A barcelonai látványosságok listájára felkerülhetnének a senyera zászlók, amelyek az épületek homlokzatán, illetve a lakások erkélyén lobognak. Ezek a lobogók a katalán függetlenség jelképei, arany mezőben négy vörös pólya található. A lakosság egy részét ez cseppet sem zavarta, sok közintézmény homlokzatán szintén lobognak az ellenállás zászlajai. Azonban az ingatlantulajdonosok nem szimpatizálnak ezzel az ellenállással, a bérlőkkel levetetnék a lobogókat. Nem csoda, október végén újra megkezdődtek a tüntetések a katalán fővárosban.
A katalán függetlenségi botrány tovább folytatódott 2019-ben is. Miután a katalán elnök Brüsszelben maradt, és nem tért vissza Spanyolországba, a többi katalán vezető ellen pedig ítéletet hoztak. A legkomolyabb büntetést a katalán elnökhelyettes, Oriol Junqueras kapta, a többi vezető 9 évnyi szabadságvesztést kapott, 12 évre ítélték a volt katalán külügyminisztert, a munkaügyi minisztert, és 12 évig eltiltották a hivatali tisztség betöltését.
Az ítélet nem maradt visszhang nélkül. Többségben diákok, körülbelül 25 ezren vonultak az utcára tiltakozva a katalán vezetők ellen hozott ítélet miatt, a hatóságok pedig mindent megtettek, hogy a tüntetést elnyomják. A lázadók a madridi ítéletet bosszúnak tartják az előző évi katalán függetlenség ellen. Blokád alá került a barcelonai reptér is, az El Prat, ahol a tüntetők ülősztrájkot hirdettek. Az egész megmozdulás a közösségi oldalokon kezdődött, ?Demokrácia Cunami? jelszóval buzdítottak mindenkit, hogy tiltakozzanak az ítélet ellen és foglalják el a repülőtér T1-es terminálját. Csak érvényes jeggyel rendelkezőket engedték át az ellenőrzésen, és több járat is késve indult el a reptérről. A spanyol hatóságok más megmozdulásokról is jelentettek, szimpatizáló tüntetések alakultak ki; Gironiában, Lleidában, Tarranogában, illetve más kis lélekszámú katalán városban. A tiltakozás megbénította a közlekedést, egy órára szünetelt a metró és vasúti forgalom, és több mint 60 járatot törölni kellett. A demonstráció erőszakossá vált, a kivezényelt hatóságok különböző eszközök segítségével próbálták a tüntetőket megbénítani, tizenhárom embert a kellett tüntetők ellátni kisebb sérülések miatt.
Ennél is nagyobb ellentüntés alakult ki október 16-án, amikor is erőszakba torkollott a demonstrálók békés tiltakozása. A kiindulási helyszín a spanyol nemzeti rendőrség székhelye volt, a Via Laeitana-nál. és nagyobb megmozdulások történtek Placa Urquinaona-nál. Több épületet, köztük a spanyol központi kormány képviseletének épületét kövekkel és petárdákkal dobálták meg, áttörték a rendőri kordonokat, kontraként könnygázzal és gumilövedékekkel válaszoltak a rendőrök. Fekete füst lepte el a várost, a tüntetők szemeteskukákat, újságosbódékat gyújtottak fel, több ezren gyűltek össze az utcákon, skandálva a megmozdulás jelmondatát: ?The streets will always be ours? vagyis az utcák mindig a miénk lesznek. Igazi csatahelyszínné vált a Via Laeitana. A következő napon általános sztrájkot hirdettek, azonban a helyzet annyira elfajult péntekre, hogy a Sagrada Familia bejáratát a tüntetők lezárták és 57 járatot töröltek a repülőtérről. A spanyol labdarugó szövetség bejelentette, hogy az El Classico, Barcelona ? Real Madrid futballmeccset elhalasztották a zavargások és a nyughatatlan állapotok miatt. A tüntetők barikádokat építettek, a rendőrség könnygázat, gumilövedéket és vízágyút is bevetett, több mint 130 ember sérült meg és 35 embert kezeltek súlyosabb sérülésekkel, 107 rendőri jármű megsérült. A barcelonai tisztviselők a károkat körülbelül 2,7 millióra becsülik.
Eközben a Spanyolország legfelsőbb büntetőbírósága, az Audiencia Nacional bírója elrendelte a rendőrségnek, hogy állítsa le a függetlenség támogató szervezet, a Cunami Democr?tic webhelyét és közösségi médiahálózatát , amely olyan alkalmazásokat használt, amelyek a tüntetéseket összehangolták. A volt katalán elnök nem hagyta tett nélkül a történteket, Carles Puigdemont pénteken átadta magát a belga igazságügyi hatóságoknak. Kiadási meghallgatását október 29-ére tervezték. Több olyan álhír is érkezett, hogy a szomszédos Franciaországból, Baszkföldről és Németországból többen is akarnak csatlakozni a tüntetésekhez. A spanyol hatóságok felkészülten várják az érkezőket.
Az ítéletet meghozó spanyol bíróság elviekben független, de hatalmas a politikai és a társadalmi nyomás rajtuk. A katalánok Spanyolországon belül jelentős autonómiával rendelkeznek; saját parlamentjük; kormányuk; nyelvük is van. Ettől már csak Baszkföld kap nagyobb önállóságot, viszont ott sikerült mindkettő félnek egy kedvező kompromisszumot kötnie.
Az, hogy mi lesz Katalónia sorsa az egyelőre bizonytalan. Esetleg egy olyan kompromisszum születhetne, ahol mindkettő fél enged egy keveset a követeléseikből. Ha a katalánok lemondanának a függetlenségükről, a spanyol kormány tovább bővítené az autonómiát a feszültségek enyhítésére. Vagy egyszerűen húzzák az időt, megvárják, amíg lenyugszik a helyzet, és a katalán kormányzatban többségbe kerülnek azok a politikusok, akik ellenzik a függetlenséget, valamint a lakosság is „kifárad”.
Címlapkép: Katalán válság. Tüntetés a spanyol király ellen. Barcelona, 2019. november 4.
Katalán tüntető egy égő úttorlasznál a VI. Fülöp spanyol király látogatását ellenző, a Köztársaság Védelmi Bizottságok (CDR) nevű függetlenségpárti radikális mozgalom felhívására szerveződött tiltakozáson Barcelonában 2019. november 4-én. Az uralkodó a Girona Hercegnője Díj átadóünnepségén vesz részt a katalán fővárosban. VI. Fülöp először látogatott Katalóniába azóta, hogy október 14-én a spanyol legfelsőbb bíróság zendülés bűncselekményében bűnösnek találta és 9-13 év közötti szabadságvesztésre ítélt kilenc katalán függetlenségi vezetőt a két évvel korábban a spanyol hatóságok szerint alkotmányellenesen megrendezett függetlenségi népszavazás miatt.
(Forrás: MTI/EPA/EFE/Enric Fontcuberta)
