Főoldal Általános V&B 01 – Vallás és biztonság hírfigyelő, 2020. március

V&B 01 – Vallás és biztonság hírfigyelő, 2020. március

Írta
1052
0
Megosztás
Fotó: MTI/AP

Kedves Olvasó!

A mai naptól új rovattal jelentkezünk a biztonsagpolitika.hu biztonságpolitikai szakportálon. A hírelemzések a vallás és biztonság új kutatási területhez köthetők, melyek elsősorban nemzetközi példákból kiindulva vizsgálják vallás és biztonság kapcsolatát, a vallási közösségek helyzetét, valamint az ezekhez kapcsolódó biztonsági kihívásokat. A terület egyre nagyobb jelentőségére tekintettel bízunk olvasóink növekvő érdeklődésében.

Dr. Kaló József

(A Vallás és Biztonság Műhely vezetője)

 

Az európai egyházellenes vandalizmus

Az Európai Keresztényellenességet Figyelő Központ (Observatory on Intolerance and Discrimination Against Christians in Europe) 2005 óta adja ki éves riportját, amely összefoglalja és számszerűsíti az adott év európai keresztényellenes incidenseit. Ezen támadások a fizikai erőszak mellett olyan alapvető emberi jogokat sértenek, mint a vallás-, szólás-, és véleményszabadság. A jelentés megfogalmazása szerint keresztényellenes tevékenységnek tekinthető többek között a vallási szimbólumok eltávolítása közterületről, keresztény diákok, üzlettulajdonosok elleni diszkrimináció, vagy a keresztényekkel szembeni negatív sztereotípia megjelenítése a médiában.

Az Observatory tavalyi jelentése szerint 2018 folyamán 325 keresztényellenes incidens történt, emellett a Gatestone Insitute riportja 2019-re vonatkozóan már közel 3000 esetet számol. A kereszténység ellen elkövetett vandalizmus Európában leginkább az egyházi intézmények elleni támadásokban jelenik meg.  Általában templomokba, iskolákba és temetőkbe törnek be, és fosztanak ki, de a gyújtogatás és egyéb károkozás is gyakori eset. Az incidensek aránya Nyugat-Európában a legjelentősebb, azon belül Franciaországban, Spanyolországban, Németországban (ahol protestáns templomok is ki vannak téve az efféle támadásoknak), Nagy-Britanniában és Olaszországban a legmagasabb. A jelentés szerint Franciaországban és Németországban az elkövetők nagy része muszlim bevándorlók közül kerül ki, ezzel szemben Spanyolországban leggyakrabban anarchisták, szélsőbaloldali szimpatizánsok és radikális feministák (a templomok rongálásával fejezik ki a patriarchátus elleni tiltakozásukat) az elkövetők.

2020-ban is már több tucat incidensről tett jelentést az Observatory, amelyek továbbra is legnagyobb arányban a francia, brit, és német templomokat érinti. Az egyházellenes vandalizmus növekvő tendenciája jelentős biztonsági kockázatot fog jelenteni a többségében keresztény Európa számára.

Írta: Ács Nóra

Tűz a párizsi Saint-Sulpice templomban – véletlen vagy vandalizmus? (Forrás: Reuters)

 Nigériai keresztényüldözések

Korunkban a keresztényüldözés sok országot és több mint 260 millió keresztényt érint az Open Doors 2019-es World Watch Lista 2020 kimutatásai szerint. Manapság a világban körülbelül 400 millió keresztényt üldöznek, az egyházi vezetők nyilatkozatai szerint minden ötödik percben megölnek egy keresztényt a hite miatt. A legtragikusabb évnek 2014-et tartják. Legnagyobb veszélyben a keresztények Szíriában, Irakban és Nigériában vannak, de erősen üldözik őket Észak-Koreában, Szomáliában, Afganisztánban, Szudánban, Iránban, Pakisztánban és Eritreában is. Gyakorlatban a keresztényüldözés országonként eltérő módon jelenik meg. Több muszlim országban a muszlimról keresztény vallásra áttérést törvények tiltják, az áttérők akár halálbüntetéssel is számolhatnak. Akiről azt mondják, hogy megsértette a Koránt vagy a prófétát, szintén halálbüntetéssel sújtják. Rendszeresen támadnak keresztény településeket, az ott élő keresztényeket megölik, elűzik, házaikat felgyújtják.

