Partnerkapcsolatok
2018. július 11-12.: Lezajlott a brüsszeli NATO-csúcs (Sánta György)
Lezajlott a NATO legutóbbi csúcstalálkozója Brüsszelben, a Szövetség új székházában, amelyen minden tagállam vezetője és azoknak egyes szakminiszterei, tanácsadói vettek részt.
A kétnapos találkozó során a NATO-t és annak jövőjét legjobban érintő aktuális problémák és kihívások kerültek megbeszélésre, amely keretein belül a Szövetség vezetői új irányvonalakat, elképzeléseket, ambíciókat osztottak meg és tűztek ki maguk elé célként.
A gyűlés során megállapították, hogy az aktuális biztonsági helyzet kiszámíthatatlan. A NATO-nak ezért a globális stabilitás fenntartásának érdekében továbbra is szükséges a különböző kihívásokra való felkészülés; ilyen például Oroszország agresszív külpolitikája és dezinformációs hadviselése, a közel-keleti békefenntartó és béketámogató műveletek, az Iszlám Állam és a terrorizmus elleni fellépés, vagy az információs hadviselés veszélyei és aktualitása.
A gyűlésen napirendre kerültek új koncepciók és kezdeményezések, a parancsnoksági rendszer megerősítése, a stratégiai mobilitás fejlesztése, illetve új harcászati vezető szervek létrehozása is felmerült.
Lehetetlen elkerülni a Donald Trump, amerikai elnök külpolitikája által generált médiavisszhangot, amely már a csúcstalálkozó előtt meghatározta a tárgyalások alaphangulatát és a csúcsot a média kereszttüzébe helyezte. Trumpnak kulcsfontosságú volt a költségvetés kérdése, így sokáig azt lehetett vélni, hogy ez a téma fogja uralni a kétnapos találkozót, de végül sikerült mindenben hamar egyetérteni, és a további pontok megtárgyalása is eredményesen zárult.
A brüsszeli csúcstalálkozóról szakkollégiumunk egyik mentora és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, Szenes Zoltán nyugalmazott honvéd vezérkari főnök írt egy bővebb elemzést a honlapunkra, amely ITT elérhető.
2018. július 11. – Hivatalosan is meghívást kapott a NATO-ba Macedónia – de van egy feltétel (Sánta György)
A brüsszeli NATO-csúcson Jens Stoltenberg főtitkár kijelentette, hogy a NATO ajtói mindig nyitva lesznek, emiatt örömmel hívta meg a macedón vezetést a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.
A feltétele azonban az eredményes csatlakozási tárgyalásoknak és a tényleges taggá válásnak a jelenleg is futó névvita lezárása. Macedónia régóta kíván az EU és a NATO irányába nyitni, viszont ez idáig nem volt lehetséges a Görögországgal régóta tartó vita miatt, ami Macedónia nevét illette. Eddig a görögök minden macedón kísérletet megvétóztak. Az új macedón vezetés viszont hajlandóságot mutatott arra, hogy átnevezze országát (amelyet eddig hivatalosan Macedón Köztársaságnak neveztek, míg a nemzetközi közösség előtt Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságként (FYROM) jelent meg), amelyet ezentúl Észak-Macedóniai Köztársaságnak hívnának, illetve készek az ország alkotmányát is ennek megfelelően módosítani. Az egész most már az ősszel megtartásra kerülő népszavazás kezében van.
Ha a névváltoztatást megszavazzák a macedón polgárok, akkor Görögország is hajlandó lesz beállni a macedóniai csatlakozás mögé, és rövidesen Macedónia lehet a NATO 30. tagállama, amelyben mind a macedón, mind a NATO vezetőség erősen bízik. Ha a népszavazás eredménytelen lesz, akkor a tárgyalásokat berekesztik, ugyanis Macedónia jelenlegi nevével sosem lehet NATO tag ? ezt maga Stoltenberg emelte ki.
2018. július 11. – Új balti parancsnoki struktúrája van a NATO-nak (Sánta György)
A brüsszeli NATO-csúcs első napján írta alá Dánia, Lettország és Észtország azt a nyilatkozatot, amely létrehozza az új Északi Többnemzeti Hadosztályparancsnokságot. A fent felsorolt tagállamok mellett Kanada, Litvánia és az Egyesült Királyság is részt vesznek a programban mint támogató országok.
Az új parancsnokság elsődleges feladata a helyi eseményekre való műveleti rálátás biztosítása lesz, de emellett még a régióban tartott különböző hadgyakorlatok szervezése is a feladatkörébe fog esni, továbbá 2-4 dandár is a közvetlen parancsnoksága alá kerülhet. Ezen kívül a parancsnokság szorosan együtt fog működni a NATO előretolt zászlóaljaival, és a lengyelországi északkeleti Többnemzeti Hadosztályparancsnoksággal.
A törzset már idén szeptemberben felállítják, a teljes parancsnokság pedig 2020 közepére fog szolgálatba állni 300 fővel. A főhadiszállás megosztva, a lettországi Adazi városában és a közép-dániai Karup régióban fog elhelyezkedni.
A parancsnokság felállítása egy új lépés a NATO Balti-térség felé irányuló, fokozott figyelméből adódó katonai építkezésnek, hiszen a Baltikum stratégiai fontosságú a Szövetségnek és az orosz kalinyingrádi régió komoly katonai értéket képvisel a régióban.
