Az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet (továbbiakban: IÁ) egykor a legveszélyesebb, valamint legnagyobb mértékben terjeszkedő és növekvő terrorcsoportok közé sorolták, amely 2014 és 2019 között mutatta a legnagyobb aktivitást világszerte. Ma már akcióinak többsége a Közel-Keletre, Afrikára és Közép-Ázsiára korlátozódott, azonban jelenleg a fellendülés jeleit mutatja, amely akár az európai támadások kiújulását is jelentheti.
A felemelkedés, majd hanyatlás felé vezető út
A szervezet tulajdonképpen az al-Kaida „gyermeke”, létrehozója, Abu Muszab al-Zarkavi jó kapcsolatot ápolt Osama Bin Laden-nel, akinek segítségével megszületett az IÁ elődje: az Egyistenhit és Dzsihád Csoport. Miután Zarkavi átvette az al-Kaida iraki területeinek irányítását és hűséget esküdött Osama Bin Laden-nek, 2005-ben megalakult az Iszlám Állam Irakban (ISI), majd a szíriai területek elnyerése után, 2012-ben létrejött az Iszlám Állam Irakban és Szíriában (ISIS). Elnevezést illetően több forma is elterjedt: ISIS (Iraki és Szíriai Iszlám Állam), ISIL (Iraki és Levantei Iszlám Állam), valamint Daiish (al-Dawla al-Islamiya fi Iraq wa al-Sham) vagy Daesh, azonban ennek használatát betiltotta a terrorszervezet, mivel lefordítva „széthúzást” jelent, amely negatívan tünteti fel a szervezetet.[i] Az ekkor már Abu Bakr al-Bagdadi által vezetett terrorszervezettel egykori támogatója, az al-Kaida 2014-ben mindennemű kapcsolatot megszakított. Még ebben az évben a csoport hivatalos neve az Iszlám Állam lett, majd kikiáltották a „kalifátust”, amely Mohamed próféta „örökségét” igyekezett feltámasztani, azáltal, hogy a világ összes muszlimja felett fennhatóságot követelt. A nemzetközi közösség természetesen nem nézte tétlenül a terrorszervezet felvirágzását: szeptemberben az ENSZ kezdeményezésére létrejött az Iszlám Állam elleni nemzetközi összefogás, amelynek következtében 2019-re valóban sikerült megállítani a terrorszervezetet. Ekkorra az IÁ elvesztette az iraki és szíriai területeinek jelentős részét, továbbá vezetője, al-Bagdadi is öngyilkosságot követett el a harcok során.
Azonban ez a vereség csak fizikálisan akadályozta meg a terrorszervezet fennmaradását, valójában a gondosan felépített médiahálózatának és a virtuális térben működő kalifátusnak köszönhetően az Iszlám Állam a mai napig aktívnak tekinthető és veszélyesebb, mint gondolnánk. Emellett kihívást jelentenek az egykori tagok és családtagjaik, akik nem tesznek le arról a céljukról, hogy újra megteremtsék fizikai formájában is a „kalifátust”. Az ENSZ becslései szerint még mindig 10.000 harcossal és 300-500 millió dollárnyi tartalékkal rendelkezik a csoport.
Sikerességének kulcsa
Közösségi média stratégiája nem teljesen egyedülálló a terror- és fegyveres csoportok körében, azonban mégis a valaha volt leghatékonyabb módon vált világméretűvé a globális kampányuk. Hasonló online propaganda jellemzi és jellemezte az al-Kaida és az as-Sabáb terrorszervezeteket, továbbá a Közel-Keleten és Afrika egyes részein folyó konfliktusokban résztvevő fegyveres csapatokat és milíciákat is. Ezek közül kiemelkedik a 2011-es líbiai konfliktus során folytatott közösségi média kampány, amely nagy mértékben integrálódott a felkelésekbe és határozta meg azok eszkalációját. Mind Kadhafi stábja, mind az ellenálló, felkelő, valamint fegyveres csoportok kihasználták az online felületet toborzásra és megtévesztő információk híresztelésére.