Egy felmérés szerint a nyugat-afrikai országokban 2020 eleje óta nem kevesebb, mint 350 keresztényt öltek meg. Nigériát a „védtelen keresztények gyilkos mezőjének” is nevezik, ahol egyre súlyosabb méreteket ölt a keresztényüldözés. 2020. január 9-én éjszaka muszlim vallású pásztorok kerítették be Kulben falut, és meggyilkoltak 13 keresztényt, a többi lakost pedig a lakhelyük elhagyására kényszerítették, akik az erdőbe menekültek. Több atya nyilatkozott arról, hogy szinte minden nap éri támadást őket, nem mernek kimozdulni. A támadások többségéért a Nyugat-Afrikában szétszórt fuláni népcsoport a felelős, azonban más tanulmányok szerint az összecsapások nem vallási alapúak, hanem a termőföldért és vízért folytatott folyamatos küzdelem részét képezik.

Egyéb felhasznált irodalom: Kaló József: Keresztények ellen elkövetett erőszakos cselekmények a 2019-es évben. In: Ujházi, Lóránd; Kaló, József; Petruska, Ferenc (szerk.) Budapest-jelentés a keresztényüldözésről 2019. Budapest, Magyarország : Háttér Kiadó, (2019) pp. 25-42. , 17 p.

Írta: Németh Csenge

 

India csak a muszlim bevándorlóknak nem adná meg az állampolgárságot

Az indiai parlament két vitás törvénytervezetet is elfogadott decemberben. Az egyik intézkedés szerint a kötelező állampolgársági regiszter folyamatában csak az vehet részt, aki valamilyen dokumentummal igazolni tudja, hogy szülei is és ő is Indiában születtek. Egy másik intézkedés emellett azt írta elő, hogy azon személyek, akik 2014. dec. 31-e előtt érkeztek Indiába Pakisztánból, Bangladesből vagy Afganisztánból, és muszlimok, azok nem kaphatnak semmilyen körülmények között állampolgárságot – míg hasonló szabályozás nincs semmilyen másik vallási csoportra sem. Az 1,35 milliárd lakosú Indiában ugyan az államalapítás óta hindu többség van, de 2014-ig egyértelműen szekuláris módon működött az állam, ezzel is könnyítve a 170 milliós muszlim lakosság hétköznapi életét. 2014-ben azonban a hindu nacionalista Bharatíja Dzsanata Párt (BJP) került hatalomra Narendra Modi miniszterelnök vezetésével, melynek következtében az ország kizökkent az egyensúlyi állapotából. Javarészt a hindu nacionalista kormány hatalomba kerülésének köszönhetően növekedett a keresztényüldözések száma is Indiában: „Ezekben az országokban régóta tart a hívők elnyomása, de most egy növekvő tendenciát tapasztalunk”fogalmazott Andrew Boyd, a Release International szóvivője a Fox Newsnak részben India kapcsán.

Amit Shah kormánypárti képviselő ugyanakkor kiemelte, hogy India 566 muszlim menekültnek biztosított eddig állampolgárságot 2014 óta, így alaptalanok a rasszista rágalmak ellenük. Döntésüket – saját állításk szerint – arra alapozták, hogy nem tartják valószínűnek, hogy muszlim többségű országokból egy hindu többségű országba meneküljenek állampolgárok vallási üldöztetés okán.

A nemzetközi közösséget is megosztotta az indiai állampolgársági törvény. Míg Imran Khan, Pakisztán miniszterelnöke mélyen elítélte a „fasiszta Modi-kormány üldöztetését”, addig Donald Trump idén februári látogatása során dicsérte az indiai toleranciát. „A nemzetük, ahol kéz a kézben, harmóniában élnek a hinduk, a muszlimok, a szikhek, a dzsainok, a buddhisták, a keresztények és a zsidók, mindig is inspiráció lesz mindenki számára” – fogalmazott az amerikai elnök az ahmedabadi Motera Stadion közönségének. Mindeközben Delhi-szerte összetűzések voltak muszlimok és szélsőséges hindu csoportok között, melyekben 200-an megsebesültek, 21-en pedig életüket vesztették.

Egyéb felhasznált irodalom: Kaló József: Keresztények ellen elkövetett erőszakos cselekmények a 2019-es évben. In: Ujházi, Lóránd; Kaló, József; Petruska, Ferenc (szerk.) Budapest-jelentés a keresztényüldözésről 2019. Budapest, Magyarország : Háttér Kiadó, (2019) pp. 25-42. , 17 p.

Írta: Gönczi Róbert

Az új indiai állampolgársági törvény ellen tüntető muszlimok
(Forrás: VOX/ Getty Images)

Orosz-ukrán egyházszakadás?

