A világ lélegzetvisszafojtva várta Donald Trump új afgán stratégiáját, amely megoldást kínálhat a közel 16 éve húzódó konfliktusra. Trump a kampányában ígéretet tett arra, hogy kivonja az Egyesült Államokat a külföldi konfliktusokból, azonban az Afganisztánt érintő új stratégia egészen más irány felé mutat. Az augusztus 22-én a Fort Myer katonai bázison tartott beszéde óta, politikusok szerte a világon reagáltak az amerikai elnök szavaira.
Mit is takar Trump új afgán stratégiája?
Az elnök élesen bírálta elődje, Barack Obama hozzáállását az afganisztáni konfliktushoz. Véleménye szerint Obama egy ?mesterséges? ütemtervet állított be a konfliktus kezelésére, amely egyáltalán nem mozgott reális talajon, s nem vette figyelembe a helyi viszonyokat. Ezzel szemben az új stratégia egy átfogó, regionális alapokon nyugvó megközelítés lenne, amelynek célja elsősorban, hogy politikai megoldásokat kínáljon a konfliktusra. A terv további része továbbra is az, hogy az USA növelni fogja az Afganisztánban állomásozó erők számát azzal a céllal, hogy részt vegyenek az afgán erők kiképzésében. Tehát megállapítható, hogy nem áll Trump elnök szándékában az amerikai erők kivonása az ország területéről. Ezt a döntést azzal erősítette meg, hogy a hirtelen és meggondolatlan kivonulás hatalmi vákuumot eredményezne az országban, amelyet az Al-Kaida és az ISIS tagjai gyorsan feltöltenének.
Az új stratégia új, viharos fejezeteket nyithat meg Afganisztán és Pakisztán viszonyában is. Trump felszólította Pakisztánt, hogy számolja fel a terrorista búvóhelyeket az Afganisztánnal határos területeken. A pakisztáni hadsereg szóvivője, Ashif Ghafoor őrnagy elutasította az elnök megjegyzését mivel véleménye szerint az állítás hamis, hiszen Pakisztán területén nincs terrorista búvóhely. Pakisztán külügyminisztere, Khwaja Muhammad Asif találkozott az amerikai nagykövettel, David Hale-el, ahol biztosította a nagykövetet arról, hogy az ország elkötelezett a terrorizmus elleni harcban, valamint a szomszédos ország, Afganisztán stabilizálásában is. A pakisztáni külügyminiszter véleménye szerint, az USA-nak hangsúlyt kellene helyeznie a tálibokkal folytatott tárgyalásokra, megbeszélésekre is, mert hosszú távon ez eredményezne békét a háború sújtotta országnak. Azt is hozzátette, hogy a regionális hatalmaknak, beleértve Iránt és Oroszországot, szintén szerepet kellene játszaniuk a tálibokkal folytatott tárgyalásokban.
Afganisztán elnöke, Ashraf Ghani örömmel fogadta az amerikai elnök új stratégiáját. Ghani meglátása szerint, ezzel a lépéssel az USA bebizonyította, hogy hosszú távon elkötelezte magát, mint az afgán kormány kulcsfontosságú partnere. Az elnök azt is hozzátette, hogy az afgán-amerikai partnerség sosem volt még erősebb.
A stratégia kapcsán megszólalt Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is. A főtitkár üdvözölte Trump elhatározását és hozzátette, hogy az USA mindig is elkötelezett volt az afganisztáni jelenlét mellett. Jelenleg Afganisztánban a Resolute Support Mission keretein belül vesznek részt a NATO és a partner országok az afgán haderő kiképzésében, valamint tanácsadásban. Az USA jelenléte Afganisztánban az évek alatt sokat változott, összefüggésben az éppen hatalmon lévő elnök politikai célkitűzéseivel. A jelenlét 2010-ben volt a legmagasabb, akkor a csapatok létszámát nagyjából 100.000 főre tehetjük. A mélypont 2011-ben volt, ekkor az USA csapatainak a létszáma kb. 5000 fő körül mozgott. 2017 márciusában 8400 főre volt tehető ez a létszám, azonban a Pentagon a múlt héten nyilvánosságra hozta, hogy a jelenlegi létszám megközelíti a 11.000 főt.
A stratégia megvalósulását bizonyítja az is, hogy szeptember elején James Mattis, az USA védelmi minisztere, engedélyt adott további 3500 katona telepítésére. Arról azonban nem adtak ki információt, hogy ez a létszám mikor érkezik az ország területére.
