Szükségállapot El Salvadorban ? a Vasököl törvények visszatérése

0
389
Közép-Amerika az elmúlt évtizedekben elsősorban a folyamatos polgárháborúk, majd bandaháborúk következtében vált ismertté. Az 1990-es években lezajlott demokratikus megújulást követően azonban nem köszöntött be béke a térségben, ugyanis felütötte fejét a szervezett bűnözés. A biztonsági helyzet romlásában két ? eredetileg az Egyesült Államokban létrejött ? bűnszervezet játszik meghatározó szerepet: a Mara Salvatrucha (MS-13) és a Barrio 18 (M-18). Az új évezred elején a bűnszervezetek a büntetlenséget és a korrupciót kihasználva virágkorukat élték. El Salvadorban 2003-ban kerültek elfogadásra az úgynevezett Mano Dura (Vasököl) törvények, amelyek értelmében a rendőri és katonai fellépés segítségével próbáltak meg sikereket elérni. Az intézkedések eredményei azonban vitathatók. Közel két évtizeddel később viszont a salvadori kormány újfent a korábbi eszközökhöz nyúlt: a fellángoló erőszakra erőszakkal válaszoltak.

A cikk először ismerteti a Vasököl törvények megszületését, majd a 2022 márciusában bejelentett szükségállapotot vizsgálja, középpontba állítva az előzményeket, a jelenlegi állapotokat és a várható következményeket.

A Vasököl törvények megszületése

2003 júliusában Francisco Flores elnök jelentette be, hogy az eddigieknél keményebb módon szükséges fellépni a bűnszervezetekkel szemben, aminek a keretét a Mano Dura törvények jelentették. A törvények értelmében bárkit letartóztathattak, aki gyanúsnak tűnt. Több ezer salvadori fiatal került börtönbe amiatt, hogy látható helyen tetoválást viselt, gyanúsan viselkedett (tiltott szervezkedés, társulás vádjával) vagy bandák kézjeleit használta az utcán. A Mano Dura értelmében 2-5 éves börtönbüntetést lehetett kiszabni azokra a 12 évnél idősebb személyekre, akiket a már említett kritériumok alapján bűnösnek találtak. Ennek következtében 2003 és 2004 között mintegy 20.000 bandatagot tartóztattak le, azonban 95%-uk szabadon távozott bizonyítékok hiányában. Még 2003-ban a salvadori Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek ítélte a törvényt, mondván, hogy sérti az ENSZ gyermekek jogairól szóló ajánlását. A törvény értelmében a gyerekekre is úgy tekintettek, mint a felnőttekre, így ugyanolyan mértékű büntetésben részesültek, illetve sérült az ártatlanság vélelmének intézménye is.

2004-ben Antonio Saca választási sikere után került bevezetésre a Súper Mano Dura (Szuper Vasököl). Az új törvény értelmében a bűnszervezeti tagság súlyosbító tényezőnek minősült egy bűncselekmény tárgyalásakor. 3-tól 5 évig terjedő börtönbüntetést lehetett kiszabni arra a személyre, akiről bebizonyosodott, hogy bandatag. Akiről pedig kiderült, hogy vezető tisztséget tölt be, arra 6-9 éves börtönbüntetés várt.

A szigorú fellépés azonban nem hozta meg a kívánt eredményeket. Mivel a két rivális banda (MS-13 és M-18) tagjait külön börtönökben helyezték el, ? aminek következtében a tagok és a vezetők ugyan azokba az intézményekbe kerültek ? így sokkal könnyebben tudtak új, hatékonyabb stratégiákat kidolgozni. Új szabályokat dolgoztak ki (tetoválások betiltása) és új illegális tevekénységekbe is belekezdtek (emberrablás, védelmi pénzek gyűjtése). A bandák sokkal szervezettebbé és jobban irányíthatóvá váltak a Vasököl törvények bevezetése után.

Láthatjuk tehát, hogy a Mano Dura törvények nem teljesítették be azokat az elképzeléseket, amelyeket az ország vezetői megálmodtak. A kemény katonai fellépés, a sok esetben indokolatlan letartóztatások, illetve a megtorló politika sikertelennek bizonyult.