Nem mindennapi események zajlanak az ortodox vallási életben 2018 októbere óta, hiszen a konstantinápolyi pátriáka elismerte az ukrán egyház önállóságát. Nem sokkal ezután, 2019. december 26-án az orosz egyház vezetője bejelentette: megszakítja kapcsolatait a pátriákával. Ez azonban elsősorban nem vallási, hanem politikai alapú konfliktus, amely a 2014-es ukrán forradalomhoz és a Krím félsziget oroszok általi annexiójához köthető.

Ezt igazolja az is, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök 2020. március 10-én nyilvánosságra hozta, hogy alkotmányba foglaltatná az „Istenbe vetett hit” és az „ezeréves orosz hagyomány” kifejezéseket, igazolva ezzel az oroszok istenhitét és azt, hogy a Kreml „meg fogja védeni az oroszok, az orosz nyelvűek és ortodox egyházuk érdekeit”. Azaz, továbbra is igyekszik fenntartani expanzív külpolitikáját, és azt akár a vallás eszközével is támogatni és elhárítani az újabb nemzeti egyházak kiválását az orosz patriarchátus alól. Így is igyekszik fennhatósága alatt tartani a poszt-szovjet és az érdekszférájába tartozó egyéb állomokat.

Illetve érdekes tény, hogy nem olyan régen Kirill Gungyájev pátriáka kitüntette az FSZB igazgatóját. Az elnök szándéka és ez is mutatja, milyen közel van a Kreml hatalma a moszkvai ortodox patriarchátushoz, hiszen évről évre erősödik kapcsolatuk alapvetően közös politikai céljaiknak köszönhetően.

Írta: Haiszky Edina

 

A megagyülekezetek hatása a 2020-as amerikai elnökválasztásra

Az Amerikai Egyesült Államokban 2020 novemberében kerül sor az elnökválasztásra, a politikai kampány azonban már elindult. A megagyülekezetek többezer embert, így potenciális szavazatot tömörítő intézmények, amelyek képesek befolyást gyakorolni a választás kimenetelére.

Az év elején Donald Trump elnök, valamint egyik Demokrata Párti kihívója, Pete Buttigieg is megszólította a megagyülekezetek hívőit. Az elnök az evangéliumi King Jesus közösségben (Miami), a versenyt azóta elhagyó jelölt pedig Des Moines-ben (Iowa) tett látogatást. A 2016-os elnökválasztás tapasztalata alapján a fehér, protestáns hívők könnyen mozgósíthatók voltak a Republikánus Párt mögött, így érthető, hogy Trump elnök törekszik a széles szavazóbázis megtartására.

Az elnökválasztás mérföldköve, a szuperkedd eredményeképp Joe Biden (korábban Barack Obama alelnöke, a Demokrata Párt jelöltje) tizenegy, Bernie Sanders szenátor négy államban nyerte meg a demokrata előválasztásokat, a republikánus előválasztásokon Trump elnök mind a 13 államban győzött.

A koronavírus (COVID-19) jelentős befolyást gyakorol az elnökválasztás kimenetelére, a megagyülekezetekre, mint szavazóbázisra gyakorolt hatása pedig egyértelműen érzékelhető. A közösségek adaptivitását bizonyítja, hogy számos lelki vezető váltott online istentiszteletek megtartására a személyes érintkezés helyett. A világjárvány elleni védekezés fontossága azonban nem jutott el az összes közösségbe, és a személyes találkozások elkerülésére való felszólítás ellenére némely egyház nyitva tartotta kapuit, az első alkotmánykiegészítésre (a vallásszabadság tiszteletben tartására) hivatkozva.  Arra is látható példa, hogy a megagyülekezetek segítséget nyújtanak a járvány megállítása érdekében, így hozzájárulnak a teszteléshez és a potenciális fertőzöttek szűréséhez.

A megaegyházak fontos elemek a politikai bázisképzésben, azonban a világjárvány következtében formálódik jellegük, ezzel az elnökválasztásra gyakorolt hatásuk is változhat.

