Főoldal Általános Trump NATO-narratívája: amerikai csapatkivonás Németországból

Trump NATO-narratívája: amerikai csapatkivonás Németországból

Írta
958
0
Megosztás
Amerikai katonák a wiesbadeni légitámaszponton. (Forrás: Michael Probst/ AP)

Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke az eddigi legnagyobb csapatkivonásra készül Németországból a hidegháború lezárása óta. A megosztó döntés váratlanul érte szövetségeseit, és aggodalomra adhat okot a NATO jövőjével kapcsolatban. Az elnök Németország ellen irányuló büntetésként állítja be a csapatkivonást, amiért az szerinte nem tesz eleget szövetségesi kötelezettségeinek. Nem meglepő tehát, hogy egyesek csupán kampányfogásnak és politikai manővernek nevezik a döntést, amely azonban Németországban sem maradt támogatók nélkül. A háttérben stratégiai szempontok is szerepet játszhatnak, a kérdés az, hogy ezeket mérlegelve valóban helytálló-e a döntés, és megéri-e a keletkező diplomáciai feszültséget.

A Ramstein amerikai légi támaszpont a németországi Kaiserslautern közelében 2020. június 25-én. A Ramstein az amerikai légierő európai és afrikai főparancsnoksága. Az amerikai kormányzat 9500 fővel csökkenti a Németországban állomásozó amerikai katonák létszámát és ez a Ramstein légi bázist is érintheti.
(Forrás: MTI/EPA/Ronald Wittek)

Amerikai jelenlét Németországban

Németországban a második világháború lezárásától állandó az Egyesült Államok katonai jelenléte. Az 1990-es újraegyesítéséig az amerikai csapatok kizárólag a mai országterület nyugati felében, az egykori Német Szövetségi Köztársaság területén állomásoztak, lévén az ország keleti része a szovjet blokk részét képezte. Az Európában ma található hét amerikai támaszpontból öt Németországban működik (Wiesbaden, Bavaria, Ansbach, Stuttgart és Rheinland-Pfalz), ezenfelül pedig egy Belgiumban és egy Olaszországban. A világon csak Japánban állomásozik több amerikai katona az Egyesült Államokon kívül, mint Németországban. 1945-ben még körülbelül kétmillió amerikai katona tartózkodott német területen, ez a szám azóta folyamatosan csökken. A Szovjetunió összeomlása óta a csapatkivonás felgyorsult, hiszen a Nyugat és Moszkva közti szembenállás közel sem olyan kiélezett, mint a hidegháború éveiben volt. Ennek ellenére továbbra is számolni kell orosz beavatkozással a kelet-európai térségben, ezt mutatja a Krím 2014-es annektálása vagy a kelet-ukrajnai szakadárok támogatása.

Diagram a Németországban állomásozó amerikai katonák számáról. (Forrás: Defense Manpower Data Center/ HVG)

A Németországban állomásozó amerikai erők nem csak az elrettentést szolgálják, Stuttgartban található az USEUCOM (United States European Command) és a USAFRICOM (United States Africa Command) központja is, melyek az amerikai csapatok európai és afrikai koordinációjárt és az ezzel járó tervezésért felelősek. Landstuhlban található a Landstuhl Regional Medical Center (LRMC), amely a legnagyobb amerikai katonai kórház az amerikai kontinensen kívül. A ramsteini légitámaszpont, amely az amerikai légierő legnagyobb létesítménye az Egyesült Államokon kívül pedig az iraki és afganisztáni missziók kulcsfontosságú infrastrukturális és koordinációs eleme. Innen indul az utánpótlás, és ide érkeznek be a sebesültek, továbbá innen irányítják a Közel-Keleten végrehajtott dróncsapásokat. Az Egyesült Államok által Németországban tárolt nukleáris fegyverek számát 20 darabra becsülik, ezeket 2007 óta a bücheli légitámaszponton tárolják.

