Főoldal Általános V&B 04 – Vallás és biztonság hírfigyelő, 2020. szeptember

V&B 04 – Vallás és biztonság hírfigyelő, 2020. szeptember

Írta
480
0
Megosztás
A Safak 40 iszlamista mozgalom támogatói „Macron sátán, nem ember" feliratú transzparenssel tüntetnek Isztambulban 2020. szeptember 13-án az ellen, hogy a Charlie Hebdo című francia szatirikus lap ismét publikálta a Mohamed prófétából gúnyt űző karikatúrákat. A francia lap a 2015-ös párizsi terrortámadások segítőinek szeptember 2-án kezdődött perével egyidejűleg tette ismét közzé a Mohamed prófétát ábrázoló gúnyrajzokat. (Forrás: MTI/AP/Emrah Gürel)

Szervezett bűnözés, elszabaduló erőszak és keresztények elleni vandalizmus Svédországban

„Svédország elveszíti az uralmat saját területe felett”nyilatkozta nemrég Ivar Arpi, svéd rovatvezető a Berlingske Tidende dán lapnak. „Ezek a szörnyű bűncselekmények a gettokultúrához kapcsolódnak … Az újságírók nem szeretnek róla írni, a politikusok nem akarnak erről beszélni, a kutatók pedig nem akarnak hozzáérni. Szisztematikus tudatlanság van.”

Állításait látszik megerősíteni azok a rendőrségi nyilatkozatok és hírek is, amelyek az utóbb időben bejárták a svéd sajtót. Göteborg Angered városrészében például egy, az Ali Khan klánhoz köthető bűnbanda fegyveres tagjai úttorlaszokat emeltek és ellenőrzőpontot állítottak fel, a be- és kimenő forgalom figyelésére. A rendőrség szerint több mint 200 esetben történt bejelentés a bűnszervezet ellen, azonban szinte az összes ügyet le kellett zárni, miután az áldozatokat és szemtanúkat megfenyegették a bandatagok (a szintén göteborgi Lövgardes iskola egy tanárját, aki szintén szemtanú volt, munka után elrabolták és bántalmazták). Felkavarta a közvéleményt az a több eset is, ami napvilágot látott, melyekben sokszor kiskorúak váltak elszenvedőivé a bűncselekményeknek (legsúlyosabbak: erőszakos rablótámadás, szexuális bántalmazás és gyilkosság).

További hír volt, hogy ismeretlen elkövetők a malmői Västra Skrävlinge templomot egymás után hét éjszaka rongálták meg, a támadásban betörték az ablakokat és szobrokat törtek darabokra, köztük Krisztusét is. Ezt később a svéd demokrata párt malmői szervezete határozottan elítélte a nyilatkozatában: „Figyelembe véve a Västra Skrävlinge templom megrongálását, amelyet láttunk, és a rendszerszintű rongálást, amelyet temetőinkben tapasztalunk, kijelenthetjük ez egy olyan terület, amelyen a Svéd Egyháznak együtt kell működnie. Sajnálatos módon bizonyos csoportok ellenszenvvel viseltetnek az egyház és keresztény kultúra ellen. Malmőben Svédország nem lehet passzív, miközben keresztény kulturális örökségét rongálják.”

Írta: Hende Olivér

Lángoló barikád mellett állnak fiatalok Malmőben 2008. december 19-én, amikor második napja tartottak a rendbontások a dél-svédországi város Rosengard nevű negyedében. A zömmel muszlim bevándorlók lakta külvárosi negyedben élő fiatalok egy helyi iszlám kulturális központ bezárása miatt tiltakoztak. (Forrás: MTI/EPA/Dr Rago Prvulovic)

Ismételt merénylet a Charlie Hebdo ellen

Szeptember 2-án megkezdődött a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen, 2015 januárjában végrehajtott terrortámadás 14 elkövetőjének bírósági tárgyalása. Az esemény apropóján a szatirikus francia hetilap szerkesztői úgy döntöttek, hogy öt évvel a 12 halálos áldozatot követelő támadás után újból megjelentetik azt a lapszámot, amely annak idején Mohamed próféta kifigurázásával nagy port kavart a muszlim világban.

