Az USA és Kína viszonya: vámháború és geopolitikai feszültségek

2025 talán az elmúlt évek legpikánsabb eseményével kezdődött, hisz januárban hivatalosan is beiktatták Donald Trumpot. Lassan egy hónap telt el azóta, hogy a régi/új amerikai elnök elkezdte második ciklusát, így az előzetesen várt számítások lassan kirajzolódnak. Ahogy sejteni is lehetett, változás történt a két nagyhatalom kapcsolata között már az első naptól fogva. Két legfontosabb kérdésben várja talán az egész világ, mit hozhat a jövő. Az egyik Tajvan kérdése, a másik pedig az úgynevezett vámháború. Utóbbiban az Amerikai Egyesült Államok február elejétől tíz százalékos vámokat vezetett be Kínával szemben. Nem is kellett sokat várni a válaszlépésre, hisz az ázsiai óriás február 10-én bejelentette, hogy számos Amerikából érkező termékre magasabb vámokat vetnek ki. Ezek közé tartoznak például bizonyos típusú szén termékek, cseppfolyósított gázok, nyersolajok, de mezőgazdasági gépek és különböző kis teherautó típusok is. Ezenkívül szigorították a különböző nemesfémek exportját is, amelyeket főleg a tengeren túli nagyhatalomhoz szállítanak.  Két ország kapcsolatát Panama kérdése is nagyban befolyásolja, hisz Donald Trump egyik céljaként tűzte ki a csatorna visszaszerzését, amely ellentétes a Kínai állásponttal. A különböző állásfoglalások vezethetnek ahhoz, hogy az utóbbi időben nőtt a kínai és brit egyeztetések a háttérben. Céljuk egyértelmű, szorosabb együttműködésre van szükség a két ország között, ahhoz, hogy a stabilitást és biztonságot teremtsenek az egyre zavarosabb világban. Visszaugorva az ázsiai óriás és a tengeren túli nagyhatalomhoz, Kína külügyminisztere Wang Yi bejelentette, hogy a két országnak minél hamarabb valamilyen együttműködést kell találnia, hisz a világ szempontjából a megromlott kapcsolat negatív hatással járhat.

Szerző:
Fodor Balázs

Tajvan: katonai előkészületek és kínai provokációk

A tajvani védelmi minisztérium a jövőben hadseregük kötelékébe jelentkező emberektől kérni fogja, hogy nyilatkozzanak arról van e kettős állampolgárságuk és csak a kettős állampolgárság hiányában szolgálhatnak a hadseregben. Ezt a döntést azután hozták, hogy az egyik fregatton szolgáló tengerésznél találtak egy Kínai Népköztársaság által kiadott személyi igazolványt. Ezt a tengerészt most olyan pozícióba helyezték át ahol nem fér hozzá titkos vagy bizalmas információkhoz ezzel elkerülve egy jövőbeni szivárogtatást.

Február 26-án a tajvani védelmi minisztérium közleménye szerint reggel 8 óra 42 perckor 22 darab kínai vadászgép lépte át a Tajvani-szorost középen átszelő „választóvonalat” és ezzel megsértették Tajvan légterének külső, azonosítási zónáját. Összesen 32 darab repülőgépet azonosítottak, volt köztük J-11 típusú vadászgép, KJ-500-as légtérellenőrző repülő és drónok is. A berepülést egy éleslövészettel egybekötött gyakorlat is követte a kínai légierő részéről 74 km-re a tajvani partoktól. A tajvani vezetés elítélte az akciót és egyértelműen a nemzetközi normák megsértésének és provokációnak tekintette mivel semmilyen figyelmeztetést nem adott erről ki a kínai haderő előzetesen. A tajvani hadvezetés hozzátette, hogy mindent meg fog tenni a jövőben is, hogy katonai erejét növelje és felkészüljön egy esetleges fegyveres konfliktusra Kínával

Szerző:
Huszár Róbert

Japán geopolitikai helyzete: gazdaság és katonai együttműködésTrump gazdasági és védelmi politikájának hatása Japánra
Donald Trump amerikai elnök beiktatása Japán számára is fontos gazdasági és védelmi fejleményeket hozott. Február 7-én Isiba Sigeru japán miniszterelnök Washingtonba látogatott, ahol bejelentette, hogy Japán 1 milliárd dollárral növeli befektetéseit az Egyesült Államokban. A találkozón Trump kiemelte, hogy a Nippon Steel tőkét fektet a US Steel vállalatba, de annak felvásárlása nem szerepel a tervek között.
Az amerikai–japán gazdasági kapcsolatok élénkülése ellenére azonban három nappal később az amerikai kormány bejelentette, hogy 25%-os vámot vet ki minden alumínium- és acélimportra. A döntés várhatóan komoly hatással lesz a japán iparra, különösen az acélgyártókra és exportőrökre.