Azonban fontos feltenni a kérdést: ha hasonló stratégiát folytatnak a MENA térség terrorszervezetei és fegyveres csoportjai a kibertérben, miért pont az Iszlám Állam vált a legsikeresebbé? Célszerű azzal kezdeni, hogy az IÁ kezdetektől fogva és töretlenül a globális terjeszkedésre helyezte a hangsúlyt, nemcsak az afrikai, közel-keleti vagy az ázsiai térségre koncentrálódtak műveletei. Ezen felül nem korlátozta online tevékenységét egy platformra, hanem több alkalmazáson és felületen is megjelentek diaszpórái, amelyek kapcsolatban állnak egymással, sőt integrálódnak is. A „médiagépezete” és virtuális taghálózata több lábon áll, amely lehetővé teszi azt, hogy ha akár fel is számolják egy-egy alrendszerét, akkor sem szűnik meg a decentralizált módon kiépített kapcsolatlánca. Továbbá pedig a drasztikus területvesztésének köszönhetően megkezdődött a terrorszervezet tevékenységének átültetése a kiberkalifátus „területére”, hiszen ezzel kívánja ellensúlyozni a fizikális vereségét.
Ebben a stratégiában nagy szerepe van a tartalomnak is, amely szintén egyedinek számít. Legtöbb üzenetük nem szöveg és olvasmányként jelenik meg, hanem videó formájában, amely a 21. századi generációknak sokkal jobban imponál, továbbá pedig ezek a tartalmak több nyelven is elérhetőek. A márkaszerű terjeszkedés és a sajátos narratíva még népszerűbbé teszi az Iszlám Állam médiakampányát, hiszen nem mindennapi tartalommal látja el követőit és az erre fogékony rétegeket. Meglepő, de az erőszakos, kínzással és kivégzéssel teli videói nagyon népszerűvé váltak, ennek köszönhetően bejárták a világot, mivel az őket elutasító internet-használók is (valószínűleg kíváncsiságból) a nézők között voltak és vannak.
Az IÁ által gondosan kiépített kiberhálózat ösztönző hatást gyakorolt a rekrutációra. „Az ENSZ 2017. novemberi becslése szerint 2012 óta 40 000 fő csatlakozhatott a különböző szíriai vagy iraki milíciákhoz, míg az International Centre for the Study of Radicalisation (ICSR)2018. júliusi tanulmánya 41 490 főre tette azoknak a számát, akik magába az Iszlám Államba léptek be.”[ii]
Továbbá, ha elemezzük az IÁ jelenlegi narratíváját, összefüggést láthatunk a szokásos szociológiai problémákkal, amelyek a radikalizálódáshoz vezetnek. Igen nagy számban jelennek meg az identitással, a dekulturációval és az antiimperialista ideológiával kapcsolatos motívumok, amelyek a militáns kultúrával együtt lelhetők fel a tartalomban.[iii] Ezeket a radikalizálódáshoz vezető okokként azonosította Charlie Winter a The Virtual „Caliphate”: Understanding Islamic State’s Propaganda Strategy tanulmányában. A Nyugat-ellenes narratíva, mint toborzási eszköz mellett nagy hangsúlyt kapott az ellenségek megvetése és megfélemlítése. Ezáltal megállapítható, hogy a radikalizálódáshoz vezető szociológiai problémák és a használt narratíva között összefüggés van, amelyet a szalafi-dzsihádista ideológiával kihasznál a terrorszervezet.[iv]
A terrorszervezet tevékenysége az elmúlt években
Az Iszlám Állam aktív működését az elkövetett támadások számai is igazolják. 2020-ban világszerte 1365 sikeres támadásról számolt be a Fondapol (Foundation for Political Innovation). Ami a 2021 évi. tevékenységet illeti, az Amaq hírügynökség (az IÁ hivatalos médiuma) szerint az IÁ 748 támadást hajtott végre a világ 20 országában. A legtöbb támadás az egykori kalifátus területét érinti: Irakot és Szíriát, de jelentős számú akciót hajtottak végre Líbiában, Egyiptomban, Afganisztánban és Pakisztánban is. A közép-szíriai sivatagban továbbra is jelentős az IÁ mobilis sejtjeinek száma, amelyeket a 2019-es offenzíva elől elmenekült harcosok hoztak létre. Továbbá az IÁ-nak 2015-ben hűséget fogadott Boko Haram terrorcsoport aktivitását is fontos megemlíteni. Jelentős számú támadás köthető hozzájuk Afrika területén, 2009 és 2021 májusa között a Boko Haram összesen 3691 offenzíváért volt felelős. Az IÁ másik ismertebb ága az ISIS-K, vagyis az Iszlám Állam Khoraszáni Tartomány is nagy mértékű aktívitást mutatott az elmúlt időszakban. Az Afganisztán területén működő csoport vezetői elítélik a tálibok afganisztáni hatalomátvételét, mivel úgy gondolják, hogy a csoport iszlám hatalomátvételre vonatkozó stratégiája nem elég keményvonalas. Az Egyesült Államok vezette erők afganisztáni kivonulása óta az ISIS-K terrorista kampányt folytat Kabulban és gerillaharcot vív a tálib erők ellen a legtöbb Pakisztánnal határos tartományban.