A bejelentésre természetesen a világ számos pontjáról reagáltak az iszlám hívői. Megannyi muszlim országban demonstrálni kezdtek a hetilap ellen: Pakisztánban például a francia nagykövet kiutasításáért és az európai ország termékeinek bojkottálásáért léptek fel a helyiek, míg Törökországban a tüntetők Emmanuel Macron irányába címezték fenyegető hangvételű üzeneteiket, miután a francia államfő kijelentette, hogy országában az embereknek joguk van a blaszfémikus cselekedetek elkövetéséhez. A képregény újbóli megjelentetésének hírére az al-Kaida is üzent a Charlie Hebdonak. A terrorszervezet felhívta a szerkesztőség figyelmét arra, hogy tévednek, amennyiben azt gondolják, hogy a 2015-ös terrortámadás egy megismételhetetlen akció volt velük szemben.

A hónap végére a konfliktushelyzet egy újabb párizsi támadásban csúcsosodott ki. Szeptember 25-én egy fiatal férfi a Charlie Hebdo korábbi épülete előtt megkéselt két ott tartózkodó, a Premières Lignes produkciós társaságnak dolgozó személyt. A kiérkező rendőrök először egy 18 éves pakisztáni és egy 33 éves algériai származású férfit tartóztattak le, mostanra pedig összesen hét olyan személyt állítottak elő, akik érintettek lehetnek az ügyben. A merénylő állítása szerint a támadás eredetileg a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen irányult a karikatúra újrapublikálása miatt. Az esemény után Jean Castex francia miniszterelnök szorgalmazta az határozottabb fellépést a terrorizmus ellen, azzal az indokkal, hogy a köztársaság ellenségei nem nyerhetnek.

Írta: Fuksz Emese

Rendőrök járőröznek a helyszín közelében 2020. szeptember 25-én, miután egy késes támadó négy embert megsebesített a Charlie Hebdo szatirikus lap egykori párizsi szerkesztőségének környékén. A támadót őrizetbe vették.
(Forrás: MTI/EPA/Ian Langsdon)

Szélsőjobboldali neonácik ellen: német és finn körkép

Leváltották Németországban a katonai elhárítás (Militärischer Abschirmdienst; MAD) vezetőjét. Christof Gramm 2015-óta töltötte be a posztot, kinevezését követően reformok sorába kezdett annak érdekében, hogy kiszűrjék a szélsőséges elemeket a Bundeswehren belül, munkáját azonban védelmi minisztérium elégtelennek ítélte. Grammot korábban is már több kritika érte, legutóbb például januárban amikor egy jelentés szerint több száz szélsőjobboldali szimpatizáns szolgált a hadseregben, közülük többen a (már azóta részben feloszlatott) különleges erőknél (Kommando Spezialkräfte; KSK).

A finn Legfelsőbb Bíróság betiltotta a magát Északi Ellenállás Mozgalomként (Nordic Resistance Movement; NRM) hirdető neonáci csoportot, arra hivatkozva, hogy tevékenységével jelentős mértékben sérti az országban hatályos törvényeket (az indoklás szerint a nyíltan erőszakos és rasszista szervezet azért sem élvezheti a szabad véleménynyilvánítás és gyülekezés jogát, mert tevékenységének jellege a természeténél fogva az e jogokkal való visszaélést vonja maga után).

Az NRM egyik tagját, Jesse Torniainent, korábban két év börtönre ítélték súlyos bántalmazásért, amiért 2016-ban egy tüntetésen mellkason rúgott egy 28 éves férfit, aki később belehalt így szerzett sérüléseibe. A haláleset felhívta a közvélemény és hatóságok figyelmét a veszélyre, majd pedig elvezetett több rasszista és szélsőséges szervezet betiltásához.

Heikki Lausmaa, az országos rendőrfőfelügyelő az YLE finn műsorszolgáltatónak elmondta, hogy „a Legfelsőbb Bíróság döntése egyértelmű, melynek értelmében az erőszakos, rasszista vagy más az emberi méltóságot sértő beszédet használó szervezeteknek nincs helye a finn társadalomban”.

Írta: Hende Olivér

Szélsőjobboldali tiltakozók rendőrökkel vitatkoznak a szászországi Chemnitzben, ahol a Hazafias Európaiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen, a Pegida német mozgalom és az Alternatíva Németországnak (AfD) bevándorlásellenes párt szimpatizánsai tüntetést tartottak 2018. szeptember 1-jén amiatt, hogy a városban augusztus 26-ra virradóra egy iraki és egy szíriai bevándorló agyonszúrt egy 35 éves német férfit. A bevándorlásellenes megmozduláson és a vele párhuzamosan zajló ellentüntetésen legalább kilenc ember megsérült. (Forrás: MTI/EPA/Martin Divisek)

