Öngyilkos merénylet Kvettában
Pakisztán legnagyobb és legszegényebb tartományában, Beludzsisztánban hosszú ideje harcolnak a pakisztáni fegyveres erők több beludzs terrorszervezettel. Ezek közül a legjelentősebb a BLA (Baloch Liberation Army), amely a terület teljes függetlenségét tűzte ki céljául és az elmúlt években sorra hajtott végre támadásokat mind civil, mind katonai célpontok ellen.
Február elején egy soha korábban nem tapasztalt terrortámadás-sorozat után a pakisztáni hadsereg már megpróbálta kisöpörni a BLA-t az ország területéről a Radd-ul-Fitna-1 hadművelet keretei között, ez azonban nem járt sikerrel. Igaz, hogy az akcióban több, mint 200 terroristát likvidáltak, több tucat civil áldozat mellett, de a szervezetet nem tudták legyőzni, az azóta is működik.
A BLA a téli harcok után május 24-én hajtotta végre az elmúlt hónapok legnagyobb terrortámadását Beludzsisztán fővárosában, Kvettában. Egy öngyilkos merénylő a város vasútállomásán hajtott bele egy személyszállító vonatba, robbanószerekkel telepakolt autójával. A támadásban legalább 30-an veszítették életüket és több, mint 50 ember került kórházba, közülük sokan súlyos sérülésekkel. Az áldozatok többsége a pakisztáni biztonsági erők tagja volt, akik a közelben állomásoztak.
Az akció időzítése nem volt véletlen, ugyanis Shehbaz Sharif pakisztáni miniszterelnök éppen másnap tárgyalt Pekingben a kínai kormánnyal és Xi Jinping kínai elnökkel. A BLA egyik célja a Kína által finanszírozott Kína-Pakisztán Gazdasági Folyosó infrastruktúrafejlesztési projekt keretein belül Beludzsisztánban épülő beruházásoknak az ellehetetlenítése. Állításuk szerint ezek csak a terület kizsákmányolását jelentik és rendszeresen hajtanak végre támadásokat ellenük.
Shehbaz Sharif miniszterelnök elítélte a támadást, amit gyáva terrorakciónak nevezett. Asif Ali Zardari pakisztáni elnök pedig megígérte, hogy le fogják győzni a terroristákat és mindenkit, aki finanszírozza őket. Régóta emlegetett pakisztáni vád, hogy a szervezet finanszírozásában India is szerepet játszik valamilyen formában, Újdelhi azonban mindig következetesen tagadta ezeket az állításokat.
Veres Máté
Izrael
Benjamin Netanjahu miniszterelnök a hónap végén arra utasította az izraeli hadsereget, hogy emeljék meg 70%-ra a gázai övezezt feletti ellenőrzésnek a mértékét. A döntés aggodalomra add okot, mivel ez a lépés nehezíti a béketárgyalásokat.
Az Izrael és Irán közötti feszültség továbbra is fennáll és meghatározó. A tárgyalások lassan haladtak Amerika és Irán között, miközben továbbra is fennáll a térségben egy eszkaláció veszélye. A Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság a globális energiaárakra is hatással volt.
Izrael hadiipara bejelentette, hogy új drónelhárító technológiák fejlesztését tervezik, válaszul a Hezbollah által használt pilóta nélkül vezérelt drón támadások növekvő fenyegetésére.
További fontos májusi esemény volt, hogy az Európai Unió új szankciókat fogadott el a ciszjordániai izraeli telepesekkel szemben. Az intézkedések több személyt és szervezetet is érintenek, miközben az EU a Hamász vezetőivel szembeni szankciós rendszert is bővítette. Brüsszel szerint a döntés visszaszorítja a térségben a növekvő erőszakot és megőrzi a kétállami megoldás esélyét. Izrael élesen bírálta a lépést és politikailag motiváltnak nevezte a szankciókat. A vita jól mutatja, hogy 2026 májusában tovább romlott Izrael és több európai partner viszonya a ciszjordániai telepbővítések és a palesztin területeken tapasztalható feszültségek miatt. Emellett hét ország (Franciaország, Németország, Egyesült Királyság, Olaszország, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland) közös nyilatkozatban szólította fel az izraeli kormányt a telepek terjeszkedésének leállítására és a telepesek által elkövetett erőszak visszaszorítására.
Tekula Dóra
Szerkesztette: Tekula Dóra