Térkép az amerikai katonai létesítményekről Németországban. (Forrás: US Army & US Air Force/ DW)

A német-amerikai viszony

Trump többször hangot adott véleményének, miszerint a NATO-n belüli munkamegosztást nem tartja elégségesnek. Bírálta, hogy a tagállamoknak kisebb része (2019-ben az USA mellett Bulgária, Görögország, az Egyesült Királyság, Észtország, Románia, Litvánia, Lettország és Lengyelország, tehát az akkori 29 tagból mindössze 9) fordítja az éves GDP 2%-ának megfelelő összeget védelmi kiadásokra, ahogyan az a szövetség 2006-os megállapodása alapján elvárt lenne. A figyelem középpontjában álló Németország 2019-ben GDP-jének 1,38%-át fordította védelmi kiadásokra. 2024-re fogja az 1,5%-ot elérni, holott a 2014-es walesi csúcson a NATO tagok a 2%-os cél elérésére tettek ígéretet ekkorra. A németek 2031-re tervezik megütni a 2%-ot. Az Egyesült Államok ellenben az éves GDP 3,4%-át költi védelmi kiadásokra, amely nagyobb összeget jelent, mint az összes többi NATO tagállam védelmi kiadása együttvéve. Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter szerint azonban a GDP-százalékban való mérés alkalmatlan a tagállamok valós hozzájárulásának mérésére, kiváltképp a COVID-19 járvány okozta gazdasági visszaesés tükrében, ugyanis a tagállamok könnyebben tudják teljesíteni a célt, így torzul a kép. Szerinte látni kell, hogy a Németországban állomásozó amerikai csapatok a szövetség egészét védik, az Egyesült Államokat beleértve, így a csapatkivonás a NATO egészét gyengítené, nem csupán a német felet. Peter Tauber, a német védelmi minisztérium parlamenti államtitkára felhívta rá a figyelmet, hogy bár cél a 2% elérése, közben Németország már most is a szövetség katonai kapacitásának 10%-át adja.

 

Diagram az Egyesült Államok, továbbá Kanada és az európai tagállamok védelmi kiadásairól a NATO függvényében. (Forrás: NATO Public Diplomacy Division/ CNBC)

Trump június 15-én úgy fogalmazott, hogy Németország kötelességmulasztó (azaz „delinquent”) a NATO-val szemben, ráirányítva a figyelmet, hogy a németek nem érik el a 2%-os határt, amelyet az elnök egyébként is túl alacsonynak tart. A németek szerinte több milliárd dollárnyi összeggel adósak, amelyet a szövetség érdekében védelmi kiadásokra kellett volna költeniük, miközben a helyi német gazdaság bevételhez jut az ott állomásozó amerikai katonáknak köszönhetően. Emlékeztetett, hogy elnöksége alatt elérte, hogy a többi NATO tag 140 milliárd dollárral többet költsön védelemre. Kitért rá, hogy „nem működik” az, hogy Németország dollármilliárdokat fizet energiáért annak az Oroszországnak, amely ellen a NATO-tól védelmet kíván. Az Európai Unió, élén Németországgal szerinte nagyon rosszul bánik az Egyesült Államokkal kereskedelem terén.

A német-amerikai viszony legnagyobb rombolója jelenleg a Nord Stream 2 (Északi Áramlat II) gázvezeték ügye, amely a tervek szerint a Balti-tengeren keresztül fog földgázt szállítani Oroszországból Németországba. A Gazprom irányítása alatt megvalósuló projekt Angela Merkel német kancellár teljes támogatását élvezi. Az amerikai vezetés ezzel kapcsolatban is nemtetszését fejezte ki. Trump kétpárti támogatással az építkezést végző cégekre szankciókat vetett ki, ezzel lassítva azt. Az Egyesült Államok nem nézi jó szemmel az orosz terjeszkedést az európai energiaellátás területén, az elnök ezért főleg Németországot okolja. A német kancellár és Trump kapcsolata más területeken sem mentes súrlódásoktól. Míg Trump egyszerűen letett az iráni nukleáris alkuról, európai szövetségesei megpróbálták megmenteni azt. Hasonló, a szövetségeseket meglepő, és ellenkezésüket kiváltó döntés volt Trump tavalyi bejelentése, miszerint az amerikai csapatokat kivonja Észak-Szíriából.

Nem Trump azonban az első elnök, aki keveselli szövetségesei védelmi kiadásait. George W. Bush a 2006-os litvániai NATO csúcson érte el a 2%-os GDP arányra tett ígéretet, a 2008-as bukaresti csúcson pedig már sürgette a tagállamokat annak betartására. Barack Obama egy héttel Krím orosz annektálása után beszélt egy brüsszeli sajtótájékoztatón arról, hogy fenntartásai vannak egyes NATO tagok költekezésével kapcsolatban. Központi szempont azonban Trump alatt lett a tagállamok költekezése a NATO, mint szövetség értékének megbecsülésénél. A jelenlegi elnök narratívája szerint a többi tagállam az Egyesült Államoknak tartozik azzal a pénzzel, amelyet szerinte védelmi kiadásokra kellett volna fordítaniuk.