Történelmi megállapodás a Közel-Keleten

Szeptember 15-én Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök jelenlétében aláírta az Egyesült Arab Emirátusok és Bahrein a zsidó állammal a diplomáciai kapcsolatok létrehozásáról szóló egyezményt. Az egyezményt a Bibliára való utalással Ábrahám-egyezségnek neveztek el. Trump a megállapodást egy „új Közel-Kelet hajnalának” nevezte. Az aláírási ceremónián az Unió külügyminiszterei közül egyedül Szijjártó Péter magyar külgazdasági- és külügyminiszter vett részt. „Megváltoztatjuk a történelem menetét. A megosztottság, a konfliktusok évtizedei után új Közel-Kelet születik, köszönhetően e három ország vezetőinek és bátorságuknak. Jelentős lépést teszünk egy olyan jövő irányába, melyben az emberek vallásuktól és származásuktól függetlenül élhetnek együtt békében és jólétben”fogalmazott az amerikai elnök. Netanjahu osztotta Trump véleményét: „ez egy sarokpont a történelemben, mely a béke új hajnalát harangozza be”fogalmazott. A megállapodást ugyanakkor agresszióként értékelte Palesztina. A Palesztin Hatóság egyik minisztere, Ahmad Majdalani egyenesen „népe hátba szúrásának” nevezte a lépést, a Hamász pedig bosszút ígért.

Elemzők egyetértenek abban, hogy az egyezmény az aláíró arab államok számára több szempontból is nyereséges. „A békekötő arab államok számottevő külgazdasági fejlődésre, technológiai és hírszerzési tapasztalatcserére, valamint diplomáciai jelentőségük növekedésekre számíthatnak a jövőben”fogalmazott Fodor Márk Joszipovics, szakkollégiumunk tagja a Magyar Hírlap hasábjain. Izrael a megegyezés fejében megígérte a megszállás alatt álló Jordán-folyó völgyében található telepek elcsatolási tervének elnapolását, mellyel az aláíró arab államok a palesztin függetlenség védelmezőjeként léphetnek fel, a zsidó állam pedig józannak és tárgyalóképesnek mutathatja magát a világ felé. Elemzők szerint geopolitikai okai is vannak a megállapodásnak, ugyanis nagy mértékben befolyásolhatta a két arab állam döntését a szunnita Szaúd-Arábia és a síita Irán közti állandó politikai (és vallási) konfliktus. Mind Bahrein, mind az Egyesült Arab Emirátusok Rijád szövetségese, aki úgy érzi Iránt Izraellel tudja sarokba szorítani. Az izraeli sajtó arról is beszámolt, hogy az Egyesült Arab Emirátusok érdekelt az Egyesült Államok F35-ös vadászbombázóiban is, amiknek a megvásárlását Washington az aláíráshoz köthette – azonban ezt Netanjahu tagadta.

Nem csak az Egyesült Arab Emirátusok és Bahrein ismeri el ugyanakkor Izraelt független államnak. Egyiptom 1978-ban, Jordánia pedig 1994-ben ismerte el a zsidó államot. Az északnyugat-afrikai Mauritánia is megkezdte a diplomáciai kapcsolatok kiépítését Izraellel 1999-ben, azonban megszakította a folyamatot 2010-ben. Sokak szerint Izrael következő elismerője Szaúd-Arábia lehet, azonban ezt Rijád eddig nem igazolta.

Írta: Gönczi Róbert

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Donald Trump amerikai elnök, Hálid bin Ahmed al-Kalifa bahreini és Abdalláh bin Zajid án-Nahajan sejk, egyesült arab emírségekbeli külügyminiszter (balról jobbra) az Izrael, valamint Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek közötti békeszerződés aláírási ünnepségén a washingtoni Fehér Ház Kék termének erkélyén 2020. szeptember 15-én.
(Forrás: MTI/AP/Alex Brandon)

Ítélet a burgaszi robbantás ügyében és egy újabb ország, amely Jeruzsálembe költözteti nagykövetségét

A bolgár bíróság, in absentia életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a libanoni származású ausztrál állampolgárt, Meliad Farahot és a kanadai állampolgárságú Hassan El-Hajj Hassant a 2012-es burgaszi izraeli turistabusz elleni terrortámadás miatt, melyben öt izraeli turista és egy helyi sofőr vesztette életét. A bizonyítékok alapján az ügyészek a támadás mögött a libanoni radikális síita Hezbollahot vélték, mely azonban tagadta részességét.

