Bizalomkeltő találkozóra került sor múlt vasárnap Bangkokban India és Pakisztán között, melyen a két nukleáris hatalom nemzetbiztonsági tanácsadói vettek részt. Az előre be nem jelentett megbeszélés váratlanul érte a nemzetközi közösséget, mivel az elmúlt időszakban a két ország viszonya rendkívül feszült volt. Az eseményről szóló híreket az indiai külügyminisztérium szóvivője, Vikas Swarup tette közzé vasárnap délután a külügyminisztérium közösségi oldalán.

India és Pakisztán szembenállása a dél-ázsiai szubkontinens egyik legjelentősebb konfliktusa, melynek gyökere több mint fél évszázaddal ezelőttre nyúlik vissza. A két állam között kiéleződött feszültség fő tárgyát elsősorban a Kasmír-kérdés, azaz a tartomány vitatott hovatartozása jelenti, mely kapcsán a felek már többször keveredtek fegyveres konfliktusba.

A két ország közötti kapcsolatok augusztus óta különösen mereven és fagyosan alakultak, miután a nemzetbiztonsági tanácsadók Újdelhibe tervezett nyári találkozója végül nem került megrendezésre. A tárgyalás elhalasztásához a napirendre tűzendő kérdések kapcsán felmerülő nézeteltérések vezettek: míg India kizárólag a terrorizmus problémakörére kívánt fókuszálni, addig Pakisztán a Dzsammut és Kasmírt érintő kérdéseket akarta megvitatni, melyet India határozottan elutasított.

A vasárnapi áttörő megbeszélésre nem sokkal a Párizsban megrendezett klímacsúcs után került sor, melyen a két állam miniszterelnöke is találkozott egymással. A francia fővárosban Narenda Modi és pakisztáni kollegája, Nawaz Sharif egyetértettek abban, hogy országaiknak tárgyalóasztalhoz kell ülni, mely egyetértés kikövezte a bangkoki megbeszélés felé vezető utat. A találkozón Ajit Doval indai, és Naseer Khan Janjua pakisztáni nemzetbiztonsági tanácsadók mellett a két állam külügyi államtitkárai is részt vettek.

A nyilvánosságot teljesen kizáró tárgyalást követően a felek közös sajtóközleményt adtak ki, melyből kiderül, hogy a felölelt témák között szerepelt a béke és biztonság kérdésköre, a terrorizmus, Dzsammu és Kasmír ügye, valamint a Kasmír de facto határát képző ellenőrzési vonal (Line of Control) területének nyugalma. A felek nyilatkoztak a további együttműködés melletti elkötelezettségükről, mely az elmúlt időszak fényében kimondottan pozitívan értékelendő. A megvitatott témakörök jól mutatják, hogy Indiának és Pakisztánnak végül sikerült kompromisszumra jutnia, hiszen mind a terrorizmus problematikája, mind pedig Dzsammu és Kasmír kérdése felvetődött.

Nasheer Khan Janjuaés Ajit Dovala bangkoki találkozón. (A kép forrása: thehindu.com)
Nasheer Khan Janjuaés Ajit Dovala bangkoki találkozón. (A kép forrása: thehindu.com)

A bangkoki helyszínválasztás egyébként több szempontból is érdekes. Egyrészt ez volt az első harmadik országban tartott bilaterális tárgyalás, melyen a felek a Kasmír-kérdést is megvitatták. Másrészt az eseményt annak ellenére rendezték meg a thai fővárosban, hogy az indiai miniszterelnök korábban kijelentette, egy ilyen dialógusra csakis Újdelhiben vagy Iszlámábádban kerülhet sor.

 Úgy néz ki tehát, hogy egyelőre mindkét regionális nagyhatalom nyitottnak mutatkozik és konstruktív hozzáállást tanúsít. A dél-ázsiai hatalmak között kétoldalú tárgyalások Sushma Saraj indiai külügyminiszter Iszlámábádba történő látogatásával kedden tovább folytatódnak. A külügyminiszter az Ázsia Szíve konferencián vesz részt, ami három év óta India vezető diplomatájának első látogatását jelenti a pakisztáni fővárosban.

A bangkoki megbeszélést mindenképp a békés együttműködés irányába tett pozitív lépésként értékelhetjük, mely hosszú idő után megtörheti a jeget a rivális államok között. Ahogy arról az Aljazeera is beszámolt, az a tény, hogy nemzetbiztonsági tanácsadók a miniszterelnökök párizsi klímacsúcson tett látogatása után ilyen rövid időn belül találkoztak egymással arra enged következtetni, hogy a tárgyalások további folytatása mögött az indiai és pakisztáni politikai felső vezetés komoly érdekei húzódhatnak meg.

(Szerkesztette: Szabó Márk, Agócs Endre)

Előző cikkTeljes egyenjogúság az amerikai hadseregben 2016-tól
Következő cikkA fukusimai katasztrófa japán szemmel