Írta: Györgyi Dominika

Donald Trump együtt imádkozik a kampány hevében David Platt lelkésszel, a McLean Bible templomban, a virginiai Viennában, 2019. jún. 2. (Forrás: AP Photo/Jacquelyn Martin)

Koronavírus és antiszemitizmus

A vírus globális terjedésével, felütötte a fejét egy másik „járvány” is, amely szerint a megbetegedésekért a zsidók tehetők felelőssé. A már a középkorban ismert koncepció, napjainkban is követőkre talál a világ minden táján. A Rágalmazás Elleni Liga (ADL) szélsőségeket kutató szakértője Alex Friedfeld szerint, a vírus első detektálásával egyidőben, már megjelentek az első konspirációs teóriák és antiszemita gondolatok a közösségi média legnagyobb felületein (Facebook, Twitter, Instagram). A nyugati világban a rasszista, fehér felsőbbrendűséget hirdetők között is hamar elterjedtek a különböző elméletek a betegség kapcsán. Ezek közül egyesek, nagy lehetőséget látnak a kialakult helyzetben, és arra biztatják egymást, a megfertőződötteket, próbáljanak eljutni Izraelbe, hogy terjesszék a vírust és így segítsenek megszabadulni a zsidóktól. Elérve ezzel a végső célt számukra, egy etnikailag „tiszta”, „fehér” Föld létrehozását.

Az iszlám világban szintén rengeteg találgatás kapott médiavisszhangot, melyekben visszatérő elem, hogy a járvány a kommunista Kínán, mint az elnyomott ujgur hittestvérek miatti büntetés jelenik meg. Az Iszlám Állam például arra kérte tagjait hírlevélben, maradjanak távol Európától, nehogy megfertőződjenek és így elveszítsék harcképességüket az ellenségeikkel szemben. Törökországban az egyik televízióba behívott vendég pedig azt állította: a zsidók és cionisták tervezték meg a koronavírus terjedését, amit vegyifegyverként használnak a Föld országai ellen. A síita Iránban radikális mullahok a követőiknek megtiltják, hogy Izraelben gyártott gyógyszerekkel kezeljék magukat: „Inkább megkockáztatom a dolgot a vírussal szemben, minthogy egy izraeli oltóanyagot vegyek be” – hangzik az egyik nyilatkozat.

Írta: Hende Olivér

 

A béke határvonala – az egyiptomi koptok helyzete

Február 23-án, Bariban megrendezésre került a Mediterráneum: A béke határvonala című nemzetközi találkozó, amelyen a Földközi-tenger térségéből érkező katolikus vallási vezetők vettek részt. Az eseménnyel kapcsolatban a La Croix interjút készített Ibrahim Iszák Szidrakkal, a kopt keresztények pátriarkájával, amelyet magyar nyelven a Kaposvári Egyházmegye tolmácsolásában olvashatunk. A vezető nyilatkozott a jelenlegi kopt-muszlim kapcsolatok alakulásáról is. A pátriárka szerint Egyiptomban jelenleg béke van, azok a fanatikusok pedig akik a koptok életére törnek, Egyiptom egységére is veszélyt jelentenek.
A vezető egyúttal kiért arra is, hogy habár az egyiptomi koptok nem gyakran kommunikálnak a muszlim vallási vezetőkkel, társadalmi tevékenységeik a muzulmánokat is érintik. A koptok többek között 170 katolikus iskolát tartanak fent, amelyekbe az iszlám tanait követő gyerekek is járnak. Ezekben az intézményekben az írás-olvasás mellett a fiatalok elsajátíthatják az egymás vallása iránti tiszteletet, a pátriárka szavaiból ítélve tehát a fiatalabb generáció jó úton halad egy vallásilag kevésbé megosztott társadalom kiépülése felé.

Február végén múzeum nyílt a 2015. február 15-én, Líbiában meggyilkolt 21, többségében kopt mártír tiszteletére. A cikk az Iszlám Állam által kivégzett hívők életét bemutató tárlat mellett kitér arra, – a pátriárka előbb bemutatott álláspontjával szemben – hogy a koptok élete Egyiptomban a viszonylagos vallásszabadság ellenére sem egyszerű. A keresztényeket még mindig gyakran érik atrocitások, leginkább társadalmi kirekesztés, és diszkrimináció formájában.

Sajnos a jelenlegi vírushelyzet a koptokat sem kíméli. Akárcsak a világ megannyi pontján, Egyiptomban is megjelent az új típusú koronavírus, amely a helyi hívőket is óvintézkedések meghozatalára késztette. Március 20-tól a kopt egyház is korlátozta a vallási eseményeken résztvevők számát, hogy elkerülhessék a hívők tömeges megfertőződését.

