Részben az ukrán válság, valamint a Dél-kínai- és a Kelet-kínai-tenger vitatott hovatartozású szigetei kapcsán kibontakozó kelet-nyugati szembenállás egyik következménye az utóbbi időben egyre gyakoribbá váló, sok esetben többnemzeti keretek között végrehajtott hadgyakorlatok számának jelentős növekedése. A 2015-ös moszkvai nemzetközi biztonságpolitikai konferencián résztvevő országok ? köztük is elsősorban Oroszország, India, Kína, Irán ? megbeszéléseket folytattak annak érdekében, hogy a jövőben fokozzák közös erőfeszítéseiket az Egyesült Államok és a NATO terjeszkedésével szemben. Az eurázsiai államok ennek megvalósítása kapcsán tovább erősítik katonai és politikai együttműködésüket, melyben kiemelt szerepet kapnak a többnemzeti gyakorlatok. E cikksorozatban az Oroszország és az ázsiai országok közötti gyakorlatok bemutatásán keresztül szeretném megvilágítani a nemzetközi helyzet néhány jellegzetességét. Elsőként a legutóbbi kínai-orosz közös haditengerészeti gyakorlatból levonható főbb tanulságokat foglaltam össze.
Keng Jan-seng, a kínai védelmi minisztérium szóvivője április 30-án bejelentette, hogy május közepén a kínai és orosz haditengerészet közös gyakorlatot tart a Földközi-tengeren. „A gyakorlat célja a két ország közötti baráti és gyakorlati együttműködés erősítése, valamint a két haditengerészet képességeinek olyan irányba történő fejlesztése, hogy közösen tudjanak fellépni a lehetséges biztonsági fenyegetésekkel szemben. Az éleslövészettel egybekötött hadgyakorlaton összesen kilenc hajó fog részt venni, és elsősorban a hajózásbiztonságra, a haditengerészeti logisztikai utánpótlás biztosítására, valamint a hajókísérésre fog összpontosítani„? nyilatkozta a szóvivő. Ennek kapcsán megjegyezte továbbá, hogy „az nem irányul egyetlen harmadik fél ellen sem, illetve nincs összefüggésben a régióban kialakult helyzettel.” A bejelentést követően május 5-én több hírügynökség arról tudósított, hogy egy Type 903 típusú (NATO-elnevezés: Fuchi) kiszolgáló hajóból és két Type 054A (NATO-elnevezés: Jiangkai II) osztályú rakétás fregattból álló kínai flottakötelék (19th Chinese naval escort task force) átkelt a Boszporuszon és Novorosszijszk irányába haladt tovább, ahová az előzetes várakozások szerint május 11-én érkezett meg. A kínai és orosz hajók végül május 14-én futottak ki a Földközi-tengerre, hogy végrehajtsák a május 17 és 22 között tervezett közös haditengerészeti gyakorlatot. A kínai hajók mellett az orosz fekete-tengeri flotta zászlóshajója, a Szlava-osztályú Moszkva rakétahordozó cirkáló, a Krivak-osztályú Ladnij rakétás fregatt, a Bora-osztályú Szamum rakétás korvett, a Ropucsa-osztályú Alekszandr Sabalin és Alekszandr Otrakovszkij partraszállító hajók, valamint egy MB-31 típusú vontatóhajó futott ki a Földközi-tengerre. A kijelölt egységek az orosz Alekszandr Fedotyenkov és a kínai Du Czinchen altengernagyok vezénylete alatt hajtották végre a kijelölt feladatokat, melyek során többek között a közös tengerészeti légvédelem, valamint a tengeri kutatás és mentés eljárásait gyakorolták.
https://www.youtube.com/watch?v=RTWeiqIw1Z8
Egyesek úgy vélik, hogy a hadgyakorlat révén Peking az Egyesült Államok és Japán közötti védelmi együttműködés erősödése miatt próbál üzenni Washingtonnak. Ezt támasztja alá az is, hogy augusztusban a tervek szerint egy újabb kínai-orosz hadgyakorlatra kerül majd sor a Japán-tengeren, mely során a békefenntartó műveletekben történő közös haditengerészeti fellépést, valamint a terrorizmus és kalózkodás elleni harc terén történő együttműködést fogják erősíteni. Szakértők szerint a „Joint Sea 2015” a politikai és katonai együttműködés erősítésén túl a két ország közötti fegyverkereskedelem élénkítését is segítheti. A Jiangkai II osztályú fregattok részvétele ugyanis ? Kína reményei szerint ? felkelthetik Oroszország érdeklődését, így lehetővé válna azok későbbi értékesítése, mely jelentősen növelné a kínai hadiipar presztízsét.
Összességében elmondható, hogy a Földközi-tenger térsége az utóbbi időben ? kereskedelmi és energia-biztonsági szempontból egyaránt ? jelentősen felértékelődött Kína számára, melynek következtében folyamatosan növeli haditengerészeti jelenlétét a régióban. Ennek kapcsán kiemelhető Kína szerepvállalása az Afrika szarva és a Szomáliai partok mentén zajló kalózkodás elleni nemzetközi összefogásban, melyet a térség kikötőinek és infrastruktúrájának fejlesztése érdekében történő nagyarányú kínai beruházások is indokolttá tesznek. A „Joint Sea 2015” haditengerészeti gyakorlat is mutatja, hogy Kína aktív szereplővé kíván válni a Földközi-tengeren, mely az orosz ambíciókkal is összhangban van. A két ország várhatóan további gyakorlatokkal fogja demonstrálni, hogy a partjaiktól távol is képesek közös haditengerészeti műveleteket folytatni. Mindez jól illeszkedik a 2014-es ukrán válságot követő folyamatba, melynek során Oroszország egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait Kínával, így ellensúlyozva a nyugati szankciók általi diplomáciai és gazdasági elszigeteltségét. Ez véleményem szerint tovább erősíti Peking pozícióját, mely a Dél-kínai- és Kelet-kínai tenger vitatott hovatartozású szigetei kapcsán egyre agresszívabb politikát folytat.