Diagram a NATO-tagállamok védelmi kiadásainak változásáról a 2014-2019-es periódusban a GDP függvényében. (Forrás: NATO Public Diplomacy Division/ CNBC)

Joe Biden, novemberi győzelme esetén megfontolná Trump döntésének felülbírálását, továbbá erősítené az Egyesült Államok és szövetségesei kapcsolatát, nyilatkozott a demokrata elnökjelölt külügyi főtanácsadója a Reuters-nek. Biden a jelenlegi elnökkel ellentétben nem adott hangot a NATO-val szemben való szkepticizmusának. Heiko Maas német külügyminiszter szerint azonban Trump leváltása sem jelentené automatikusan az Egyesült Államok és Németország közti feszültségek rendeződését.

A csapatkivonás

Trump június 15-ei nyilatkozatát megelőzően, június 5-én, a The Wall Street Journal számolt be róla, hogy az elnök csapatok kivonását tervezi Németország területéről. A lap ekkori értesülései szerint 34500 főből 9500-at vonnának ki, így 25000 amerikai katonai maradna Németországban, és ebben a 25000-as számban limitálnák az ott egyidejűleg állomásozható amerikai katonák számát.

Hivatalos pontosításra később került sor, Mark Esper amerikai védelmi miniszter július 29-én tartott sajtótájékoztatót, melyen bejelentette, hogy a németországi állományt annak egyharmadával tervezik csökkenteni. Az így kivont, körülbelül 12000 főből 5600 más európai NATO tagországba kerül azonnali áthelyezésre, ezen felül 6400 visszatérne az USA-ba, de később ezek is, rotációs alapon Európába kerülnének vissza. Ekkor Esper úgy nyilatkozott, hogy egyes mozgások már az elkövetkezendő hetekben megkezdődhetnek, míg másokra több időre lesz szükség. Esper elmondása szerint ezen lépések az Egyesült Államok stratégiai flexibilitását hivatottak fejleszteni, végső soron Oroszország és Kína elrettentését és a NATO erősítését szolgálják. A csapatkivonások és a különböző katonai központok áthelyezése több („egyszámjegyű”) milliárd dolláros költséggel fog járni. A védelmi miniszter stratégiai érvei tehát árnyalni próbálják Trump indoklását, aki Németország büntetéseként állítja be a döntést. Esper szerint az elnök csupán felgyorsította az egyébként is megvalósuló folyamatot, valamint kiállt az elnök álláspontja mellett, miszerint Németországnak többet, akár a 2%-nál is többet kellene költenie védelmi kiadásokra.

Az USEUCOM (United States European Command) a belgiumi Monsba kerül áthelyezésre Stuttgartból, amely a NATO Szövetséges Erők Európai Főparancsnokságának jelenleg is otthont ad. Így az intézmények közti együttműködés új szintre léphet, ettől a döntéstől a működési hatékonyság növekedését, és a költségek csökkenését várják. Szintén Belgiumba kerül át Stuttgartból az Amerikai Egyesült Államok Európai Különleges Műveleti Parancsnoksága (SOCEUR), több katonai egységgel együtt. Védelmi kiadások terén Belgium azonban nem tartja a 2%-os határt, az utóbbi években 0,93% körül mozgott az arány a Világbank adatai szerint. Trump megjegyzése Németország alacsonynak ítélt költekezésével kapcsolatban így súlytalannak tűnhet, főleg annak tükrében, hogy Németország és Belgium stratégiai szerepét és súlyát nehéz párhuzamba állítani.

Szintén nem tartja a 2%-ot Olaszország (itt az arány 1,2% körül mozog), azonban ide is áthelyezésre kerülnek amerikai egységek, pontosabban egy F-16-os repülőszázad az avianoi légitámaszpontra, valamint két zászlóalj a hadseregből. További lépés, hogy a légierő 2500 főjét, akiket az Egyesült Királyságból terveztek Németországba áttelepíteni, megtartják eredeti állomáshelyüket. Az USEUCOM mellett pedig az USAFRICOM (United States Africa Command) is elköltözik Stuttgartból, azt, hogy hova, azonban még nem tudni.

