesült Királyságnak nagyságrendileg 39 milliárd fontot kell folyósítani az uniós intézményeknek a korábban megállapodottak alapján. Az ír határok kérdése még nem megoldott, további tárgyalást igényel, de egy tartalékmegállapodásnak köszönhetően, ha az átmeneti időszak végére sem sikerül megegyezni a hosszútávú kereskedelmi kapcsolatokról, akkor fennmarad a vámunió mindaddig, amíg elfogadható megállapodás kerül elfogadásra.  A halászat kapcsán még meg kell egyeznie egy külön megállapodásban a feleknek. Ameddig az átmeneti időszak tart, az Egyesült Királyságra kiterjed az Európai Unió Bíróságának joghatósága is, és egy különbizottságban fogják elbírálni a vitás kérdéseket.

Általános intézményi hírek

November 12-én Brüsszelben megtartották a minden évben megrendezésre kerülő EU-India Terrorellenes Politikai Párbeszédet. Az egyeztetés fő témája az európai, dél-ázsiai és közel-keleti terrorfenyegetettség volt. A résztvevő felek egyetértettek abban, hogy erősíteni kell bilaterális együttműködésüket számos területen, például az extrémizmus, a radikalizmus és a tömegpusztító fegyverek okozta fenyegetés csökkentésében. Az Europol és India szintén kooperációról határozott.

November 13-án Canberrában megrendezésre került a 2017-ben aláírt EU-Ausztrália Keretegyezmény által létrehozott vegyesbizottság első ülése. A megállapodás célja a kétoldalú kapcsolatok mélyítésének elősegítése volt. A találkozón a két fél bilaterális együttműködési lehetőségeket vitatott meg, például a kiberfenyegetések, a terrorellenes küzdelem, a krízismenedzsment, és a migráció területén. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a jövőben is együttműködnek majd a klímaváltozásról szóló párizsi egyezmény végrehajtásában és az ázsiai és óceániai országok fejlesztésében. Emellett kiemelték, hogy a következő időszakban tovább növelik a kooperációt a kutatás területén.

A november 25-i kercsi-szorosi incidensre reagálva az Európai Unió közleményt bocsátott ki Külügyi Szolgálatán keresztül. Ebben hangsúlyozták, hogy a nemzetközi együttműködés alapvető szabályainak figyelmen kívül hagyásával fokozódik a feszültség és a destabilizáció a térségben. Emellett a közlemény megfogalmazta, hogy a nemrégiben átadott kercsi-szorosi híd Ukrajna hozzájárulása nélkül épült, és ezzel megsértették az ország területi integritását. Az EU kifejezte reményét, hogy Oroszország a szigorítások után visszaállítja a szabad áthaladást a Kercsi-szoroson, mely által a hajók eljuthatnának az ukrán kikötőkbe. A közlemény ugyanakkor leszögezi, hogy az EU soha nem fogja elismerni a Krím-félsziget jogszerűtlen elcsatolását és megszállását.

Az incidensről bővebben: http://biztonsagpolitika.hu/egyeb/haboru-a-lathataron-nincs-megbekeles-a-ket-orszag-kozt

Szankciók

Angela Merkel, német kancellár kijelentette a Kijevben tartott november 1-jei Petro Porosenko ukrán elnökkel tartott közös tárgyalása után, hogy Németország továbbra is támogatja az Oroszországgal szembeni uniós gazdasági szankciók meghosszabbítását. Sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a minszki megállapodás megsértésé és figyelmen kívül hagyása a szankciók további fennmaradását vonja maga után Moszkvával szemben.

A kercsi incidens miatt több német politikus is újabb szankciók bevezetését sürgette a német alsóházban (Bundestag). „Számunkra a legfontosabb a Kercsi-szorosnál kialakult szituáció mielőbbi enyhítése és a fogságba esett ukrán tengerészeknek való gyors segítségnyújtás.”– jelentette ki a német kormányszóvivő, aki hozzátette, hogy az esetnek az EU-n belül is következményei lesznek. Az ukrán-német nagykövet, Andrij Melnyk egységes olaj- és földgázszankciók elfogadását sürgette.

Szomszédságpolitika

November 27-én tartotta első ülését az EU–Örményország közös bizottság az EU–Örményország átfogó és megerősített partnerségi megállapodás (CEPA) keretében. Az EU-delegáció ismételten támogatta az örmény kormány reformpolitikáját valamint kiemelték, hogy a CEPA végrehajtása elengedhetetlen az uniós befektetések bevonzásához. A CEPA előirányozza, hogy Örményország az elkövetkező években harmonizálja jogszabályait a megállapodásban említett uniós jogszabályokkal. Az EU és Örményország megállapodtak, hogy továbbra is előmozdítják a polgárok mobilitását vízumkönnyítési és visszafogadási egyezmények segítségével. Ha ezen egyezmények megfelelően valósulnak meg, illetve ha a mobilitás biztonságos, akkor megkezdődhet a vízumliberációs párbeszéd.

