A 2020. november 27-én Mohseh Farizadeh, iráni atomtudós ellen elkövetett támadás megrázta a Közel-Keletet és tovább súlyosbította az Irán, Izrael és USA között kialakult feszült helyzetet. Az iráni védelmi minisztérium hivatalos bejelentése szerint a tudóst fegyveres terroristák támadták meg Damavand városban, Teherán közelében, miközben feleségével együtt egy konvojban utazott. Az információk ugyan nem teljesen egyértelműek, de az valószínű, hogy az esemény során tűzharc alakult ki az ismeretlen támadók és Farizadeh testőrei között, melyben ő is megsebesült. Egyes források szerint a támadás akár távvezérlésű fegyverrel is történhetett, amellyel kapcsolatban ugyan a szakértők szkeptikusak, viszont amennyiben az állítás igaz, azt jelzi, hogy a támadók rendkívül korszerű, fejlett technológiát vetettek be a merénylet során. Ezt követően a tudóst kórházba szállították, ahol az orvosok már nem tudták megmenteni az életét, a támadás következtében még aznap elhunyt.

Irán számára hatalmas veszteségnek számít a neves tudós halála, hiszen 2018-tól ő volt az ország nukleáris atomprogramjának egyik vezető fizikusa. Azonban nem ez az első eset, hogy ismeretlen merénylők likvidáltak egy iráni atomtudóst, aki nagy jelentőséggel bírt a kormány számára. Az elmúlt tíz évben összesen öt atomfizikus esett áldozatul hasonló merényleteknek. 2010. januárjában Masoud Alimohammadi, majd ugyanebben az évben Majid Shahriari, 2011-ben Darioush Rezaeinejad, a következő évben pedig Mostafa Ahmadi Roshan fizikusok vesztették életüket támadások során. Feltételezhetjük, hogy mindegyik áldozatnak köze volt a nukleáris fegyverprogramhoz, sőt vezető szerepet tölthettek be, mely állítást azonban Irán minden esetben határozottan tagadott. 2012 után a nyugati hatalmakhoz, továbbá Oroszországhoz és Kínához való közeledés során nem történt új merénylet. Barack Obama elnöksége alatt tárgyalások sorozatát folytatta le Irán és az USA, még egy telefonhívás is lezajlott az iráni elnök, Hasan Rouhani és Obama között. Az amerikai elnök külpolitikájának egyik legfontosabb lépése volt az iráni atomegyezmény megkötése 2015-ben. Donald J. Trump elnöksége azonban újabb fordulatot hozott az amerikai-iráni kapcsolatokba, amikor bejelentette, hogy az USA kilép az atomegyezményből, ezzel együtt kereskedelmi és valutaszankciókkal sújtva az országot. Az USA, és az őt ebben a döntésben is támogató Izrael álláspontja szerint az alku csak tovább erősítette Irán hatalmát a régióban és lehetőséget nyújtott számára nukleáris fegyverarzenálja növelésére. Miután az USA kilépett az egyezményből és nyomást gyakorolt az országra, Irán bejelentette, hogy nem fog többé megfelelni az abban foglalt korlátozásoknak. 2018 óta a két ország közötti kapcsolatok csak tovább romlottak és a közeljövőben sem valószínű, hogy javulnának.

Mohseh Farizadeh ugyan az iráni atomprogram vezető fizikusa volt, halála mégsem lehet olyan jelentőségű, hogy az hosszútávon visszavesse az atomprogramja fejlesztését Irán számára. A nukleáris program ugyanis olyan fejlett, hogy már nem egy személyen múlik annak sikere, így feltételezhetjük, hogy a támadás mögött politikai érdekek is állnak. Több oka is lehetett a merényletnek: az egyik a már említett atomprogram megvalósításának lelassítása és Irán feladatának megnehezítése. A háttérben azonban más érdekek is megjelenhetnek, ilyen lehet kikényszeríteni azt, hogy Irán megtorló intézkedésekkel reagáljon a történtekre, vagy akár az új amerikai elnök, Joe Biden és Irán jövőbeli kapcsolatának és lehetséges közeledésének szabotálása.

Az iráni atomtudósok merényleteivel kapcsolatban nincsen egyértelmű válasz arra, hogy kik lehettek az elkövetők, illetve melyik ország, vagy országok állhatnak mögöttük. Irán egyre romló kapcsolata Izraellel és az USA-val az állam vezetése számára a merénylet első számú gyanúsítottjaivá teszi őket. Mohseh Farizadeh halálát követően az iráni kormány azonnal Izraelt vádolta meg a támadással, ahogy azt a megelőző évek merényletei során is tette. Pár nappal Farizadeh halála után az iráni kormány több embert is őrizetbe vett a merényletben való részvétel vádjával. Emellett Irán azt állította, hogy döntő bizonyítékot talált arra, hogy a támadások mögött Izrael állt, azonban ezt eddig nem hozta nyilvánosságra (és valószínűleg soha nem is fogja). Hossein Amir Abdollahian iráni diplomata hozzátette azt is, hogy a vezetőség azt gyanítja, Izrael nem lett volna képes egyedül sikerre vinni a műveletet, és hogy az USA ugyancsak nagy szerepet játszhatott a merénylet megszervezésében és végrehajtásában. Izrael kormánya hivatalos formában továbbra sem kommentálta az eseményeket, azokat nem ismerte el, azonban nem is tagadta. Egy névtelen izraeli tisztviselő azonban a médiának a következőket nyilatkozta: „Farizadeh tevékenységét meg kellett állítani. A világ egy békésebb hely lett nélküle”.