Honduras elnöke Juan Orlando Hernandez, szeptember 20-án a Twitteren jelentette be, hogy telefonon tárgyalt Benjamin Netanjahuval, a közép-amerikai ország nagykövetségének Jeruzsálembe költöztetéséről. Reményét fejezte ki továbbá, hogy a történelmi lépésre (a koronavírus járványtól függően), még az idén sor kerül.

Írta: Hende Olivér

Hozzátartozók zokognak a tel-avivi Ben Gurion repülőtéren, miután hazaszállították a burgaszi öngyilkos merénylet öt izraeli áldozatának koporsóját. 2012. július 18-án egy öngyilkos merénylő pokolgépet robbantott egy izraeli utasokat szállító autóbuszon a bulgáriai Burgasz repülőtere előtt. A támadásban az öt izraeli állampolgáron kívül egy bolgár sofőr is életét vesztette, 32 ember megsebesült. (Forrás: MTI/EPA/Oliver Weiken)

Mecsetek helyzete az Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen

A kínai kormány szerint felháborító, míg a nemzetközi közösség felé jelzés értékkel bíró az a tanulmány, amelyet az ausztrál kormány által alapított kutatóközpont (think-tank), az Australian Strategic Policy Institute (ASPI) tett nyilvánossá szeptember 24-én.

Az intézet kutatói a térségben fellelhető átnevelő táborok kutatásakor 900 műholdas és több helyszíni vizsgálattal igyekeztek felmérni, hogy miként hatott az ujgurok erőszakos asszimilációja azok mecseteire, szent zarándokhelyeire és temetőikre. A kutatás a 2016-tól máig tartó állapotokat mérte fel, és civil szervezetek valamint különböző sajtóorgánumok is részt vettek benne. A végső számadatok megállapításához jelenlegi műholdképeket hasonlítottak össze a korábbi évek felvételeivel.

A Hszi-Csin-ping kormányzat a nem Han kultúrába tartozó, de a régióban törzsgyökeresnek számító türk népeket és különösképpen az ujgurokat igyekszik elidegeníteni saját kultúrájuktól, nyelvüktől, hagyományaiktól. Ennek a központilag szabályozott folyamatnak része a vallási épületek, mecsetek, minaretek, sírok államilag támogatott rombolása. A tanulmány rámutat arra is, hogy Kína ezzel saját alkotmányával is szembe megy, hiszen annak 4. cikkeje kimondja a kisebbségek és a kultúrák egyenlőségét és szabadságuknak védelmét.

A mérések megmutatták, hogy Hszingcsiang tartományban 2017, az új átnevelési hullám kezdete óta 16 000 mecsetet romboltak le vagy rongáltak meg. A megfigyelők szerint megközelítőleg 7500 esetben a rombolási folyamatokat gyakran álcázzák renoválásnak, miközben eltávolítják az iszlám építészetre jellemző elemeket és vallási szimbólumokat. A lebontott épületekből gyakran készülnek utak, de előfordul, hogy az adott földterületet bevonják a mezőgazdasági termelésbe. Egyes mecseteket, mint például az 1540-ben épült kasgari nagy mecsetet újra emelik, de ezek kevésbé grandiózusok elődjeiknél.

Kasgaron sorsának bemutatásán kívül több esettanulmány is fellelhető az írásban, amelyek konkrét helyszíneket mutatnak be illusztrálva a műholdképet összevetésével. Az egyik ilyen volt a hszingcsiangi muszlimok számára központi szereppel bírt Imam Asim szentélye, melynek központjában egy sírhely volt található, ami egy szent harcos maradványait tartalmazta a VIII. századból. Ez volt az iszlámban szokásos haddzs (zarándoklat) teljesítésének ottani célja a muzulmánok számára. Ezt azonban 2019 júliusában már nem tehették meg, mivel az épületeket lerombolták, a kegytárgyak pedig eltűntek.

A felmérések megmutatták, hogy a rombolások alól a turisták által is gyakran látogatott tartományi főváros, Ürümcsi mentesült.

Wang Wenbin kínai külügyminiszter aljas hazugságnak nevezte az ASPI állításait, és azzal vádolta őket, hogy más államok megbízásából gyártanak elméleteket Kína ellen. Wang azt is hozzátette, hogy Hszingcsiang 24 000 mecsettel rendelkezik, ami jobb arány, mint a legtöbb iszlám országban.

Az ország rendszeresen minden ujgurokkal kapcsolatos intézkedés kapcsán felmerült kérdést felzárkóztató programokkal és a radikalizáció megelőzésével legitimizálja.