Németország nem az egyetlen hely, ahonnan jelenleg is zajlanak csapatkivonások, ilyen Afganisztán is, ahol 2001 óta tart a háború. Trump narratívja szerint nem az Egyesült Államok dolga messzi, idegen országok megoldhatatlannak tűnő és gyakran régóta elhúzódó problémáit kezelni. Kelet-Ázsiában ugyanakkor tavaly a Trump-adminisztráció a Dél-Koreában állomásozó csapatok – mintegy 28 000 fő – költségének Dél-Koreára eső részét meg akarta ötszörözni. Ez évi 5 milliárd amerikai dollárt jelentene, megállapodás nem született még az ügyben. Látszik tehát, hogy Trump kevesebb amerikai katonát akar látni idegen földön, és ezek költségeit is vissza akarja szorítani.

Trump 2016-os kampánya részben arra épült, hogy az Egyesült Államokat kivonja a tengerentúli konfliktusokból, az amerikai katonákat hazahozza, valamint csökkenti a NATO-hoz kapcsolható kiadásokat. Trump többször nyilatkozott úgy, hogy szerinte túl nagy költséggel járnak a messzi bázisok fenntartása, a Pentagon vezetői azonban mindig hangsúlyozták, hogy ezek a létesítmények stratégiai jelentőséggel bírnak az Egyesült Államok számára. A mostani csapatkivonás Trump felmutathatja kampányában, úgy, hogy nem kell közvetlen és gyors következményektől tartania. A döntés ebből a szempontból sokkal inkább politikai, mintsem katonai jelentőséggel bír. A döntést támogató Ted Galen Carpenter, a CATO Institute think-tank egyik szerzője szerint az amerikai csapatok Németországból való kivonása kevés kockázattal jár. Emlékeztet, hogy a Szovjetunió által jelentett totalitariánus veszély elhárult, a mai Oroszország csupán árnyéka az egykori Szovjetuniónak mind lélekszámban, mind gazdasági és katonai erő terén.

A Németországgal kapcsolatos döntés elsődleges bejelentése egyoldalú volt, az Egyesült Államok nem vonta be a döntési folyamatba szövetségeseit, még a német felet sem. Egy csapatkivonás lehetőségével kapcsolatban azonban már korábban is megnyilvánult az amerikai fél. 2019 augusztusában az Egyesült Államok németországi nagykövete, Richard Grenell már meglengette ennek a lehetőségét. Jens Stoltenberg NATO főtitkár azt állítja, Trump csak három nappal azután értesítette őt a csapatkivonás tervezetéről, hogy arról a Wall Street Journal június 6-án beszámolt. A későbbi részletek tárgyaláfsa alkalmával azonban már a német fél és Stoltenberg is értesítve lett az újabb nyilvános bejelentések előtt. Stoltenberg egy interjúban , hogy Németországnak fontosabb vezető szerepet kell betöltenie a NATO-n belül. Kiemelte, hogy a német védelmi kiadások folyamatosan növekednek, csupán az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság költ többet ezen a téren, az Európai Unióban pedig egyetlen másik állam sem.

Trump nemzetbiztonsági tanácsadója, Robert O’Brien úgy nyilatkozott még Esper sajtótájékoztatója előtt, hogy a jelenleg Németországban állomásozó csapatok más európai országokba is áthelyezésre kerülhetnek, ez Belgium és Olaszország esetében azóta bebizonyosodott. Ezen kívül kiemelte az indo-pacifikus régiót, mint az amerikai katonai jelenlét egy új lehetséges fókuszpontját, a növekvő kínai agressziót ellensúlyozni kívánandó. Szerinte elképzelhető egységek áthelyezése Guamra, Hawaiira, Alaszkába, Japánba és Ausztráliába. Mark Esper azonban cáfolta, hogy az Egyesült Államok tervezne újabb csapatokat vezényelni az indo-pacifikus régióba.