Japán és a Fülöp-szigetek szorosabb védelmi együttműködése
A térség biztonsági helyzetére reagálva Japán és a Fülöp-szigetek megerősítette védelmi együttműködését. Gen Nakatani japán és Gilberto Teodoro fülöp-szigeteki védelmi miniszter egy manilai találkozón állapodott meg a közös katonai kiképzések, kikötői látogatások és információmegosztás fokozásáról. A lépés válasz Kína egyre határozottabb fellépésére a Dél-kínai- és Kelet-kínai-tengeren.
A két ország, amelyek egyaránt az Egyesült Államok szövetségesei, különösen aggasztónak tartják a térségbeli feszültségek növekedését. A Fülöp-szigetek korábban már megállapodást kötött az Egyesült Államokkal a katonai hírszerzési információk biztonságos megosztásáról, amely lehetővé teszi fejlett fegyverrendszerek beszerzését.
Emellett Japán és a Fülöp-szigetek kölcsönös csapattelepítési egyezményt is aláírt, amelynek célja a közös katonai gyakorlatok elősegítése. A megállapodást a fülöp-szigeteki szenátus már jóváhagyta, és Japán törvényhozásának ratifikációját követően léphet hatályba.

Japán növekvő védelmi szerepvállalása
Az elmúlt években Japán jelentősen növelte katonai kiadásait és fejlesztette védelmi képességeit, ami egyes ázsiai országok számára érzékeny kérdés, tekintettel Japán második világháborús múltjára. Ugyanakkor a Fülöp-szigetekkel való szorosabb együttműködés elsősorban Kína térségbeli katonai aktivitására adott válaszként értelmezhető.

Szerző:
Lázár Sebastian

Észak-Korea: „a gyakorlatozás éve”

Észak-Korea belép a „gyakorlatozás évébe”. Eképp nevezte Kim Dzsongün az elkövetkező időszakot, amikor is az ország haderejét olyan szinten kell megerősíteni, hogy az megfeleljen a nemzetközi élet kihívásainak és a modern hadviselésnek. Ezen megjegyzést február 8-án tette Kim Dzsongün, amikor látogatást tett a Védelmi Minisztériumba. Fejlesztési szándékát több eseményen is kifejezte az elmúlt hónap során a Kang Kon Katonai Akadémián, illetve a Kim Ir Szen Egyetemen is (Kim Ilsung University), ahol elmondása szerint a Koreai Néphadsereg a világ legerősebb hadserege kell legyen.

Legutóbbi beszédében kitért arra is, hogy a fegyverek ideológiai háttér nélkül nem többek, mint egyszerű vasárú. A hadsereg mind politikailag, ideológiailag, de erkölcsileg is erős kell legyen.

Nem csupán a hadiipar és a hadsereg fejlesztése bír kiemelt jelentőséggel, hanem a védelem megerősítése is, hiszen Kim szerint számtalan provokáció éri a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. Az egyik legsúlyosabb problémát az Egyesült Államok és Dél-Korea közös hadgyakorlata jelenti, amelyet közel az északi határnál hajtottak végre, de ide sorolta az amerikai USS Alexandria tengeralattjáró jelenlétét Busannál vagy az USA általi interkontinentális ballisztikus rakéta tesztelését is.

Ugyanakkor a nukleáris fegyverkezés bővítése is a napirenden van, miután Kim Dzsongün kizártnak, sőt abszurdnak tartotta az Észak-Koreát érő atomfegyver-mentesítési tervet, amelyet a müncheni biztonsági konferencia keretein belül tárgyaltak az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán külügyminiszeterei. A napokban viszont az Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője is arról beszélt, hogy szívesen felvenné újra a kapcsolatot Észak-Koreával a nukleáris programjuk valamilyen szintű felügyeletével kapcsolatban.

Szerző:
Simonffy-Kiss Anita Alexandra

Hírösszefoglaló: Dél-Korea

Dél-Korea a rövid életű hadiállapot kihirdetése után

Dél-Korea elnöke, Jun Szogjol december 3-án hadiállapotot hirdetett ki, amire több mint négy évtizede nem volt példa Dél-Koreában. Nem sokkal később tüntetők százai jelentek meg a parlament előtt és követelték az elnök lemondását. Az elnök közben katonai csapatokat vezényelt a parlament épületéhez, de a parlamenti képviselők többségének sikerült bejutniuk az épületbe és megszavazták a hadiállapot feloldását, ami arra kényszerítette Junt, hogy visszavonja a rendeletét és visszahívja a csapatokat.

Az Országgyűlés legelső kísérlete a felelősségre vonásra kudarcba fulladt miután a kormánypárti képviselők többsége elhagyta a parlament épületét, ezzel ellehetetlenítve a szavazást. