Mind az örmény, mind az azeri fél a másikat vádolja az április 2-án kiújult hegyi-karabahi harcokért. A terület hovatartozása körül kialakult konfliktus immáron több, mint 20 éve rideg tűzszünetek és fegyveres összecsapások sorozata, amely kapcsán fontos kiemelni, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Oroszországból, Franciaországból és az Egyesült Államokból álló Minszk Csoportja által vezetett tárgyalások azóta sem hoztak megoldást. Az idén áprilisban kiújult ellenségeskedést megelőzően legutóbb 2014-ben zajlottak hasonló intenzitású harcok.
A mostani összecsapásoknak több tucat katona, továbbá számos civil is áldozatául esett. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a harcokhoz közeli településekről evakuálták a lakosságot, továbbá a hegyi-karabahi kormány szerint 1994 óta most először került sor nehézfegyverek bevetésére.
Jelentős fejleményként könyvelhető el, hogy Azerbajdzsán megszerzett két stratégiai jelentőségű magaslatot és egy települést. Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium által kiadott nyilatkozat szerint mindez megakadályozza, hogy ezekről a területekről támadásokat indítsanak országuk ellen.
Vasárnap Azerbajdzsán egyoldalúan bejelentette, hogy a nemzetközi felhívásokra való tekintettel megszünteti a támadó műveleteket, de az elfoglalt területeket megtartja, amely ? ha sikerül azokat konszolidálnia ? 22 év óta az egyetlen komolyabb változás lesz a konfliktusban. Az ellenségeskedésnek ezzel azonban nem szakadt vége, Örményország április 4-én folytatta műveleteit. Ezzel Azerbajdzsán tulajdonképpen kilépett az agresszor szerepéből.
A nemzetközi közösség, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnök egyhangúan elítélte a támadásokat és tűzszünetre szólított fel, amelyet április 5-én orosz közvetítéssel megkötöttek. Bár ez a végleges megoldáshoz nem vitt közelebb, mind az Európai Unió, mind a Minszk Csoport nyilatkozatban üdvözölte a döntést. Ezen túlmenően Azerbajdzsán és az örmények által támogatott szeparatisták április 8-án nemzetközi szervezetek közvetítésével megállapodtak, hogy egy 5 órás időtartam erejéig semmilyen erőszakot nem követnek el annak érdekében, hogy nyugodtan kutathassanak az elesett katonák holttestei után.
A kiújult konfliktusban Oroszország ismét megragadta a közvetítő szerepet, Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök örmény kollégájával való találkozója után kihangsúlyozta: Oroszország kész mediátorként fellépni a Minszk Csoporton belül és használni befolyását a megfelelő eljárásmódokkal összhangban.
A tárgyalások során egy EBESZ békefenntartó misszió felállítása is szóba került, mely kapcsán Oroszország EBESZ-hez akkreditált állandó képviselője, Alekszandr Lukasevics közölte: egyelőre fontosabb a tűzszünet betartására koncentrálni, békefenntartókat a szervezet csak egy politikai megoldás létrejötte után küldene.
A FÁK (Független Államok Közössége) biztonsági tanácsa szintén április 8-án Moszkvában ülésezett a konfliktus kapcsán. A külügyminiszterek remélik, hogy a résztvevő felek hamarosan visszatérnek a tárgyalóasztalhoz, végleges megoldást találva az évtizedek óta tartó vitára.
Ennek esélyeit azonban nagy valószínűséggel csökkenteni fogja a felek gyökeresen eltérő álláspontja, ami nem nagyon változott az évek során. Azerbajdzsán csak abba hajlandó beleegyezni, ha Hegyi-Karabah visszakerül a fennhatósága alá, míg Örményország a térség függetlenségének elfogadását szeretné kiharcolni. Április 9-én örmény tüntetők New Yorkban az azeri konzulátus előtt követelték a Hegyi-Karabahi Köztársaság elismerését és kérték a nemzetközi közösséget, hogy ne hagyják annyiban Azerbajdzsán ellenük irányuló agresszióját. Fontos megjegyezni, hogy a megkötött tűzszünetet az elmúlt napokban többször megsértették a szemben álló felek, így a tartós megoldás egyelőre várat magára.
