Június 9-én az indiai különleges műveleti erők hetven fős köteléke behatolt Mianmarba, ahol több mint egy tucat milicistát öltek meg, akik az SCN (K) és a Kanglei Yawol Kanna Lup (KYKL) csoporthoz tartoztak. Ez a két csoport felelős tizennyolc indiai katona kivégzéséért, ami a különleges művelet előtt egy héttel történt. Az esetet követően többen arra a következtetésre következtetésre, hogy a Narendra Modi által vezetett kormány a jövőben több fedett műveletet és terrorizmus elleni akciót is indíthat a szomszédos országok területén.
Az indiai NDTV televíziós csatorna felhívta a figyelmet arra, hogy az indai hadsereg csupán percekkel korábban értesítette a mianmari felet, illetve az indiai nagykövet is csak a reggeli órákban kereste fel az illetékes minisztert. Ez jól jelzi azt, hogy a művelet egyoldalú akció volt, vagyis az indiai és mianmari különleges műveleti erők a tervezésben és a végrehajtásban sem kooperáltak egymással.
Mindazonáltal a különböző hírforrások eltérő információkat osztottak meg az esetről, a The Indian Express szerint Mianmar is magas kormányzati szinten értesült az akcióról. Emellett az NDTV szerint az áldozatok száma is eltér, mivel ötven és száz fő közötti adatról számoltak be, míg az Indian Express tizennégy, illetve tizennyolc áldozatról ír.
A művelet az Oszama bin Laden elleni amerikai különleges erők akciójához is hasonlítható, hiszen az indiai kormányzat folyamatosan figyelemmel követte és ellenőrizte az akció sikerességét, és eredményességéből nemzetközi szinten is előnyt szeretne kovácsolni. Ez az esemény jelzésértékű lehet Kína és Pakisztán számára is, ugyanis Kína hagyományosan India regionális vetélytársának számít, míg Pakisztán a feszültségekkel teli viszonyon túl támogatást biztosít a különböző terrorista csoportoknak, melyek veszélyt jelentenek India biztonságára nézve. India 1995-ben és 2006-ban közös határőrizeti műveleteket végzett Mianmarban, illetve 2003-ban Bhutánban is. A dél-ázsiai nagyhatalom emellett 2010-ben határátkelői hozzáférési egyezményt írt alá Mianmarral, azzal a céllal, hogy utóbbi területén is üldözhessék a milicista csoportokat. Elmondható, hogy Kínának és Pakisztánnak ez az együttműködés nem érdeke.
Úgy tűnik, hogy a jelenlegi kormány egy év alatt szakított elődje félénk politikájával, és bátran lép ki a nemzetközi politika színterére is, szükség esetén fedett akciókat vezessen, illetve felvállalja a konfliktust Pakisztánnal is. Mindazonáltal az indai különleges műveleti erőknek még sokat kell fejlődniük, hogy nemzetközi szinten is ütőképesnek számítsanak. Habár az indiai különleges műveleti erők kötelékébe megközelítőleg húszezer fő tartozik, a tiszti állomány alacsony létszáma, a kiképzés, hírszerzés, nyelvtudás, légi támogatás és a vezetés-irányítás terén tapasztalható hiányosságok miatt képességei szinte össze sem hasonlíthatók az Egyesült Államokéval. Mindemellett szakértők véleménye szerint India jelenleg nem rendelkezik olyan eszközökkel és képességekkel, melyekkel össze tudnák hangolni a különleges erők és a légierő precíziós csapásmérésre alkalmas alakulatainak műveleteit.
A cikk a The National Interest cikkének rövid összefoglalója.