A 2022-es tavaszi események

Mielőtt megismernénk, hogy mi vezetett el a szükségállapot bevezetéséhez, fontos említést tenni a 2021-es évről, illetve 2022 februárjáról. A 2021-es évet illetően megállapítható, hogy csökkent a gyilkosságok száma az országban, mivel ekkor 1.140 gyilkosság történt El Salvadorban, ami 200-zal kevesebb, mint 2020-ban. Azonban fontos megemlíteni egy másik adatot is, ami beárnyékolja ezt a képet. Miközben a gyilkosságok száma csökkent, addig az eltűnt személyek száma jelentősen nőtt. 2021. január 1. és szeptember 30. között 936 bejelentés érkezett eltűnt személyekről, miközben ez idő alatt ?mindössze? 899 gyilkosság történt. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a gyilkosságok száma valójában nem, vagy csak igen kis mértékben csökken. Jogosan vetődhet fel a kérdés, hogy miért ne csökkenne, ha a hivatalos adatok arra mutatnak? A válasz az, hogy a holttesteket a bandák elrejtik az utcákról a hatóságok elől, akik így nem, vagy csak igen nehezen találják meg azokat. Ez történt 2022 februárjában is, amikor a fővárostól nem messze, Nuevo Cuscatlán városában a hatóságok egy tömegsírba rejtve találtak meg 26 holttestet. Az előző feltevést támasztja alá az is, hogy az ország elnöke, Nayib Bukele nem hivatalos megegyezést kötött a bandákkal. Ennek értelmében a bűnözők elrejtik a holttesteket, amiket a rendőrség a lehető legkisebb erőkkel próbál megkeresni, így ? főleg, ha nem is találják meg ? mind az emberölések száma, mind pedig a gyilkossági ráta alacsony marad.

2022 márciusában azonban háromnapos vérontás vette kezdetét az országban. Március 25-én 14, március 26-án 62, míg 27-én 11 embert gyilkoltak meg. A 72 óra leforgása alatt elkövetett 87 gyilkosság hosszú idő óta a legtöbb, továbbá a március 26-án meggyilkolt 62 ember az elmúlt két évtized legmagasabb értéke egy napra vetítve. Fontos megjegyezni, hogy a bandák a vérontás során kerülték a nyílt összetűzést a kormánnyal, azaz egy rendőrt, katonát vagy politikai személyt sem gyilkoltak meg. Az áldozatok többségében egyszerű utcai árusok, buszon utazók vagy éppen bevásárló emberek voltak. Ez újfent arra enged következtetni, hogy létezik egy megegyezés a bandák és a kormány között, azonban a kormány valamit nem szeretne megadni a bűnözőknek, így ők gyilkosságokkal próbálják azt kierőszakolni. Nayib Bukele a vérontás harmadik napján azonnali intézkedéseket vezetett be: harminc napos szükségállapotot hirdetett, ami azonban számos alapvető jog korlátozásával jár együtt. Ennek értelmében felfüggesztésre került a gyülekezéshez való jog, a letartóztatás okáról történő tájékoztatás, a hallgatáshoz való jog, az ügyvédi segítség őrizet alatt történő igénybevétele, illetve az a követelmény, hogy az őrizetbe vett személyeket 72 órán belül bíró elé állítsák (15 napra hosszabbították meg). Emellett Bukele elnök bejelentette, hogy a fogvatartott bandatagoknak a nap 24 órájában a cellájukban kell tartózkodni, tilos bárminemű szabadtéri tevékenység, továbbá mostantól csak napi kétszer kapnak enni, hogy kevesebb pénzt kelljen étkeztetésre fordítani. Emellett az elnök visszatért a korábban már megismert Vasököl intézkedésekhez: rendőröket és katonákat vezényelt az utcára, illetve bárkit letartóztathattak a hatóságok, aki gyanúsnak tűnt. Az utóbbi intézkedést azonban nem részletezték, tehát nem derül ki, hogy mi számít gyanús viselkedésnek vagy ki tekinthető feltételezhetően bandatagnak.

Április elején az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa aggodalmát fejezte ki a salvadori szükségállapot bevezetésével kapcsolatban. Megállapítása szerint az egyes polgári szabadságjogok korlátozása, illetve a rendőrség és a katonaság megjelenése szükségtelen és túlzott erőszakalkalmazásnak tekinthető. Hangsúlyozza továbbá, hogy két hét leforgása alatt közel 6.000 állítólagos bandatag letartóztatására került sor, azonban ezek letartóztatási engedély nélkül történtek, mindemellett egyes jelentések szerint az elfogott személyek kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódban részesültek. 2022. április 5-én a salvadori törvényhozás új jogszabályokat léptetett érvénybe. Ezek értelmében arra a személyre, akiről bebizonyosodik, hogy vezető pozíciót tölt be egy bűnszervezetben, 40-45 éves börtönbüntetés vár a korábbi 6-9 év helyett. A bűnszervezeti tagság büntetési tétele is megváltozott, a korábbi 3-5 éves börtönbüntetés helyett az új törvény értelmében 20-30 évre kerülhet rács mögé egy bandatag. Ami azonban igazán aggasztó, és az ENSZ is kifejezte fenntartásait, az az a tétel, miszerint 10 éves börtönbüntetésre ítélhető az a 12 évnél nem fiatalabb személy, akiről bebizonyosodik, hogy bandatag. Az új törvény értelmében 12-16 éves kor között 10 éves, míg 16 év felett 20 éves börtönbüntetés szabható ki azon fiatalkorúakra, akik feltételezetten bandatagok.