Írta: Kovács Ádám

Kínai katonák ügyelnek a biztonságra a pénteki ima előtt egy mecset bejáratában Ürümcsiben, a nyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm (Xinjiang) Terület székhelyén 2009. július 10-én. Öt nappal korábban zavargásokba torkollott egy békésnek induló ujgur tiltakozó akció Ürümcsiben, az összetűzésekben legkevesebb 156 ember életét vesztette, több mint ezren megsebesültek. A katonákat a régióban őslakos muszlim ujgurok és a betelepített hanok (kínaiak) közötti etnikai villongások megfékezésére vezényelték a városba. A mecsetek a zavargások kezdete óta zárva vannak a városban. (Forrás: MTI/EPA/Diego Azubel)

Szabadságvesztésre ítélhetnek egy német lelkészt amiért kritizálta a meleglobbit

Olaf Latzel, az 52 éves brémai evangélikus lelkésznek uszítás vádja miatt kell bíróság elé állnia ez év novemberében. A lelkész júniusban hozta nyilvánosságra egyik októberi szemináriumának hanganyagát, melyben a Pride felvonulás résztvevőit bűnözőknek hívta, a homoszexualitást pedig a társadalom degenerációjának és a civilizáció és kultúra elpusztítójának nevezte. Emellett prédikációi alatt óva intette híveit a „Genderdreck”, vagyis magyarul a „gendermocsok” és a „homolobbi” támadásaitól és veszélyeitől. A YouTube-ra feltöltött videója hamar letiltásra került, csatornáját azonban így is több mint 23 ezren követik.

A lelkész az őt ért támadások után hivatalosan is bocsánatot kért a „bűnözők” kifejezés használatáért, és kifejtette, nem az átlagos homoszexuális emberekről beszélt, hanem a „militáns agresszorokról, akik a közösségünket az utóbbi években újra és újra megtámadják és istenkáromlóan rágalmazzák”, az eljárás ekkor azonban már elkezdődött. A történet heves vitát váltott ki a lelkész támogatói és kritizálói között arról, hogy az eljárás a szólásszabadság korlátozása, illetve vallásüldözés vagy a gyűlöletbeszéd és uszítás elleni fellépés. Latzel mellett a német evangélikus egyház nem állt ki, a jogalkalmazói hatósági eljárást nem kommentálták, támogatói azonban gyűjtést is szerveztek neki. Eközben a brémai Szent Martin templomot, ahol a lelkész szolgál folyamatos támadások érik, az épület falain gyakran jelennek meg keresztényellenes feliratok. Azonban nem ez az első alkalom, hogy Latzelt szélsőséges beszédei és az LGBT ellenes retorikája miatt kritizálták, már 2015-ben megközelítőleg 60 teológus protestált ellene a brémai katedrális előtt. Prédikációi alatt ugyanis nem csak a homoszexuálisokat becsmérelte, hanem többek közt a pápát és egy muszlim fesztivált is, a Buddháról pedig azt mondta, egy „kövér úr”.

A német Büntető Törvénykönyv szerint három hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az a személy, aki a közbéke megzavarására alkalmas módon mások emberi méltóságát sérti azzal, hogy személyeket egy adott csoporthoz tartozásuk miatt szidalmaz, rossz szándékkal megvetendőnek állít be, vagy megrágalmaz. Olaf Latzel lelkész bírósági tárgyalása november 20-án fog megkezdődni.

Írta: Ustea Dóra

Martin Luther (magyarosan Luther Márton) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor. Az általa lefordított Luther-Biblia (németül Lutherbibel) a német nyelvterületen ma is az egyik legfontosabb Biblia-fordítás. A szobor másolata a Worms-beli Luther-emlékmű fő alakjának, melyből világszerte több reprodukció is létezik.
(Forrás: MTVA/Bizományosi: Máté Attila)

Ukrajna nem engedte át határain az ünneplő haszid zsidókat

A Ros Hásáná, azaz a zsidó újév – idén szeptember 18-20. közötti időszakra esett – volt az az esemény amely több, mint 1000 haszid zsidót vonzott a hónap közepén a fehérorosz-ukrán határra.

Ennek oka a kétnapos ünnep kiemelt fontosságában rejlik, hiszen ilyenkor emlékeznek meg a zsidók az ember teremtésének (ezúttal) 5781. évfordulójára, és mintegy megújítják az Örökkévalóval kötött szövetségüket a világ létezésére és újjáteremtésére. A haszidok (a judaizmus ultraortodox, Lengyelországból kiinduló válfaja) ilyenkor a közép-ukrajnai Uman városban rendeznek vidám ünneplést és egyben elzarándokolnak a város temetőjében nyugvó Nachman rabbinak, a breszlávi haszidizmus alapítójának sírjához.

