Főoldal NATO-NETto NATO-NETto Hírfigyelő – 2019. szeptember

NATO-NETto Hírfigyelő – 2019. szeptember

Írta
210
0
Megosztás
Forrás: NATO

Partnerkapcsolatok:

  1. 09. 05. – NATO tisztviselők látogattak Izraelbe megvitatni a jelenlegi és jövőbeli együttműködésüket (Szilágyi Laura)

Camille Garnd, a NATO védelmi beruházásokért felelős helyettes főtitkára, Tel Avivba és Jeruzsálembe látogatott, hogy az izraeli tisztviselőkkel megvitassa a Szövetségesek és Izrael közti, folyamatban lévő gyakorlati együttműködés állását és a mediterrán régió jelenlegi helyzetét.

A találkozók keretein belül többek közt szó esett a regionális biztonsági kihívásokról, fegyverzet ellenőrzésről, kibervédelemről és kutatás-fejlesztésről.

Izrael több, mint 20 éve kiemelt partnere a NATO-nak, s aktív tagja a NATO Mediterrán Párbeszéd fórumának. Napjainkban az ország és a Szövetségesek közti együttműködés szorosabb, mint valaha: egészen a kibervédelemtől, a non-proliferáción át, a terrorizmus elleni harcig terjed.

      2019. 09. 05. – Főtitkár: A Moldovai Köztársaság szoros partnere a NATO-nak (Gönczi Róbert)

Jens Stoltenberg, a NATO Főtitkára a NATO brüsszeli központjában üdvözölte kedden (2019. szeptember 5.) Igor Dodont, a Moldovai Köztársaság elnökét. Stoltenberg kiemelte, hogy az elmúlt 25 évben megerősödött a partnerkapcsolat a szervezet és a kelet-európai ország között, mely megnyilvánult a NATO segítségnyújtásában is, melynek köszönhetően stabil intézményeket és jó kormányzást sikerült létrehozni az országban. A Főtitkár kiemelte, hogy a NATO tiszteletben tartja Moldova alkotmányos semlegességét, de mindemellett támogatják függetlenségét és szuverenitását.

  1. 09. 06. – A NATO Főtitkár és a szövetséges erők európai parancsnoka Irakban (Kertai Zoltán Péter)

Az új kiképzési küldetéssel kapcsolatos részletek megtárgyalására érkezett meg szeptember 16-án Bagdadba a Főtitkár. Útja során Jens Stoltenberg meglátogatott egy sor, a NATO által támogatott katonai kiképzőintézetet, és találkozott a kihelyezett NATO parancsnokokkal. Mindezen erőfeszítések hozzájárulnak, hogy az iraki fegyveres erők és intézmények hatékonyan működjenek, így elkerülhető a Szövetségre veszélyt jelentő nemzetközi terrorista szervek visszatérése.

Műveletek:

  1. 09. 03. – Több, mint 40 hajó gyakorlatozott a Balti-tenger északi partvidékénél (Szilágyi Laura)

Tizennyolc nemzet, 3000 katona, és több, mint 40 hadihajó vett részt a szeptember 3-a és 19-e között megrendezésre került balti-tengeri gyakorlatban. A műveleteket a dán szorosokban, Kiel és Bornholm térégében tartották meg.

A hat NATO tagállammal határolt Balti-tenger létfontosságú a NATO számára. Sajnos a régió biztonsági környezete leromlott a 2014-es krími annexió óta. Válaszul az orosz agresszióra a Szövetségesek megnövelték a légi és haditengerészeti járőrök létszámát a térségben, 4500 katonát bevetve Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország területén.

A Northern Coasts“ gyakorlatot először 2007-ben rendezték meg, s azóta éves rendszerességgel tartják meg. Az idei forgatókönyvben egy, a régióban elhelyezkedő, kitalált ország fogalmazott meg területi követeléseket balti-tengeri szigetekkel szemben, valamint haditengerészetét használva korlátozta a szabad hajózást. Vele szemben a NATO erők légvédelmi, tengeralattjáró-elhárító, aknamentesítő műveleteket hajtottak végre.

  1. 09. 08. – A NATO szövetségesek és az Engineer Thunder 2019 (Haiszky Edina Julianna)

2019 szeptember 4. és 13-a között rendezték meg, az Engineer Thunder 2019 névre keresztelt gyakorlatot Litvániában, Padradéban. A gyakorlaton részt vettek a NATO Megerősített Előretolt Jelenlétének (Enhanced Forward Presence, EFP) alkalmazottai, továbbá számos hadmérnök az Amerikai Egyesült Államokból, Lettországból és Lengyelországból. Az esemény lehetőséget biztosított a hadseregek számára, hogy teszteljék mérnöki képességeiket és felmérjék lehetőségeiket, szükségleteiket. A hadmérnökök számos feladatot láttak el, többek között megerősítették csapataik védelmi állásait és megsemmisítették az ellenségét, továbbá segítették katonáik tájékozódását, hogy jussanak át sűrű erdőkön vagy akár folyókon.

Konferenciák:

  1. 09. 03. – Kiberbiztonsági szimpózium (Haiszky Edina Julianna)

Idén kerül megrendezésre 15. alkalommal a NATO legnagyobb kiberbiztonsági konferenciája, a NATO Információbiztosítási Szimpózium (NIAS). A rendezvény főszervezője a NATO Kommunikációs és Információs Ügynöksége (NCI) szervezésében, 2019. október 15-17-e között tartják a belgiumi Mons-ban. A három napos konferencia különösen fontos lehetőségeket kínál, ugyanis itt alkalom nyílik a leghatékonyabb gyakorlatok megvitatására, a véleménycserére és innovatív megoldások kifejlesztésére.