Diagram az aktív állományban lévő és külföldön állomásozó amerikai katonák számáról 2020 márciusában. (Forrás: Defense Manpower Data Center/ HVG)

Hatás a helyi gazdaságra

A Pentagon 2020 júniusi adatai szerint jelenleg 20 351-en a hadsereg, 12 914-en pedig légierő kötelékében teljesítenek szolgálatot Németországban, az ő munkájukat és ellátásukat pedig további körülbelül 19 000 amerikai civil segíti. A bázisok személyzetének gyakran a családja is Németországba költözik, szintén helyben vállalva munkát és ezáltal a helyi gazdaságba integrálódva. A kivonás és átcsoportosítás kivitelezésénél így figyelembe kell venni a családtagok lakhatási, tanulmányi és munkalehetőségeit is. Amerikai üzletek, iskola, posta és rendőrség is üzemel a bázisok körüli közösségekben, ahol gyakran az amerikai dollár a bevett fizetőeszköz. Rajtuk felül a bázisok közelében élő német lakosság is részt vesz a katonák ellátásában, egyes vállalkozásoknak nagy kiesést okozhat a környéken a csapatkivonás. Rosszul járhat például a kelet-bajorországi Grafenwöhr, ahol a 390 négyzetkilométeres bázis területén 12000 amerikai katona állomásozik (US Army Bavaria Garrison), vagy a kelet-németországi Spangdahlem.

A kisváros lakosságának közel felének, mintegy 3000 főnek a megélhetése függ valamilyen módon a közeli katonai bázistól, amely évente közel 660 millió eurós árbevételt termel. Ebből 60-70 millió euró az az összeg, amelyet a katonák a helyi boltokban és vendéglátó létesítményekben költenek el, nagyban hozzájárulva a környék gazdaságához. Trump erre a tényre is kitért sajtótájékoztatóján, felhívva rá a figyelmet, hogy Németország így is profitál az amerikai csapatokból. Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter bejelentette, hogy az érintett régiókban a német haderővel próbálják majd betölteni a keletkezett űrt, és az ebből adódó visszaesést.

A világ reakciója

Németország parlamentjének alsóháza, a Bundestag pártjai közül a baloldali Die Linke, valamit a jobboldali Alternative für Deutschland támogatják a csapatkivonást, programjuk részét képezi az amerikai erők teljes kivonása a Németországban tárolt amerikai nukleáris fegyverekkel együtt. Utóbbit a Zöldek is támogatják.

Ahogy a pártok, úgy a polgárok körében is megoszlanak a vélemények a kivonásokról. A YouGov közvélemény- és piackutató vállalat által, a német DPA hírügynökség megbízásából július 31. és augusztus 4. között 2076 válaszadóval végzett online közvélemény kutatás eredményei azt mutatják, hogy a németek 47%-a támogatja a csapatkivonást, ebből 25% a teljes kivonását állomány is támogatná. Ezzel szemben 32% ellenezte a döntést, és ebből csak 4% üdvözölné további csapatok érkezését. Ezen kívül a megkérdezettek 66% támogatná az amerikai nukleáris fegyverek kitelepítését, és csak 19% szerint kellene német területen maradniuk. 25% ért egyet Trumppal abban, hogy Németország túl keveset költ védelmi kiadásokra, 58% pedig ellenzi ezt a kijelentést.

Az orosz külügyminisztérium üdvözölte a döntést, nyilatkozatukban úgy fogalmaztak, hogy pozitív hatást fog gyakorolni az európai biztonságra. Maria Zakharova, a minisztérium szóvivője közölte, hogy minden lépést szívesen fogadnak, amely redukálja az Egyesült Államok katonai jelenlétét Európában, ugyanis az ilyen lépések csökkentik a konfrontáció esélyét, valamint a katonai és politikai feszültséget az euro-atlanti régióban. Hozzátette, hogy az USA csapatai a hidegháború maradványai, és hogy az amerikaiaknak ki kellene vonniuk atomfegyvereiket Németországból. Figyelmeztetett továbbá, hogy egységek Lengyelországba való áthelyezése csak további feszültségeket okozna. Oroszország szerint ugyanis új NATO csapatok elhelyezése Kelet-Európában sérteni az 1997-es, Oroszország és a NATO között köttetett megállapodást.

Otthon mind demokrata, mind republikánus oldalról érte támadás Trump döntését, szenátorok a kivonás megakadályozását próbálják elérni. Köztük van Mitt Romney, Utah republikánus szenátora, aki szerint nem érdeke a csapatkivonás a NATO-nak vagy Németországnak, és az USA szemszögéből geopolitikai szempontból értelmetlen.