Ahogy már említettem, az Iszlám Állam a kibertérben is aktív tevékenységet folytat, ezzel pedig megalapozza saját fennmaradását. Médiahálózatán rendszeresen beszámolókat és híreket tesz közzé tevékenységéről, valamint továbbra is figyelmet fordít a rekrutációra. Az Al-Naba januári számában az IÁ toborzásra és propagandatevékenységre ösztönzi olvasóit, leginkább a nőket, ugyanis úgy hiszi, hogy ez minden hívő számára kötelező és a dzsiháddal párhuzamosan és kell megvalósulnia.
Jelentősebb támadások Európa-szerte
Franciaország továbbra is a terrorszervezet egyik fő célpontja, ami nem véletlen. Szíriában minden más európai államnál aktívabb volt az ország és jelentős mértékben kivette a részét az IÁ ellen indított légicsapásokból is. Emellett pedig Charlie Hebdo gúnylapja megnövelte a Franciaország elleni akciókat, hiszen vitatott karikatúrákat közölt Mohamed prófétáról, amit sok muszlim vallású sértőnek tartott. 2020-ban összesen 3 támadás köthető biztosan az Iszlám Államhoz Európában (több terrortámadás is történt Franciaországban, amelyek a radikális iszlám irányzathoz köthetők, azonban csak ezeket a támadásokat ismerte el az Iszlám Állam hivatalosan), amelyek közül az egyik világszerte megdöbbenést váltott ki: egy középiskolai tanárt (Samuel Paty) nyílt utcán fejezett le egy IÁ szimpatizáns férfi, mivel a tanár Charlie Hebdo karikatúrákat mutatott a diákjainak tanóráján.
Németországban 2020 áprilisában és májusában Waldkraiburgban (Bajorország) egy férfi (2018 óta az IÁ támogatója) török tulajdonú bolthálózatok ellen támadássorozatot követett el. Az elkövetőnél a hatóságok lőfegyvert és csőbombát találtak, valószínűleg további támadások kivitelezését tervezte.
Ausztriában 2020 novemberében Bécs központjában hajtott végre támadást egy 20 éves férfi a koronavírus-világjárvány következtében elrendelt lezárások előestéjén. Az elkövetőnél AK47-es fegyver és Tokarev pisztoly volt, emellett magánál hordozott egy macsétát és egy hamis robbanóövet. Véletlenszerűen célba vette az utcán tartózkodó embereket és a mozgalmas helyeket (pl. éttermeket), amelynek következtében 4 ember meghalt. A bécsi támadásért az IÁ vállalta a felelősséget, az A’maq hírportál közzétette a támadóról azt a videót, amelyen hűséget fogad az IÁ vezetőjének, ez volt az első ilyen közzététel 2018 óta.[v]
2021-ben az Iszlám Állam nem tudott nagyszabású támadásokat kivitelezni Európában, azonban egyéni elkövetők, akik online radikalizáció áldozatai lettek több kísérletet is tettek akciók kivitelezésére. Ezt igazolja annak a két magyar fiúnak az esete, akik 2021-ben több támadás kivitelezését is tervezték Magyarországon. A Terrorelhárító Központ sikeres közbelépésével végül sikerült megakadályozni, hogy merényletet kövessenek el a fiatalok. Azonban esetük alátámasztja azt a felfogást, miszerint a terrorfenyegetettség szintje egyre inkább növekedik a terrorszervezetek online toborzó tevékenységének köszönhetően.