Írta: Fuksz Emese

 

Abdel Fattah el Sisi (j) egyiptomi elnök látogatást tesz a legnagyobb kairói kopt gyülekezetnél 2018 karácsonyán, bal oldalán II. Tawadros kopt pápa (Forrás: Khaled Desouki / AFP)

Iszlamista terrorakciók Afrikában

Március 17-én a Boko Haram nevű iszlamista terrorszervezet támadást indított a nigeri hadsereg támaszpontja ellen a Diffa tartománybeli Tounmmourban. A támadást a nigeri hadsereg sikeresen visszaverte, az összecsapásban 50 Boko Haramhoz tartozó harcos vesztette életét, egy katona pedig megsérült. A hadsereg jelentése szerint több gyanúsítottat elfogtak, illetve lefoglaltak két, az iszlamisták által használt járművet.

Március 23-án a Boko Haram harcosai rajtaütöttek a csádi hadsereg alakulatain Boma városa mellett a Csád-tó szomszédságában. Az összecsapás során 92 katona vesztette életét, valamint 47-en megsebesültek jelentette be az országot 1990 óta vezető Idriss Déby elnök. Az elnök emellett kijelentette, hogy ez volt a legtöbb áldozatot követelő támadás, amelyet a csádi hadsereg története során elszenvedett. Szintén március 23-án a nigériai hadsereg legalább 70 katonája vesztette életét, amikor a Boko Haram harcosai több RPG rakétát lőttek ki az őket szállító konvojra. A támadásban az elhunytak mellett több ember megsérült, illetve a Boko Haram több foglyot is ejtett.

Március 15-én életét vesztette az ENSZ Közép Afrikai Köztársaságban állomásozó missziójának (MINUSCA) egyik katonája. A Burundiból származó katona az iszlamista anti-Balaka milicistákkal folytatott tűzharc során esett el, a milicisták által megostromlott Grimari városában. Mankeur Ndiaye az ENSZ Közép Afrikai Köztársaságba küldött megbízottja elítélte a történteket, valamint a tettesek bíróság előtti felelősségre vonását szorgalmazta.

Egyéb felhasznált irodalom: Kaló József: Keresztények ellen elkövetett erőszakos cselekmények a 2019-es évben. In: Ujházi, Lóránd; Kaló, József; Petruska, Ferenc (szerk.) Budapest-jelentés a keresztényüldözésről 2019. Budapest, Magyarország : Háttér Kiadó, (2019) pp. 25-42. , 17 p.

Írta: Párducz Árpád

 

A Sárga-tenger országainak történései

Kínában a koronavírus járvány ellenére sem szűntek meg az egyházellenes fellépések. A hatalmas ország egyházai nagyjából 30 millió dollár értékű adományt küldtek Wuhan megsegítésére februárban. A Kormány nem nézi jó szemmel a segélytevékenységet, mert saját tekintélyének csökkenését látja azok mellékhatásaként. Pekingben rendőrségi eljárás alá vontak felekezeti vezetőket, mert segélyszállítmányokat küldtek Wuhanba és felszólították őket a tevékenység beszüntetésére. Mindezek ellenére március 2-án az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 43. ülésén egy magas rangú kínai diplomata azt állította, hogy Kínában évszázadok óta élnek együtt a különböző vallások. Ez jól mutatja, hogy a kínai kultúrának része a tolerancia és az elfogadás. A Tianjin-i Etnikai és Vallási Ügyek Bizottságának éves működési terve alapján 2020-ban szigorodni fog a vallás fölött gyakorolt kontroll. A Bitter Winter-nek egy helyi lakástemplom lelkésze is megerősítette ezeket az információkat, saját tapasztalatai alapján.

Eközben Dél-Koreában a hatóságok szerint a szekta egy idős tagjától kiindulva legalább 9000 tag fertőződött meg a wuhani koronavírussal  a Shincheonji vallási közösségben. A majd 230.000 embert tömörítő közösség így szerepet játszhatott a koreai gócpont kialakulásában.

Március 13-án Kína Anhuj tartományában két templomról távolították el a keresztet Twitter-bejegyzések szerint. Az egyik eset helyszíne Bozhou, a másiké Bengbu volt.

Március 16-án Hong Kong volt püspöke, Joseph Zen aggályait fejezte ki a Vatikán és Kína között februárban kötött püspökválasztási egyezménnyel kapcsolatban. Szerinte a Szentszék ezzel elárulta a kínai katolikusokat.

Írta: Patocskai Péter

Nem “rendszerbarát” templomot bontanak el a kínai hatóságok (Forrás: CBN News)

Szerkesztette: Gönczi Róbert