November 27-én egy uniós küldöttség érkezett Moldovába, hogy biztosítsa az ország polgárait az EU elkötelezettségéről az országnak nyújtandó támogatásokat illetően. A látogatás a jogállamiság és a demokrácia folyamatosan romló helyzete miatt volt szükséges. A látogatás során a küldöttség találkozott Igor Dodon moldovai elnökkel, Pavel Filip miniszterelnökkel, valamint az ellenzéki pártok és civil szervezetek képviselőivel is. A jogállamiság romlása miatt az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a Moldovának nyújtott támogatásokat újraszámolják és olyan projektekbe irányítják át, melyek az ország lakosságának javát szolgálják. Az EU elvárja az ország hatóságaitól, hogy sürgősen tegyenek lépéseket a helyzet orvoslására.

November 28-án az Európai Unió közleményt bocsátott ki reagálva a hónap során végrehajtott két kivégzésre Fehéroroszországban. Az országban idén 4 kivégzés történt, valamint két elítélt a halálsoron várja az ítélet végrehajtását. Az EU megerősítette, hogy minden körülmények között ellenzi a halálbüntetést, mivel az ellenkezik az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglaltakkal. A közlemény első lépésként a halálbüntetések végrehajtásának felfüggesztését irányozza elő. Fehéroroszország lépései az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása felé továbbra is meghatározzák az EU Fehéroroszország felé gyakorolt politikájának alakulását – zárul a közlemény.

Federica Mogherini megjelenései, nyilatkozatai a MENA-térséggel kapcsolatban

 Az olaszországi Palermóban november 11.-12- között megrendezésre került egy – a líbiai helyzetre való megoldás keresése jegyében – nemzetközi konferencia, amelyen többek között Federica Mogherini is megjelent. A déli szomszédságpolitika jegyében az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elmondta, hogy „az előző éveknek megfelelően, továbbra is támogatja az Unió a líbiai barátainkat nemcsak politikai, illetve biztonsági együttműködéssel, hanem 370 millió euróval is, melynek célja a líbiai emberek megsegítése. Továbbá, az integráció támogatja az ENSZ mediációs munkáját egy mindenki számára elfogadható politikai megoldás keresésében. Ez rendkívül fontos, hiszen az ország biztonsági helyzete továbbra is kockázatos, bármikor elfajulhat, egy esetleges katonai beavatkozást vonva maga után, így tovább rontva nemcsak Líbia, hanem a térség helyzetét is.  Ennek elkerülése érdekében, az EU teljes politikai súlyával és erőforrásaival kiáll az ENSZ munkája mellett és támogatja a párbeszéd elmélyítését.”

Mindemellett, Brüsszelben Mogherini találkozott a palesztin külügyminiszterrel, Dr. Riyad Al Malkival és látogatást tett Algériában is. A belga fővárosban Federica Mogherini elmondta, hogy az Unió továbbra is támogatja a palesztinokat és az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatalát (UNRWA). Továbbá megerősítette az EU megingathatatlan elkötelezettségét a kétállami megoldás mellett, ami az egyetlen járható út a palesztin–izraeli konfliktus lezárásához. Emellett ösztönözte a Palesztin Hatóságot a gázai humanitárius helyzet megoldására való kísérletek folytatásában, megelőzve ezzel egy újabb eszkalációs folyamatot, illetve elősegíteni Ciszjordánia és a Gázai övezet egyesítését egy közös Palesztin Hatóság irányítása alatt. Az Algírban zajló, a terrorizmus elleni harcról és regionális biztonságról szóló magas szintű párbeszéden Mogherini elmondta, hogy az EU-nak és Algériának „azonosak a céljai a regionális stabilitás és biztonság területén, hiszen a biztonsági kihívások nem ismernek államhatárokat”.

Algéria–EU találkozó az energetikai partnerség megerősítése érdekében

November 20-án az EU éghajlatpolitikáért és energiaügyért felelős biztosa, Miguel Arias Cañete Algériába látogatott, hogy megerősítse a két ország közötti energetikai partnerséget. A párbeszéd kiterjed a megújuló energiaforrásokra, a földgázra és az energiahatékonyságot is magában foglalja. Az EU célja egyértelműen a területet lefedő, átfogó jogi és szabályozási keret létrehozása, illetve az Unió gázellátásának biztosítása.