Idén azonban a járványügyi helyzetre való tekintettel az ukrán kormány augusztus és szeptember 28-a között leállította határforgalmát. Így ugyan a zarándokok sikeresen elhagyták Fehéroroszországot, de nem léptették be őket Ukrajnába és a határvidéken eltöltött néhány nap után kénytelenek voltak visszatérni a belarusz területekre.

Írta: Haiszky Edina Julianna

Imasálat viselő ultraortodox zsidó férfiak imádkoznak a judaizmus legszentebb helyén, a jeruzsálemi Siratófalnál a zsidó újév előestéjén, 2018. szeptember 9-én. A zsidó hívők számára idén szeptember 10-én napszálltával köszönt be az újév, a ros hásáná ünnepe. (Forrás: MTI/EPA/Abir Szultan)

Vallási vonzata is van, ám nem alapja Hegyi-Karabah konfliktusának

Szeptember 27-én újra fellángolt a Kaukázus térségének egyik régóta húzódó konfliktusa; Azerbajdzsán és Örményország viszálya a Hegyi-Karabah térség felett. A jelenleg is zajló fegyveres összecsapás esetében nem világos, hogy melyik fél kezdeményezett: Baku és Jereván egymásra mutogat, de mindkét fél elrendelte a hadiállapotot. A két fél tüzérségi és légi csapásokat indított egymás ellen, mely a Hegyi-Karabahon kívül már átterjedt más azeri területekre is. A konfliktusnak ez idáig több tucat civil és katonai áldozata, valamint legalább száz fő sebesültje van.

A többségében örmény lakta Hegyi-Karabah már a Szovjetunió idején is számos alkalommal kísérletet tett arra vonatkozóan, hogy kiváljon Azerbajdzsánból, és Örményország része legyen. Végül az 1988-1994 között zajló háborúban, melyet csupán egy tűzszüneti megállapodás zárt le, vált de facto autonóm tartománnyá, de jure azonban mai napig Azerbajdzsán része.

A térség vallási szempontból is érdekes, ugyanakkor nem ez határozza meg a két ország rossz viszonyát. A síita iszlám többségű Azerbajdzsánnak része a Hegyi-Karabah, amely területen a nagyszámú örmény lakossága révén a keresztény vallás a meghatározó. Az, hogy a vallási kérdés nem alapja a konfliktusnak az is mutatja, hogy a síita Azerbajdzsán fő támogatója Törökország, aki már kinyilvánította teljes támogatását szövetségese felé. Oroszország mindkét félnek fontos fegyverexportőre, míg a síita Irán Örményországot támogatja, melynek elsősorban az az oka, hogy Iránban jelentős azeri kisebbség él, és Teherán tart egy esetleges azeri szeparatista mozgalomtól.

Azerbajdzsán mind a hadieszközök arányát tekintve, mind a hadikiadások terén nagyobb katonai ütőerővel rendelkezik Örményországnál. A nemzetközi felszólítás ellenére a két fél továbbra sem hajlandó békét kötni.

Írta: Ács Nóra

Az örmény védelmi minisztérium sajtóhivatala által közreadott kép egy ágyút elsütő örmény katonáról az azeri és az örmény fegyveres erők közötti összecsapásokban a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban 2020. szeptember 29-én. Azerbajdzsán és Örményország, a két egymással szomszédos korábbi szovjet köztársaság között a régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus szeptember 27-én. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah 1996-ban kikiáltotta függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is.
(Forrás: MTI/AP/Örmény védelmi minisztérium sajtóhivatala/PAN Photo/Sipan Gyulumyan)

Iszlamista terrorizmus az afrikai kontinensen

A nigériai hadsereg jelentése szerint egy dzsihadista ellenes hadművelet során sikerült végezniük a Boko Haram iszlamista terrorszervezet több magas rangú vezetőjével. A bejelentés szerint a Csád-tó körzetében végrehajtott művelet során több terrorista bázist és rejtekhelyet is elpusztítottak. A Boko Haram kiemelt fenyegetést jelent a Csád-tavat határoló három ország, Nigéria, Csád és Kamerun számára.