Ben Hodges, aki az amerikai hadsereg európai parancsnoka volt 2014 és 2017 között, jelenleg nyugalmazott altábornagy szerint a csapatkivonás „ajándék lenne Putyinnak”. Kiemeli, hogy a németországi jelenlét nem csupán Németországot védi, hanem az Egyesült Államok legnagyobb európai előőrseként is funkcionál. Németországot az USA legfontosabb európai szövetségesének hívta. Mark Hertling nyugalmazott altábornagy szerint ez a lépés Trumptól nem stratégiai döntés nyomán született, hanem inkább egy személyes támadás Németország ellen.

Mit jelent ez Lengyelországnak?

Jelenleg 4500 amerikai katona állomásozik Lengyelországban. A lengyelek 2026-ra 50 milliárd dollárt fognak költeni ötödik generációs vadászgépekre, drónokra, harci helikopterekre, rövid hatótávú rakétákra, tengeralattjárókra és kibervédelemre. Az Egyesült Államok számára kiváló üzlet, hogy Lengyelország gyakran amerikai felszerelésekre cseréli a régi, szovjet gyártmányokat. Andrzej Duda lengyel miniszterelnök még júniusban tárgyalt Trumppal a Fehér Házban, a témák között szerepelt többek között a Nord Stream 2, a kiberbiztonság és gazdasági együttműködés is. Ezen tárgyalás eredménye a Georgette Mosbacher lengyelországi nagykövet által bejelentett csapatbővítés. Ezzel a csapatáthelyezéssel más formában, de megvalósulhat a megakadt „Fort Trump” projekt. További 1000 fővel növelik a katonai jelenlétet Lengyelországban, a tavaly bejelentett 1000 főn felül. Erről augusztus 15-én írt alá megállapodást Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és Mariusz Błaszczak lengyel védelmi miniszter. A korábbi megállapodás egyébként hat új katonai létesítmény létrehozásáról is szól, többek között egy poznańi hadosztályparancsnokságról, drawsko pomorskie-i kiképzőközpontról, és további támaszpontokról, amelyek logisztikai, drón, és különleges egységeknek is bázisául fognak szolgálni. Cél először egy, majd további páncélos dandár-harccsoportok (ABCT) váltakoztatott állomásoztatása az országban.

Az Egyesült Államoknak jobban megérheti egy olyan országban állomásoztatni csapatait, melynek haderejére és infrastruktúrájára hosszútávon jobban támaszkodhat, valamint az orosz területek közelségének köszönhetően kevesebb katonával akár nagyobb nyomást képes gyakorolni. Az orosz félnek ez a fejlemény kellemetlenséget okozna, hiszen így az amerikai erők közelebb állomásoznának Kalinyingrádhoz, és magához az orosz anyaországhoz. Lengyelország teljesíti a NATO által elvárt 2%-os alsó korlátot, így Trump számára a lengyelek pozitív példaként hozhatóak fel Németországgal szemben.

Mit hozhat a jövő?

A legfontosabb kérdés talán az, hogy ki lesz a befutó a 2020-as amerikai elnökválasztáson. Amennyiben Trump elnyeri második ciklusát is, akkor a csapatkivonás nagy valószínűséggel végbemegy, és további négy évre marad a mostani NATO-narratíva a Fehér Házban. A demokrata Joe Biden győzelme esetén a folyamat azonban megakadhat, ő ugyanis semmissé teheti az áthelyezéseket, még azelőtt, hogy azok végbe mennének.

A kivonás azzal is járhat, hogy felrázza az európai NATO tagokat, és saját védelmi képességeik fejlesztésére fogja őket. Magyarországon a Zrínyi 2026 terv keretében a Honvédség modernizálása már több éve tart, ennek részeként szerzett be a magyar állam nemrég német gyártmányú Leopard 2A4HU típusú harckocsikat. Németország számára, amely most is a világ negyedik legnagyobb fegyverexportőre új lehetőség nyílhat fegyveripara további bővítésesre, amennyiben belföldön és Európában felélénkül a hadieszközök iránti kereslet. A jelenlegi német kormány nyilatkozatai alapján azonban a németek a haderő lassú növelése mellett kötelezték el magukat, így kérdéses, hogy javulni fog-e a német-amerikai viszony. Ezen felül Oroszországgal is számolni kell, ugyanis érdekei sérüléseként fogja kezelni, ha további amerikai csapatokat vezényelnek Kelet- és Közép-Európa országaiba.

Írta: Varga Domonkos Bálint