A Nemzetbiztonsági Intézet és a Nemzetbiztonsági Szakkollégium szervezésében első alkalommal ültek össze az NKE különböző szakkollégiumainak képviselői a ?Szakkollégiumok konferenciája? című rendezvényen, amelynek létrehozásával az intézmény lehetőséget kívánt nyújtani az egyetem különböző karain működő szakkollégiumok számára kutatási témáik szakmai konferencia keretein belül történő bemutatására. Dr. Padányi József mk. dandártábornok, tudományos rektorhelyettes megnyitó beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a hagyományteremtő céllal megrendezett konferencia kiválóan tükrözi az egyetem abbéli törekvését, hogy a tehetséget lehetőleg minden szinten támogassa, hiszen, mint hangsúlyozta, a tehetség kortól, helytől és nemtől független. Az, hogy jelenleg már hat szakkollégium is működik az NKE égisze alatt, arra enged következtetni, hogy az intézményben komoly tudományos munka folyik. ?Hatékonyságunkat pedig az OTDK eredmények igazolják vissza? ? tette hozzá a rektorhelyettes.
A konferencia korunk biztonsági kihívásait járta körül. Elsőként dr. Resperger István ezredes, a Nemzetbiztonsági Intézet igazgatója beszélt a 2030-ig várható dilemmákról. Állítása szerint a szóban forgó időpontra az alultáplált és a túlsúlyos emberek száma, az ivóvízellátás, továbbá a betegségek terjedése sokkal több problémát fog jelenteni, mint a különböző erőforrásokhoz való hozzáférés, beleértve az olajat is. Földünk a Meadow -modell jóslata alapján 2050-re éri el a gondokkal leginkább terhelt állapotát, amikor a ma még kevésbé fejlett területek összetett hatalmi mutatói maguk mögé utasítják a fejlett országokét. A GDP, a primer energiahordozók mennyisége és a népesség radikális megváltozása mellett komoly problémát fog jelenteni a muszlim vallás térnyerése is: már 2030-ra 3 milliárd muzulmán és mindössze csak 2,2 milliárd keresztény lakos prognosztizálható. A migráció tekintetében elöregedéssel kell majd számolni, s a jelek szerint India és Afrika válik majd a legnagyobb kibocsátóvá. Ami a hadiipart illeti, a terrorizmus ellenében a távirányítású eszközök szerepe fog felértékelődni, így az is elképzelhető, hogy mindennapivá válik a ma még csak utópiának számító katona nélküli háború. A hibrid hadviselés ugyanakkor teret enged majd a kettős felhasználású eszközöknek is, a drónok pedig a víz alatt, felett és a levegőben is bevethetők lesznek.
A konferencián Resperger István után a szakkollégiumok tagjai tartottak előadást a témában. A Biztonságpolitikai Szakkollégium részéről Bartók András Kelet-Ázsia puskaporos hordóját – a szigetviták várható alakulását, Fekete Csanád pedig a hibrid hadviselés napjaink konfliktusaiban való megjelenését mutatta be az érdeklődőknek. A Szent György Szakkollégium részéről további gondolatébresztő bemutatókat hallhattunk, Koller Marco a migráció nemzeti és nemzetbiztonsági kihívásairól, kockázatairól; Tóth Miklós pedig a börtönökben végbemenő iszlám radikalizációról tartott előadást. Szakos Judit, a Magyary Zoltán Szakkollégium elnöke az innovációpolitika hatékonyságát mutatta be, majd megoldási alternatívákat vetített a jövő kihívásaira vonatkozóan. Az Ostrakon Szakkollégiumot Arany-Bíró Martin képviselte, aki az adatvédelem kihívásairól, jelentőségéről tájékoztatta a hallgatóközönséget. A Nemzetbiztonsági Szakkollégium tagjai sorából Szentes István előadásában a terrorizmus kialakulásának történetét, s jelenkori alakulását tekintette át, Radován Kristóf pedig a Boko Haram terrorszervezet tevékenységéről; nemzetköziségéről adott elő az egybegyűlteknek.
Az esemény lezárását követően a 2. NKE Szakkollégiumok Konferenciájának megrendezésére a Nemzetbiztonsági Szakkollégium a Biztonságpolitikai Szakkollégiumnak adta át a stafétabot.
A cikk eredetileg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honlapján jelent meg.