A szomáliai vezetés közlése szerint a hadsereg alakulatai felszámoltak, egy az Al-Shabaab terrorista szervezethez köthető fogolytábort délkelet Szomáliában. A hadsereg jelentése szerint a művelet során 16 terrorista vesztette életét, valamint sikeresen kiszabadítottak 40, a környékről elrabolt gyereket. Az akció parancsnokának elmondása szerint az elrabolt gyermekeket öngyilkos merényletek végrehajtására tervezték felhasználni.

2020. február 25-én pénteken az Iszlám Államhoz köthető milicisták gépkarabélyokkal és rakétavetőkkel támadtak a nigériai Borno állam kormányzóját Babagana Zulum-ot szállító konvojra. Az összecsapásban 18 ember vesztette életét. A támadás a nigériai terrorizmus fellegvárának számító Csád-tó partján fekvő Baga város közelében történt. Zulum kormányzó az elmúlt hét során felszólította a terrortámadások miatt elmenekült személyeket, hogy térjenek vissza a lakhelyükre, mivel a tartomány vezetése nem tud a továbbiakban gondoskodni az ellátásukról. A terrortámadások során 36 ezer ember vesztette életét, valamint több mint 2 millió személy menekült el a térségből.

Február 26-án, szombaton milicisták támadták meg a Kongói Demokratikus Köztársaság második legnagyobb városát Lubumbashi-t. Az összecsapás során a biztonsági erők három tagja vesztette életét, valamint 16 támadó hunyt el és többeket foglyul ejtettek a biztonsági erők alakulatai. A hivatalos szervek közlése szerint a támadást egy a helyi börtönből történő szökési kísérlet előzte meg. A hivatalos adatok szerint a városban több épületben jelentős károk keletkeztek. A rendőrség a támadókat a Maï-Maï milícia tagjaiként azonosította.

A marokkói hatóságok az Iszlám Államhoz köthető szélsőséges csoportok megerősödésére figyelmeztetnek a régióban, különösen Mali és Líbia területén. A marokkói belbiztonsági szolgálat feje emellett azt is bejelentette, hogy a régióban a terrorizmus mellett komoly fenyegetést jelent a különböző szervezett bűnözői hálózatok megerősödése, valamint az ezekhez köthető, drog-, fegyver- és emberkereskedelem. A marokkói belbiztonság munkatársainak sikerült felszámolnia egy terrorista sejtet, amely nagy mennyiségű ammóniumnitráttal tervezett végrehajtani támadásokat fontos állami vezetők ellen.

Írta: Párducz Árpád

Az Afrikai Unió szomáliai békefenntartó erői (AMISOM) által közzétett felvételen egy asszony áll az elhagyatott Bakara piacon Mogadishu kereskedelmi és gazdasági központjában, három nappal az után, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal szövetséges, al-Shabaab iszlámista lázadók kivonultak a szomáliai fővárosból. (Forrás: MTI/EPA/AMISOM/Stuart Price)

Az Iszlám Állam újbóli térnyerése?

Az elmúlt hónapokban, márciustól kezdődően az Iszlám Állam ismét növekvő aktivitást mutat a Közel-Keleten, amivel párhuzamosan az ellenük történő fellépés is erőre kapott. Augusztus során csak Szíriában 35 darab, az ISIS-hoz köthető támadás történt, amelyek összesen (az eddigi adatok alapján) legalább 76 áldozatot követeltek. Ehhez hasonló számokat utoljára 2017-ben rögzítettek a térségben. Irakban viszont ennél sokkal több, körülbelül 100 támadás történt.

Az Egyesült Államok szeptember közepén jelentős páncélozott szárazföldi haderőt és egy repülőgép hordozó hajót rendelt a térségbe. A Perzsa-öbölben tartózkodó hajóról Szíria és Irak teljes területe elérhető egy légicsapás igénye esetén. A lépés reakció a kifejezetten magas augusztusi számokra, az USA így próbálja megvédeni és megerősíteni a térségben tartózkodó erőit. Érdekesség, hogy Donald Trump tagadta az említett erők jelenlétét a régióban. A szektor kérdése az elnökválasztás folyamatában is fontos szerephez jutott Amerikában. Ez egyébként 2001 óta általános jelenségnek számít.

Szeptember elején, szintén az USA-ban bűnösnek ítélt az esküdtszék egy amerikai állampolgárt, aki 2014-ben csatlakozott az Iszlám Államhoz vallási meggyőződésből. A vád terrorista csoport támogatása volt. A férfi a kalifátus telekommunikációjában vállalt szerepet Raqqah-ban, a de facto fővárosban. A vádlott beismerte, hogy hűséget fogadott Abu Bakr al-Baghdadinak és terrorszervezetének.

