Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia

Február 16-a és 18-a között került idén megrendezésre a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia ?A szakadékba ? és vissza?? címmel, melyen számos európai uniós vezető politikus vett részt.

Nyitóbeszédében Ursula von der Leyen, német védelmi miniszter kiemelte, hogy az olyan globális kihívások időszakában, mint a terrorizmus, szegénység, globális klímaváltozás, Európának határozott fellépést kell mutatnia. A védelmi képességek tekintetében üdvözölte a PESCO-t, ám hozzátette, hogy a kihívások hatékony kezelése érdekében egy sikeres külpolitikára is szüksége van az EU-nak, melyben eddig az Unió nem jeleskedett. Von der Leyen gondolatait Sigmar Gabriel, német külügyminiszter is megerősítette: másokra nem hagyatkozva, Európának kell tennie a saját biztonságáért. Ahogy a külügyminiszter fogalmazott: ?nehéz lesz egyedüli növényevőként Európának a ragadozók világában? ? utalva a védelmi képességek fejlesztésének a további szükségességére.

Theresa May, brit miniszterelnök beszédében egy új ?mély és speciális partnerség? megkötésének a szükségességét hangsúlyozta az EU és az Egyesült Királyság között annak érdekében, hogy a biztonsági együttműködés a Brexit után is folytatódhasson. A miniszterelnök biztosította az Európai Uniót, hogy az Egyesült Királyság a közösség elhagyása után sem hagyja magára Európát a biztonsági kérdések tekintetében, ám ehhez a Brexit elhagyása után új megállapodásokat kell kötni. Kiemelt területként jelent meg a jövőbeli együttműködésekre nézve a szankciók, a szárazföldi műveletek, a védelmi képességek fejlesztésének a kérdése, illetve a kibertér is.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy az Unió erősítésre szorul olyan tekintetben, hogy a ?világpolitika színpadán? meghatározó nemzetközi szereplő lehessen. Ennek értelmében nem elég már csak a soft power alkalmazása; hatékony kül- és biztonságpolitikára, megfelelő védelmi képességekre van szükség. Juncker szerint a hatékonyság egyik eszköze a döntéshozatali mechanizmus egyszerűsítése, ezen belül az egyhangú döntéshozatali modell meghaladása. Juncker megerősítette Theresa May gondolatait is, az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti biztonsági együttműködést a Brexit után is folytatni kell.

Elmondható, hogy minden résztvevő európai uniós politikus a globális kihívások közösségi szinten történő kezelésének a szükségességére hívta fel a figyelmet a beszédek, illetve a panelbeszélgetések során, csupán az említésre került válságokban volt különbség. Sebastian Kurz osztrák kancellár a külső és belső határok védelmének a szükségességét emelte ki. Edouard Philippe francia külügyminiszter már tágabb kontextusba helyezte az Európát erő veszélyeket, szerinte a globális interdependenciára, mint kihívásra az euroatlanti integráció elmélyítése lehet a válasz.

Az EU a közel-keleti békén dolgozik

Február 26-án az Európai Unió külügyminiszterei és az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini találkoztak, hogy értékeljék a Szíriában zajló polgárháború új eseményeit. Utóbbi ország kormánya támadást intézett a Kelet-Ghutában lévő felkelők ellen, melyre válaszul az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot adott ki. A világszervezet a harcok leállítását követeli, az EU pedig sürgeti az asztanai békefolyamatot garantáló országokat – Oroszországot, Iránt és Törökországot – hogy segítsék elő a határozat végrehajtását. Ennek jeléül a főképviselő levelet fog küldeni az említett országok külügyminisztereinek az ügy előremozdítása érdekében.

A nap folyamán a külügyminiszterek az Arab Liga képviselőivel ebédeltek, mely során a békefolyamat újraélesztését kezdeményezték a Közel-Keleten. Izrael és Palesztina konfliktusában az EU a kétállami megoldást tartja megvalósíthatónak, amivel Jeruzsálem válna mindkét állam jövőbeli fővárosává.

EU-Afrika

Február 23-án Brüsszelben a Száhel-övezet államait támogató konferenciát tartottak. Az eseményen többek között jelen volt Federica Mogherini az Unió külügyi és Biztonságpolitikai Főképviselője. A tanácskozás fő célja a régió országait tömörítő (Burkina Faso, Mali, Mauritánia, Niger és Csád) koordinációs szervezetnek, a G5 Száhelnek juttatott támogatások megtárgyalása volt.  Bár a találkozón kitértek a terület államinak nyújtandó fejlesztési segélyekre is, a megbeszélések középpontjában a védelmi kérdések maradtak.

Az egyeztetések legfontosabb témája az öt ország egyesített katonai ereje állt.  Az övezet nemzetei olyan biztonsági kihívásokkal kénytelenek szemben nézni, mint a kiépülő csempész hálózatok vagy a Daesh (Iszlám Állam) harcosainak az esetleges megjelenése. A konferencián résztvevő donor államok megállapodtak abban, hogy 414 millió eurónyi összeggel fogják támogatni a térség államainak katonai együttműködést. A támogatok közül messze kiemelkedik az Európai Unió, amely jelenleg megközelítően 100 millió euróval támogatja a G5-ök katonai erőfeszítései.

Február 7-én Catherine Ray az Unió Külügyi Szolgálatának a szóvivője felszólította a kameruni kormányt, hogy a kormány erők tartózkodjanak a felkelőkkel szembeni túlzott erő alkalmazásától. Tavaly október óta zajlanak az összecsapások az angol nyelvű kisebbség és a frankofón többség között. Az Európai Unió ?őszinte és konstruktív párbeszédre? szólította fel mindkét oldalt illetve, hogy tartózkodjanak minden olyan jellegű cselekménytől amely tovább növelni a feszültséget a két csoport között.

Szankciós politika

2018. február 2-án a Tanács három személyt felvett az emberi jogok súlyos megsértése miatt a dél-szudáni helyzetre tekintettel létrehozott jegyzékbe. A döntés értelmében utazási tilalom és vagyonieszköz-befagyasztás érvényes rájuk. A háttérben a folyamatosan romló biztonsági és humanitárius helyzet, valamint a békefolyamat iránti elkötelezettség hiánya áll.

2018. február 26-án a Tanács felvette a szír kormány ipari és tájékoztatási minisztereit arra a listára, amelyen a rezsim támogatása, a szíriai lakosság erőszakos elnyomása miatt szankcionált személyek neve szerepel. A két miniszterrel együtt 257-re emelkedett a jegyzékben szereplők száma, akikkel szemben utazási tilalom van érvényben és vagyoni eszközeiket is befagyasztották.