A menekülttáborokban és börtönökben rejlő kockázatok
Miután 2019-ben a terrorszervezet elvesztette dekoncentrált területeit, további kihívásokkal kellett szembenéznie a nemzetközi közösségnek. Az egykori harcosok családjának elhelyezése kiemelt feladattá vált, hiszen a társadalomba való azonnali visszahelyezésük szinte elképzelhetetlen. Megoldásként az IÁ egykori tagjainak hozzátartozóit a Szíriai Demokratikus Erők (SZDE) által ellenőrzött menekülttáborokban helyezték el. Az egyik legjelentősebb tábor al-Hawl városában (Észak-Szíria) található, ahol mintegy 56.365 ember él, a családok becsült száma 15.300, ebből pedig 2423 „IÁ család”, akik mintegy 60 országból érkeztek. Az al-hawl-i tábor jól szemlélteti a menekülttáborokban rejlő kockázatokat: a terrorszervezetek és radikális eszmék melegágyává válhatnak ezek a helyszínek, hiszen a kilátástalan helyzetben lévő egyének könnyen befolyásolhatóak, így például az IÁ könnyűszerrel toboroz új harcosokat. A megerősödött alvó sejtek pedig az összefogás eredményeként egyszerűen szembeszállhatnak a tábor vezetésével, ezzel felkelést szülve. Nem meglepő tehát, hogy az al-Hawl táborban a biztonsági káosz csak fokozódott az elmúlt évek során, ennek eredményeképpen folyamatos gyilkosságokkal és támadásokkal kell szembenéznie az SZDE erőinek: 2021-ben több, mint 127 halálesetről számolt be a SOHR (Syrian Observatory for Human Rights), amelyért az ott működő sejtek egyike felelt. Ennek oka, hogy a táborban az IÁ fanatikusai brutálisan rákényszerítik ideológiájukat a tábor lakóira – gyakran megölik ellenzőiket, hogy félelemmel teli légkört teremtsenek. A börtönökben is hasonló anomáliákkal kell szembenézniük a raboknak és hatóságoknak: erőszakos radikalizálódás, lázadások és gyilkosságok. A terrorszervezet veresége után több ezer harcost börtönöztek be Szíriában és Irakban is, ahol a véges kapacitás miatt túlzsúfolttá váltak ezek a fogvatartó helyszínek. Így az IÁ foglyai kihasználták az őrök viszonylag alacsony számát arra, hogy szélsőséges vallási tanításokat terjesszenek, és a saría szigorú betartását kényszerítsék ki.
Az al-Hawl tábor és az IÁ egykori harcosait fogva tartó börtönök tulajdonképpen időzített bombák, amennyiben „hatástalanításuk” elmarad, könnyen humanitárius katasztrófa alakulhat ki. A táborok és a börtönök lakói nem tudnak hatékonyan szembeszállni az erőszakos IÁ támogatókkal, ezért fontos, hogy a jövőben ezeken a helyszíneken nemzetközi segítségnyújtással megfelelő irányítást és fegyelmet tartsanak fent az ellenőrző erők.
Végszó
Az IÁ kibertérben folytatott tevékenysége sokak szerint nem veszélyeztető tényező már a terrorszervezet területvesztése után. Azonban egyértelműen látható, hogy mind a járványhelyzet, mind a vereség egyfajta „löketet” adott a „kiberkalifátusnak” és „kiberhadseregének”. Emellett nem elhanyagolható a menekülttáborokban és börtönökben egyre fokozódó feszültség megemlítése, amelyet az egykori harcosok és családtagjaik okoznak. Hatalmas mértékben kockáztatja a terrorszervezet online tevékenysége a világ nemzetállamainak biztonságát, tehát az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell fordítani a megelőzésre, hírszerszerzésre és nemcsak a hagyományos, de a kibertérben folyó védelemre is. Nemcsak Európa nagyhatalmai és az Egyesült Államok a célpont már, hanem világszerte felmerül a terrorszervezet által radikalizált egyéneken keresztül kivitelezett támadások kockázata, amely biztonságpolitikai szempontból meghatározza a jövőnket. Az amerikai és koalíciós erők Afganisztánból való kivonulása után a régió terrorcsoportjai könnyen erőre kaphatnak, így a terrorizmus szele ismét elérheti Európát is.
Irodalomjegyzék
[i] Kovács Rebeka: Az Iszlám Állam és műveletei az európai kontinens főbb országaiban. TDK dolgozat, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2021.
[ii] SZALAI MÁTÉ & WAGNER PÉTER A külföldi harcosok jelentette fenyegetés a „kalifátus” bukását követően (1.) (A kihívás természete), KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa, E-2019/27, 5. oldal, https://kki.hu/wp-content/uploads/2019/05/27_KKI-elemzes_SYR_EU_Szalai_Wagner_20190521.pdf
[iii] Charlie Winter. The Virtual „Caliphate”: Understanding Islamic State’s Propaganda Strategy. July 2015. Quilliam. ISBN.978-1-906603-11-4.
[iv] Charlie Winter. The Virtual „Caliphate”: Understanding Islamic State’s Propaganda Strategy. July 2015. Quilliam. ISBN.978-1-906603-11-4.
[v] EUROPOL EUROPEAN UNION TERRORISM SITUATION AND TREND REPORT 2021.
Kiemelt kép forrása: pexels.com
