Főoldal Általános A “KN 08 Dandár” és az elmúlt hetek Észak-Korea körüli feszültségeinek összegzése

A “KN 08 Dandár” és az elmúlt hetek Észak-Korea körüli feszültségeinek összegzése

Írta
1369
0
Megosztás
KN 08-asok a legutóbbi katonai parádén (kép forrása: NHK http://www.nknews.org/wp-content/uploads/2015/10/kn-08-upgrades.jpg)

Észak-Korea február 14-én jelentette be új stratégiai rakétaegysége, a KN-08 Dandár hadrendbe állítását. Kim Dzsongun remetekirálysága ezzel újabb tételt adott hozzá a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) körül az elmúlt két hónapban felkorbácsolt feszültségekhez.

A KN-08, vagy koreai nevén Hvaszong-13 („Tűzcsillag”), mobil platformról indítható interkontinentális ballisztikus rakéta legutóbb 2015 októberében, egy észak-koreai katonai parádén tűnt fel, a korábbi változatokhoz képest sokkal fejlettebb állapotokat mutatva, derül ki a Pentagon által a Kongresszus számára készített éves összefoglalóból. A jelentés szerint mindamellett, hogy az észak-koreai rakétaprogram az utóbbi években jelentős előrelépéseket tudott produkálni, továbbra is komoly kihívást jelent számukra az Egyesült Államok területét is elérni képes rakétákhoz tartozó visszatérő egység kifejlesztése. Komolyabb külső segítség nélkül a Pentagon szerint ez még jó ideig meghaladja majd Phenjan képességeit, ám az egy héttel ezelőtti rakétakísérlet is mutatja, mennyire központi szerepet tölt be a csapásmérő képesség kialakítása és demonstrálása a KNDK számára.

Észak-Korea az idén, viszonylagos nyugalmi időszakot követően, komoly provokatív lépésekkel indította az évet. Az észak-koreai rezsim január 6-án végrehajtotta eddigi negyedik kísérleti atomrobbantását. Phenjan szerint egy miniatürizált (kétfázisú) termonukleáris robbanófej sikeres tesztjét hajtották végre, ám a nemzetközi szakértők véleménye szerint a technológia valójában még távol állt egy ilyen összetett megoldástól. Sokkal valószínűbb, hogy ismételten egy – esetleg hidrogénizotópokon alapuló technológiával kiegészített – fissziós (egyfázisú) nukleáris robbanófejjel való kísérlet történt.

A robbantást követően az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tartott, mely során egyértelműen elítélte az észak-koreai atomrobbantást és az eddigi szankciók további szigorításait helyezte kilátásba. A 38. szélességi vonal túloldalán Dél-Korea érthető módon rendkívüli aggodalommal figyelte az eseményeket. Szöül az esetet követően újraindította a határ mentén működtetett propagandasugárzó berendezéseit, melyeket korábban az északi féllel való kapcsolatok enyhülésének jegyében beszüntettek. A propaganda-hadjárat újraindítsa mellett Dél-Korea tárgyalásokat kezdett szövetségesével, az Egyesült Államokkal a félszigeten állomásoztatott stratégiai fegyverrendszerek kibővítéséről.

Ez utóbbi lépést azonban nem csak Phenjan, de Peking sem nézi jó szemmel. A Kínai Népköztársaság ugyan határozottan elítélte Észak-Korea atomkísérletét, ám a kínai vezetés szerint az amerikai katonai jelenlét növelése csak további destabilizációhoz vezet.

Észak-Korea alig egy hónappal később újból felrázta a nemzetközi közvéleményt, miután rakétakilövést hajtott végre, melynek célja hivatalosan egy megfigyelő műhold pályára állítása volt. A legtöbben azonban az észak-koreai ballisztikus rakétaprogram kísérleti kilövéseként értékelték az esetet.

A korábbi tárgyalások az amerikai és dél-koreai vezetés között további lendületet vettek és immár a THAAD (Visszatérő-fázisú Nagy Magasságú Területvédelem – Terminal High Altitude Area Defense) rakétaelhárító védelmi rendszerek telepítését helyezte kilátásba Washington és Szöul.

Dél-Korea ráadásul kivonult a közös észak-déli üzemeltetésű Keszong ipari park területéről. Phenjan ezt hadüzenettel vette egyenértékűnek és Kim Dzsongun február 11-én katonai műveleti területnek nyilvánította a Keszong ipari parkot, valamint a két Korea közötti forródrót is elhallgatott.

Az Egyesült Államok február 13-án bejelentette, hogy Dél-Korea támogatása érdekében növelni fogja az országban állomásoztatott Patriot légvédelmi rakétarendszereinek a számát.

Észak-Korea 2016janfebInfographic

Észak-Korea megnövekedett aktivitása mögötti tényezők kapcsán a nemzetközi elemzők véleménye megoszlik. A rezsim esetleges destabilizációjától kezdve, Kim Dzsongun hatalmának megszilárdulásáig sokféle elképzeléssel találkozhatunk, ám a remetekirályság zárkózottságából adódóan ilyen rövid időn belül nehéz kézzelfogható magyarázatot találni. Ha a mélyebb hatalmi dinamikába nem is láthatunk bele, annyi bizonyos, hogy Phenjan számára fontos kérdés a figyelemfelkeltés. A KNDK számára létfontosságú segélyek kérdésében ugyanis nem utolsó szempont, milyen mértékben sikerül Észak-Koreára és a rezsimre irányítani a nemzetközi közösség figyelmét. Ez alkalommal azonban a figyelemfelkeltés akár kétélű fegyvernek is bizonyulhat. Úgy tűnik, Észak-Korea egyetlen és legfontosabb szövetségese, a Kínai Népköztársaság (KNK) az incidensek hatására akár változtathat is engedékeny politikáján, derült ki a Global Times (a legnagyobb kínai napilap, a Renmin Ribao nemzetközi ügyekkel foglalkozó, angol nyelvű on-line felülete) legfrissebb vezércikkéből.

Kína egyrészt aggódva figyeli az észak-koreai fenyegetés ürügyén kilátásba helyezett rakétavédelmi rendszerek bővítését, valamint az Egyesült Államok és Dél-Korea szorosabb együttműködését. Ám a nagyhatalmi rivalizálás dinamikája mellett egyre meghatározóbb a kínai közvélemény szerepe a KNK külpolitikájának alakításában. A Global Times szerint úgy tűnik, mind a kínai közvélemény, mind a vezetői elit nagy része egyre inkább tehernek látja a Kim Dzsongun vezette rezsimet, és elégedetlen Észak-Korea provokatív lépéseivel szembeni enyhe kínai fellépéssel. A KNK vezetésével szemben már nem csupán nemzetközi, de saját közvéleménye részéről is kezd elvárássá válni a hatékony szankciók bevezetése Észak-Koreával szemben, amely adott esetben komolyan megrendítheti Kim Dzsongun hatalmának stabilitását.