Fontos részlet, hogy Izrael azt is feltételezte, hogy Farizadeh Irán titkos nukleáris fegyverprogramjának megalkotásában és kivitelezésében is vezető szerepet játszott, emiatt az országban feketelistára is került. Ebből az okból kifolyólag a tudós fontos célpont lehetett az izraeli titkosszolgálat számára. A feltételezést, hogy a fizikus egy titkos nukleáris programban vett részt, Irán kormánya hevesen tagadja, állítva, hogy kizárólag békés célokra használnák a nukleáris programjukat, és hogy a titkos program nem létezik. A tény azonban, hogy a neves fizikust folyamatosan testőrök kísérték, erősíti Izrael gyanúját, miszerint kulcsfontosságú szerepe volt az atomprogramban. Amennyiben igaz az információ, hogy a tudóst egy távvezérlésű fegyverrel sebezték meg, Izrael vagy az USA képes lenne ezt a korszerű fegyvert megtervezni, létrehozni és egy olyan komplex műveletet véghez vinni, mellyel sikeresen végrehajtják a merényletet. Azonban amíg ez nem bizonyított, nem tudhatjuk biztosan azt sem, hogy kizárólag egy fejlett technológiával rendelkező hatalom követte el a Farizadeh elleni merényletet. Tovább erősíti Irán gyanúját, hogy egy amerikai, magas beosztású tisztviselő nyilatkozata szerint valóban Izrael áll a támadás mögött, arról azonban nem adott ki információt, hogy a Trump-adminisztráció tisztában volt-e szövetségese terveivel, illetve a művelet végrehajtása során bármiféle segítséget nyújtott-e számára. Mivel Izrael korábbi titkos műveleteivel kapcsolatban is folyamatosan konzultált az USA-val, feltételezhetjük, hogy amennyiben valóban az izraeli titkosszolgálat áll a merénylet mögött, az amerikai vezetőség ebben az esetben is tisztában volt a tervvel, jóval annak végrehajtása előtt.

Irán a merényletet követően kijelentette, hogy bosszút fog állni az elkövetőkön, mely leginkább Izrael biztonságára jelenthet veszélyt. Az USA közel-keleti pozícióját, úgy tűnik, egyelőre nem fenyegeti Irán kijelentése, hiszen kizárólag Izraelt nevezte meg tettesként. Joe Biden elnöksége számára azonban rendkívül negatív hatással lehet egy kiéleződő konfliktus a két hatalom között, amennyiben pedig Irán úgy dönt, hogy az USA is fenyegeti nukleáris programjának sikerét, köztük is könnyen elmérgesedhet a viszony. Amennyiben Biden elnök úgy döntene, hogy az Iránnal szembeni kereskedelmi és valutaszankciókat beszünteti, ahogy azt Irán is szeretné, nagyban megnehezítené helyzetét egy, az országok között kialakuló konfliktus. Úgy tűnik, Biden hajlik a kompromisszumra, hogy amennyiben Irán újra betartja a 2015-ös atomegyezményben foglaltakat, az USA is visszalép, a tárgyalások pedig újra elkezdődhetnek közöttük. Azonban amíg az együttműködés nem kezdődik el közöttük, számíthatunk arra, hogy Irán további fejlesztéseket hoz meg nukleáris programjában, valamint, hogy az ellene felállított szankciókat is egyre inkább ellensúlyozni próbálja. December elején az iráni parlament elfogadott egy javaslatot, miszerint a kormány az atomegyezményt megszegve a nemzeti Atomenergiai Ügynökségen keresztül legalább 120 kilogramm 20%-os a dúsított uránium kinyerését érje el, majd tárolja azt. Még nem biztos, hogy a határozatból törvény lesz, azonban a merényletet követő általános hangulat hatására nagy a valószínűsége.

Címlapkép: Iráni atomtudós temetése. Teherán, 2020. november 30.
Az iráni védelmi minisztérium hivatalos internetes oldalán közreadott képen a három nappal korábban meggyilkolt Mohszen Farizade iráni atomtudóst temetik állami szertartással Teheránban 2020. november 30-án. A koporsót az iráni zászló takarja. (Forrás: MTI/EPA/Iráni védelmi minisztérium)