Szeptember során a harcok eszkalálódni látszanak a helyi erők és az Iszlám Állam között. Egyre gyakoribbá váltak a rakéta- és bombatámadások az ISIS részéről, amelyek fő célpontjai a nagykövetségek, főként az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok követségei. A lőfegyveres és pokolgépes támadások továbbra is jellemzőek.

Írta: Patocskai Péter

„Halál Amerikára és Izraelre!” feliratú plakátok Bagdadban 2020. január 3-án.
(Forrás: MTI/EPA/Murtadzsa Latif)

Égő templomok Floridában és Kaliforniában

Közel 38 országban diszkriminálják és üldözik a keresztényeket és további, más vallási kisebbségeket, ez körülbelül 300 milliót jelent – állapítják meg a specifikusan ezzel foglalkozó nemzetközi szervezetek adatai. 2017-hez képest 14 százalékkal növekedett a keresztényülsözés-gyanús esetek száma. Azonban ezek a növekvő tendenciák nem érintik meg annyira a nemzetközi közösséget és a nyugati, fejlett társadalommal rendelkező világot, hiszen talán korunk legnagyobb és eltitkolt emberi jogi válsága zajlik.

2020-ban nemcsak a koronavírus okozott fejetlenséget az Amerikai Egyesült Államokban, hanem a Black Lives Matter (magyarul: „A fekete életek számítanak”, röviden BLM) mozgalom is, amelnyek alapja George Floyd nevű afroamerikai, minneapolisi lakos rendőri brutalitás által előidézett kegyetlen halála. Halálát követően kezdődtek el országos szinten erőszakos tüntetések. Ezen megmozdulások eseményei túlságosan eldurvultak, melynek keretei közt 2020 júliusában a BLM egyes aktivistái 2 nap alatt 5 keresztény templomot gyújtottak fel Floridától Kaliforniáig, köztük a 249 éves Los Angeles-i San Gabriel templomot is, mely teljesen megsemmisült. A leégett templomról készült felvételek hasonlítanak azokra a képekre, amelyeket az Iszlám Állam nevű terroristacsoport akcióiról készítettek. A BLM aktivistái a továbbiakban következetesen követelték bizonyos szimbólumok, szobrok eltávolítását. Érintettek voltak a déli államok konföderációs hátterű szimbólumai, így az USA volt elnökeinek szobrai is. Emellett egyes aktivisták követelték Jézus ábrázolásainak megsemmisítését, amiért jellemzően fehér európainak mutatják.

Orlando államban, Ocala városában található Béke Királynője templomba belehajtott egy férfi, miközben éppen a vasárnapi mise előkészületei zajlottak. A férfi benzint öntött az előtérbe, majd meggyújtotta, mielőtt elindult volna. Később a rendőrségnek sikerült őrizetbe vennie a 24 éves elkövetőt, aki valószínűleg skizofrémiában is szenvedett, de gyógyszereit nem szedte gyógyulásának céljából. Bostonban és New Yorkban emellett Szűz Mária-szobrokat rongáltak meg, de San Diegóban is felgyújtottak egy keresztény templomot. Ugyanakkor nem csak katolikus templomok ellen hajtottak végre támadásokat: rejtélyes tűz ütött ki a San Diegó-i Kálvária nevezetű baptista templomban is. Július során több Szűz Mária-szobor elleni támadásról is beszámoltak, többek közt Bostonban (műanyag virágokat gyújtottak fel, amelyeket a szobor a kezében tartott), de volt, hogy festékszórókkal feketítették be a keresztény emlékműveket.

Írta: Németh Csenge

Drónnal készült felvétel James Ewell Brown Stuart konföderációs tábornok vörös festékkel leöntött, összefirkált szobrának eltávolításáról a Virginia állambeli Richmondban 2020. július 7-én. A konföderáció egykori fővárosában, Richmondban a Black Lives Matter (Fekete életek számítanak) mozgalom követelésére eddig Lee tábornoknak, Jefferson Davisnek, a konföderáció elnökének és J.E.B. Stuart tábornoknak a szobrát távolították el a közterekről. A déli emlékművek a mozgalom álláspontja szerint a fehér felsőbbrendűség kifejeződései. A konföderáció, becenevén Dixie az Egyesült Államok tizenegy déli állama által létrehozott, 1861 és 1865 között fennállt államszövetség volt.
(Forrás: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)

Szerkesztette: Gönczi Róbert