Az amerikai kormányzat működését biztosító költségvetési törvény elfogadásának egyik visszatérő kérdése, hogy sikerül-e elfogadni anélkül, hogy az előző évre szóló források kimerülnének. Ha az érintett felek nem tudnak megegyezni, akkor a kormányzati forrásokból biztosított szolgáltatások, intézmények működése  ? a politikai és gazdasági helyzettől függően ? részlegesen leáll. A jelenlegi kormányzati leállás hátterében az áll, hogy az amerikai elnök, Donald Trump csak olyan költségvetési tervezet elfogadását tudja támogatni, amelyben rendelkezésre állnak a ? a választási kampánya során ígért ? mexikói határra tervezett fal építésének költségei, amit a képviselőház demokrata többsége nem akar jóváhagyni.

Az eddigi leghosszabb kormányzati leállás 2018. december 22-én kezdődött. Az intézkedés mintegy 800 ezer ember munkáját akadályozza, akik az érintett hivatalok és ügynökségek alkalmazottjaiként fizetés nélkül dolgoznak, szabadságon tartózkodnak vagy nem járnak be a munkahelyeikre. Amíg nem biztosítottak a munkavégzéshez szükséges alapvető feltételek, addig a kormányzati költségvetési forrásból működő intézmények ? munkavállalóik hiánya miatt ? részlegesen vagy egyáltalán nem végzik feladataikat.

Az elmúlt időszakban a külföldre irányuló katonai célú értékesítések engedélyeztetése is akadályoztatva volt. Ennek értelmében a világ legnagobb fegyverexportőre ? a tavalyi évre vonatkozó becslések alapján a globális fegyvereladások megközelítőleg harmadát kitevő ?, az amerikai hadiipar is kénytelen alkalmazkodni a kormányzati költségvetést érintő politikai vita fejleményeihez.

A jelenlegi amerikai szabályozás értelmében a haditechnikai eszközöket és katonai célú szolgáltatásokat csak a megfelelő engedélyek birtokában lehet külföldön értékesíteni. Az érintett vállalatok csak akkor köthetnek üzletet külföldi partnerekkel, ha azt előtte a kormányzati apparátus részeként a Külügyminisztérium, majd a Szenátus is jóváhagyta.

Ez már ugyan egy könnyített és gyorsított eljárás, de továbbra sem megkerülhető, melynek bevezetése része volt annak a reformcsomagnak (FMS ? Foreign Military Sales), amit a Trump-adminisztráció fogadott el annak érdekében, hogy megkönnyítse a hadiipar bürokratikus terheit az exportra irányuló fegyvereladásokat illetően, és minél gyorsabban kiszolgálja a külföldi megrendelőket.

A külföldre irányúló katonai célú értékesítések esetén, amennyiben az export szövetségesek vagy baráti államok részére történik, a szigorúbb nemzetközi fegyverkereskedelemre, és annak szállítására vonatkozó szabályzók (International Traffic in Arms Regulations) helyett a megengedőbb, közvetlen kereskedelmi értékesítésre (Direct Commercial Sales) vonatkozó direktívákat részesítik előnyben. Ennek során kevesebb véleményezési és egyetértési szinten kell végigmennie az engedélyre vonatkozó kérvénynek, ezért az ügyintézési idő nagymértékben csökkent.

A program további elemei közé tartozik, hogy csökkentésre kerüljön a haditechnikai eszközöket érintő illetékek és szállítási költségek mértéke, ezáltal is növelve az amerikai fegyverek iránti keresletet.

A tavalyi év során bevezetett reformok célja gazdasági szempontból, hogy fokozzák az Egyesült Államok részesedését a nemzetközi fegyverkereskedelemben, ezáltal is tovább növelve az amerikai vállalatok bevételét, valamint a külpolitika eszközeként szövetséges és baráti államok részére szorosabb együttműködési lehetőséget biztosítson.

A szándék ellenére a jelenlegi ösztönzők nem tudják beváltani a hozzájuk fűzött reményeket a kormányzati leállás miatt. Az előrejelzések szerint a több mint két hónapja tartó leállásnak komoly negatív kihatásai lesznek az idei évre, különösen az évek óta egyre jobban teljesítő nemzetközi fegyvereladásokra.

A Külügyminisztérium az ötödik hetet követően lépett közbe, tájékoztatása szerint a külföldre értékesített haditechnikai eszközök és szolgáltatások engedélyeztetését megkövetelő eljárások lefolytatása prioritást élveznek, ezért a Külügyminisztérium részéről az engedélyeztetésért felelős igazgatóság (Directorate of Defense Trade Controls – DDTC) megkezdte működését. Az igazgatóság jelezte, hogy a leállás óta felhalmozott, és újonnan érkező engedélykérelmek ellenőrzése a megszokott ügymenettől eltérően hosszabb időtartalmat fog igénybe venni. A tavalyi fegyvereladásokat meghaladó ambiciózus terv elérését tovább nehezíti, hogy az ügynökség által kiadott engedélyeket még ? a szintén időigényes eljárás keretében ? a Szenátusnak is jóvá kell hagynia.

Egyes hadiipari szereplők már jelezték, hogy az amerikai nemzetbiztonsági és gazdasági érdekeket sérti a kormányzati leállás okozta fennakadás. Ennek következtében a külföldi megrendelőkkel nincsen előrelépés a már megkezdett tárgyalások terén, továbbá egyre bonyolultabb és költségesebb a jelenlegi helyzetet fenntartani.

Előző cikkMérföldkövek és változások Kelet-Ázsiában ? konferencia felhívás
Következő cikkNATO-NETto Hírfigyelő ? 2019. január