2018. július 13. – Tanulmány a NATO Mediterrán Párbeszédről (Szabó Orsolya Réka)
?A NATO Mediterrán Párbeszédének jövője: biztonsági, stratégiai és partnerkapcsolati perspektívák? címmel jelent meg a tanulmány, mely egy független becslést ad a Mediterrán Párbeszéd értékeiről és lehetőségeiről a változó biztonsági környezetben. A tanulmány megjelenését a brüsszeli NATO-csúcsra időzítették, hogy jobb rálátáshoz jussanak a szövetségesek a Közel-Kelet térségére. A kiadványon politikai szakértők, egyetemi oktatók, újságírók és NATO-tisztviselők dolgoztak. A NATO politikai ügyekért felelős főtitkár-helyettese, Alejandro Alvagonzales nagykövet egyedi fórumként utalt az Mediterrán Párbeszédre, és kiemelte, hogy ha a szomszédaink biztonságban vannak, akkor az számunkra is biztonságosabb. Továbbá a szövetségesek és a partnerek hasonló biztonsági problémákkal küzdenek, mint például a tiltott fegyverkereskedelem és a terrorizmus. A csúcson szóba kerültek a NATO térségbeli szerepvállalása mellet a Szövetség jövőbeni lehetősége isi. A Mediterrán Párbeszéd 1994 óta működik és magába foglalja Algériát, Egyiptomot, Izraelt, Jordániát, Mauritániát, Marokkót és Tunéziát.
2018. július 18. – Stoltenberg támogatásáról biztosította Grúziát (Petróczki Márk)
A grúz miniszterelnök, Mamuka Bakhtadze a NATO-főhadiszálláson találkozott Jens Stoltenberggel. A főtitkár dicsérte a grúzok hozzájárulását a NATO különböző tevékenységeihez, illetve ezzel összefüggésben megerősítette a NATO támogatását Georgia euroatlanti törekvéseiben. Emlékezetett arra, hogy az idei NATO-csúcson minden tagállam egyetértett abban, hogy Georgiának egyszer csatlakoznia kell a Szövetséghez. Éppen ezért a főtitkár ígéretet tett arra, hogy a NATO továbbra is segíteni fogja a grúzokat csatlakozási céljuk teljesítése érdekében.
Műveletek
2018. július 3. – Fejlett tengeralattjárók elleni hadviselésre készül a NATO a legújabb gyakorlaton (Sánta György)
Norvégia partjai mellett megkezdődött a DYNAMIC MONGOOSE 2018 haditengerészeti gyakorlat Norvégia, Dánia, Franciaország, Németország, Hollandia, Spanyolország, Törökország és az Amerikai Egyesült Államok részvételével.
A gyakorlat célja a tengeralattjárók elleni hadviselésre (ASW) való felkészülés, a képességek fejlesztése és a nemzetek közötti együttműködés, átjárhatóság javítása, továbbá a tapasztalatok cseréje.
A hadgyakorlaton 7 hajó, 2 tengeralattjáró és 3 tengeralattjáró-vadász repülőgép ? köztük egy vadonatúj amerikai P-8A Poseidon, ami jelenleg a technológia csúcsát képviseli ? vesz részt.
A gyakorolt tevékenységek között szerepelni fog egy rejtőzködő tengeralattjáró felderítése és elpusztítása, illetve tengeralattjáró-veszély alatt való hajózás is.
A NATO az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt fektet a tengeralattjárók elleni hadviselére, főleg az egyre aktívabb orosz tengeralattjáró-tevékenységnek köszönhetően.
2018. július 13-20. – Megrendezésre került az éves BREEZE haditengerészeti gyakorlat a Fekete-tengeren (Lendvai Tünde)
A BREEZE 2018 hadgyakorlat forgatókönyve az együttműködési képesség növelésére lett kifejlesztve azáltal, hogy a részt vevő nemzeteknek széles spektrumú, többdimenziós hadviselési módokkal szemben kell közösen fellépniük, amelyek kifejezetten a fekete-tengeri régió biztonsági kihívásaira fókuszálnak. Idén bolgár parancsnokság alatt, a NATO Kettes Számú Készenléti Haditengerészeti Kötelékébe (Standing Naval Maritime Group 2) tartozó holland (De Ruyter), román (Regele) és török (Fatih) nemzetek fregattjai koordináltak. Emellett, a nemrégiben Burgasz kikötőjében felállított, szintén a NATO Készenléti Haditengerészeti Kötelékbe tartozó Kettes Számú NATO Aknamentesítő Flottaegységének (SNMCMG2) német, román és török aknakereső, valamint aknaszedő hadihajói is részt vettek a hadgyakorlaton.
A készenléti haditengerészeti csoportok fekete-tengeri állomásozatása, amely 2017-ben hozzávetőleg 80, idén már 120 napra emelkedett, a térségen belüli NATO haderő összpontosítási törekvésének részét képezi. Ehhez kapcsolódóan a BREEZE hadgyakorlat kiváló lehetőséget ad arra, hogy a haditengerészeti erők további kiegészítő egységeikkel együtt hajtsanak végre műveleteket.
2018. július 25. Svédország és Lettország a NATO-tól kért segítséget az erdőtüzek oltásában (Petróczki Márk)
Az Euro-atlanti Katasztrófa Reagálási Koordinációs Központot (EADRCC) megkérte Svédország, hogy küldjön segítséget az erdőtűzek megfékezésében. Svédországban kiszáradtak az erdők a rendkívüli meleg és a csapadék hiánya miatt, így megnőtt a tűzveszély az egész országban: több mint 40 erdőtűzről vannak értesüléseink.
Svédország mellett Lettország is segítséget kért a NATO-tól, ugyanis a balti államban július 17-e óta megfékezhetetlen erdőtűz tombol a rendkívüli meleg és szárazság miatt.
Lektorálta: Petróczki Márk
