Március 5-én Ferenc pápa Irakba utazott, ezzel megkezdve négynapos, történelmi jelentőségű látogatását az országban. A katolikus egyházfő az első, aki a közel-keleti országba látogat. A pápa elmondása szerint a „remény zarándokaként” utazik Irakba, ahol többek között keresztény menekültekkel, Ali asz-Szisztánival, az iraki síita nagyajatollahval találkozott, valamint az Iszlám Állam által elpusztított templomokat látogatott meg, továbbá Moszul városában misét tartott. A pápa iraki látogatásának fő üzenete az erőszak, a szélsőségesség megszüntetése, valamint az egyre fogyatkozó keresztény közösség szerepének növelése, jogaik védelme.

Iraki keresztények helyzete

Ferenc pápa látogatása kétségtelenül felhívja a figyelmet az országban élő keresztények helyzetére, ami azért fontos, mert Irakot tartják a keleti kereszténység bölcsőjének, ahol egészen a 14. századig az iraki lakosság többségében keresztény volt. A Közel-Keleten az elmúlt két évtizedben a keresztény népesség száma jelentősen lecsökkent; amíg 1984-ben a népszámlálás szerint 1,4 millió iraki vallotta magát kereszténynek, addig ez manapság csupán 250 ezer főre tehető.

A keresztényeket érő széles körű üldözés a 2003-as iraki intervenció óta vált súlyosabbá. Főleg a nyugati erőknek dolgozó keresztény lakosságot érték terrorista támadások, őket ugyanis munkájuk miatt az irakiak árulónak minősítették. Az iraki háború alatt kb. 850 ezer keresztény hagyta el az országot.

Az ott maradottak helyzete még bizonytalanabbá vált, amikor az Iszlám Állam 2014-től hatalmat gyakorolt Irak északi régiójában, kiutasítva a keresztényeket a Ninivei-síkságról. Jelentések szerint több ezer otthont sajátított ki magának illegálisan az ISIS. Ennek okán a keresztények több, mint 40%-a hagyta el hazáját. Ezen felül az iszlamista csoport keresztény egyházi vezetőket is elrabolt és meggyilkolt.

A keresztények helyzete 2017 végén enyhült, amikor az iraki hatóságok bejelentették győzelmüket az Iszlám Állam felett. Az elmúlt pár évben több ezer család költözött vissza a térségbe.

Ferenc pápa és Ali asz-Szisztáni találkozása

Az elmúlt évtizedek politikai változásaival a muszlim-keresztény kapcsolatok is megromlottak. Ezen segíthet Ferenc pápa és a nagyajatollah találkozása. A síita vezető látta vendégül otthonában, Nedzsef szent városában a katolikus egyházfőt, ahol megvitatták az iraki keresztény és muszlim közösség békés együttélésének lehetőségeit. A találkozóról készült közleményben asz-Szisztáni azt írta, hogy az iraki keresztényeknek békében és biztonságban, az alkotmányban biztosított jogokkal kell élniük Irakban, amelyek hasonlóak a többi állampolgáréhoz .

A két vallási vezető közötti tiszteletet mutatta, hogy Ferenc pápa levette cipőjét, mielőtt belépett az ajatollah szobájába, asz-Szisztáni pedig állva köszöntette az egyházfőt, ami nagyon ritka. A találkozó azért is jelentős, mert a koronavírus-járvány kitörése óta ez volt az első alkalom, hogy Ferenc pápa (aki megkapta már a járvány elleni oltást) külföldi útra ment. Egyikük sem viselt maszkot annak ellenére, hogy Irakban a fertőzöttek száma ismét megnőtt.

Bombázások Irakban

Nem a Covid-19 az egyetlen probléma, ami a pápa látogatását beárnyékolja; az elmúlt hónapokban ugyanis több robbantás is történt Irakban.

Január 21-én öngyilkos merénylők hajtottak végre robbantást az iraki főváros egy népszerű, használt ruhákat áruló piacán, a Tajarán téren. A kettős öngyilkos merényletben legalább 32-en hunytak el és több, mint 100 ember sérült meg, akik kórházi ellátásra szorulnak. Bár egy ideig nem volt biztos, hogy ki felelős a történtekért, végül a támadást követő éjjelen az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára a történteket.

A hónap közepén rakétacsapások érték Kurdisztán Autonóm Régió fővárosának, Erbílnek környékét. A támadás a város repülőterének közelében történt, ahol az iraki koalíciós erők amerikai katonai bázisa is található. A rakétatámadás során egy, az Egyesült Államoknak dolgozó külföldi polgári munkatárs hunyt el és legalább kilenc ember sebesült meg.

Február 20-án bejelentették, hogy Balad városában lévő légitámaszponton, ahol amerikai repülőgépeket is tárolnak, négy rakéta csapódott be. Ezúttal halálos áldozatról nem, csak sebesültekről számoltak be. Mindkét támadás esetén az elkövető nagy valószínűséggel iráni támogatású síita fegyveres csoport, a Guardian of the Blood volt.

Az Iránhoz köthető fegyveres csoportok célja, hogy a külföldi erők hagyják el Irakot. A baladi támadás valószínűleg a NATO azon bejelentésére volt válaszlépés, miszerint jelentősen megnövelik az Iszlám Állam legyőzésére szolgáló iraki misszió létszámát.

Ferenc pápa látogatása során kijelentette, hogy az ellenségeskedés, a szélsőségesség és az erőszak vallásárulás.

Összegzés

Ferenc pápa iraki utazása valóban történelmi jelentőségű és mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a társadalmi feszültségek enyhüljenek az országban, ezáltal egy békésen együtt élő, egységesebb nép élhessen az oly sokat szenvedett Irakban. Ez most különösen lényeges, hiszen októberben (június helyett) parlamenti választásokat tartanak az országban, ám 2019 ősze óta folyamatosan tüntetések vannak, amelyek a kilátástalan gazdasági helyzetről, a korrupcióról, és a külföldi befolyás ellen szólnak.

Felhasznált irodalom:

Haider, Huma: The Persecution of Christians in the Middle East (online elérhető: https://assets.publishing.service.gov.uk/media/59786a0040f0b65dcb00000a/042-Persecution-of-Christians-in-the-Middle-East.pdf letöltés ideje: 2021. március 5.)

Kis-Benedek József: Keresztények helyzete a MENA térségben (online elérhető: http://real.mtak.hu/93602/1/2018ebenedek.pdf letöltés ideje: 2021. március 5.)

Címlapkép: Nedzsef, 2021. március 6.
A Vatikáni Média által közreadott képen Ferenc pápát (j) fogadja Ali asz-Szisztáni nagyajatollah, az iraki síiták legbefolyásosabb vezetője Nedzsefben 2021. március 6-án, a pápa négynapos iraki látogatásának második napján. Ferenc személyében az első római katolikus egyházfő keresi fel Irakot.
(Forrás: MTI/AP/Vatikáni Média)