Nem csak az új törvények tekinthetők aggasztónak El Salvadorban. Április 24-én jóváhagyták, hogy további 30 nappal meghosszabbították a szükségállapotot az országban. Számos salvadori család azonban aggodalmát fejezte ki Bukele intézkedéseivel kapcsolatban. Egyre több olyan hír lát napvilágot, miszerint ártatlan embereket is letartóztatnak bármiféle indoklás nélkül, ám azokat, akiknek a családjuk nyíltan felszólal a letartóztatás ellen az esetek döntő többségében szabadon engedik. 5 hét alatt közel 25.000 személyt tartóztattak le az országban, akiket Bukele bandatagnak titulál, viszont beismerte, hogy voltak olyanok is az elfogott személyek között, akikről kiderült, hogy nincs közük bűnszervezetekhez. Utóbbi eseteket egyszerű hibaként állította be az elnök.

2022 május 26-án érkezett az újabb bejelentés, miszerint további 30 nappal meghosszabbították a szükségállapotot az országban. A bejelentés napjáig közel 35.000 állítólagos bandatagot tartóztattak le, azonban a lakosság beszámolói szerint ezek közül nagyon sok történt önkényes módon, kizárólag az adott személy kinézete vagy tartózkodási helye alapján. Gustavo Villatoro, az ország igazságügyi és közbiztonságért felelős minisztere úgy nyilatkozott, hogy ?a háború a bandák ellen addig fog tartani, amíg az szükséges, és a közvélemény követeli. Szembe fogunk szállni azzal a jelenséggel, amit a bandák okoznak az országban, és addig fogunk harcolni, amíg ki nem irtjuk őket az ország területéről?. Kérdéses azonban, hogy a lakosság meddig tűri majd a jogszerűtlen letartóztatásokat és az erőszakos rendőri és katonai fellépést. A lakosság egyértelműen szeretné, ha csökkennének a bandák által elkövetett gyilkosságok, azonban a kormány által alkalmazott erőszakot és önkényes kormányzást is elítélik.

Lehetséges következmények

A Mano Dura törvények a 2000-es évek elején nem értek el kézzelfogható eredményt, sőt a bandák megerősödéséhez és a jobb szervezettséghez vezettek. A bandatagok bebörtönzése után, az intézményeket átalakították műveleti központokká és toborzó bázisokká. A jelenlegi intézkedések sikerességét gátolhatja, hogy a salvadori börtönök már 2021 decemberében a maximális kapacitás 136%-án működtek. Annak érdekében, hogy az embertelen körülményeket, az esetleges lázadásokat és a túlzsúfoltság miatt bekövetkező elhalálozásokat elkerüljék a börtönökben, szükséges új létesítmények építése. Ez azonban jelentős anyagi következményekkel jár, továbbá az új intézményekben is biztosítani kell a fogvatartottak számára a mindennapi étkezést, valamint az alapvető emberi körülményeket és szükségleteket. Abban az esetben, ha a május 26-i adatok alapján, a 35.000 letartóztatott személyt bebörtönzik, akkor közel 70.000 fogvatartott lesz az országban, ami a büntetésvégrehajtási rendszer kapacitásának a kétszeresét jelentené.  Továbbá fontos megjegyezni azt is, hogy a bebörtönzés már korábban sem vezetett sikerhez. Valószínűsíthető, hogy a bandák most is alkalmazkodnának a kialakult helyzethez és kialakítanák azokat a szükséges túlélési stratégiákat és új szabályokat, amelyekkel hatékonyan fent tudnák tartani működésüket. Fontos kérdés továbbá az is, hogy a salvadori lakosság türelme meddig fog tartani az erőszakos kormányzati fellépésekkel kapcsolatban. A törvénytelen letartóztatások következtében számos ártatlan személy is áldozattá vált, ami az elégedetlenséget növelte. Érdemes megemlíteni még a nemzetközi közösség, elsősorban az ENSZ szerepét is, amely már korábban is ellenezte és bírálta az új salvadori törvényeket. Kérdéses, hogy egy esetleges közös fellépés milyen módon befolyásolná Nayib Bukelét és kormányát a kialakult helyzet kezelésében. Végezetül pedig lehetséges következményként említhető a márciusi erőszakhullám megismétlése, abban az esetben, ha nem sikerül valamilyen megegyezést kialakítani a bűnszervezetek és a kormány között.

Bárhogyan alakul majd a jelenlegi helyzet az országban, érdemes lesz figyelemmel követni a további változásokat, legyen szó az MS-13 vagy az M-18 helyzetéről és stratégiájáról vagy az ország elnökének, Nayib Bukelének a sorsáról.

 

Írta: Szigeti Kristóf

Kiemelt kép forrása: pexels.com