A szimpózium fő témája a „Digitális átalakulás: okos eszközök az okos döntésekért.”, melynek keretében megvitatják, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása hogyan támogatja vagy éppen nehezíti a NATO missziók feladatvégrehajtását. Továbbá napirendre kerülnek majd olyan témák, mint a hagyományos és modern információ- és misszióbiztosítási technikák, az adat, mint stratégiai erőforrás védelme és ezen a területen a NATO tagállamok közötti együttműködés megerősítése.

A résztvevők között lesznek döntéshozók, tudósok és az iparágak szakemberei is, így a NATO főtitkár-helyettese Antonio Missiroli, illetve a NATO a Nőkért, Békéért és Biztonságért képviselője Clare Hutchinson megerősítést és megoldásokat vár a fent említett témákban.

  1. 09. 06. – A NATO diplomatái és szakértői Rigában vitatják meg a Szövetség nukleáris elrettentését érintő kérdéseket (Györgyi Dominika)

Magasrangú diplomaták, szakértők, tudósok és NATO-tisztviselők találkoztak Rigában 2019. szeptember 5-én, hogy megvitassák a Szövetség európai nukleáris elrettentési és védelmi képességét Oroszország destabilizáló tevékenysége és hadseregfejlesztése tükrében.

A NATO évente rendezett Nukleáris Politikai Szimpóziuma számos védelemhez kapcsolódó témát érint, ideértve az elrettentési és védelmi képességek megerősítését, a fegyverzetellenőrzési célokat és a Szövetség nukleáris politikájának prioritásait.

„Ez a szimpózium kihívásoktól terhes időben zajlik. (…) Alkalmazkodnunk kell az új biztonsági környezethez.” – nyilatkozta Jessica Cox, a kétnapos esemény elnöke. Kiemelte az INF Szerződés felmondását, s ezzel kapcsolatban külön hangsúlyt fektetett Oroszország nukleáris fejlesztéseire és retorikájára.

A konferenciát 1992 óta évente tartják, azonban most került először Lettországban megrendezésre. A napirend fő pontjai között Oroszország nukleáris stratégiája, az új technológiák térhódítása, a fegyverzetellenőrzés és az Atomsorompó-szerződés jövője szerepelt. A NATO elkötelezett a nukleáris fegyverek nélküli világhoz szükséges körülmények megteremtése mellett: a hidegháború vége óta a rendelkezésre álló nukleáris fegyverei száma mintegy 90%-kal csökkent Európában, ugyanakkor világossá tette, hogy nukleáris szövetség marad, amíg nukleáris fegyverek léteznek. A biztonsági környezet változásával lépéseket tett annak érdekében, hogy nukleáris elrettentőképessége továbbra is hatékony maradjon.

Belső változások:

  1. 09. 29. – Belgium, Csehország, Dánia vállalja a NATO légvédelmi rendészeti feladatait (Németh Csenge)

Szeptembertől, a NATO légtér ellenőrző missziójának keretein belül, belga, cseh és dán vadászrepülőgépek kezdtek járőrözni a Balti országok légterében.

A belga és a dán légierőt a litvániai Šiauliai repülőtérről irányítják. Őket négy cseh Grippen repülőgép támogatja az észtországi Amari légibázis jóvoltából. A feladat általános vezetője a belga légierő.

“Ez egyértelmű példája a Szövetség összetartásának ” – nyilatkozta Oana Lungescu, a NATO szóvivője. „Az elmúlt években jelentősen megnövekedett az orosz katonai légi tevékenység a régióban. A NATO repülőgépek rendszeresen fognak el a határokhoz közel repülő orosz katonai repülőgépeket, amelyek nem követik a nemzetközi légiközlekedés-biztonsági előírásokat – például repülési tervek benyújtását és a légiforgalmi irányítás kommunikációját.”

A NATO szóvivője hozzátette, a térségben lévő NATO erők mindig bevetésre készek.

A három egység május óta a térségben járőröző magyar, brit és spanyol légierő egységeket váltotta fel. A NATO balti légi rendészeti misszióját 2004-ben indították, miután Lettország, Litvánia és Észtország csatlakozott a szövetséghez. Azóta a Szövetségesek felváltva védik a baltikum légterét, mivel a három balti ország nem rendelkezik saját vadászrepülőkkel. A NATO balti légiközlekedési küldetésének központi célja a NATO légtér integritásának megőrzése és védelme.

     2019. 09. 17. – Új NATO parancsnokság (Kertai Zoltán Péter)

A németországi Ulm városa ad otthont az új NATO parancsnokságnak. Ez is növeli az elrettentést és a védelmet, ami a megváltozott műveleti környezetre adott válasz része. Az új parancsnokság segíti, összehangolja és felgyorsítja a NATO csapatok mozgását. A parancsnokság felállításának egy 2018-as döntés az alapja, melyben a NATO védelmi miniszterei rendelkezett egy Virgina állam beli, norfolki északatlanti parancsnokság és egy németországi, ulmi támogató és logisztikai parancsnokság felállításáról. Az ulmi bázis teljes személyzettel 160 főt fog foglalkoztatni, ami egy válsághelyzetben 600 főre is duzzadhat.

Összeállította: Szilágyi Laura, Gönczi Róbert, Kertai Zoltán Péter, Haiszky Edina Julianna, Györgyi Dominika, Németh Csenge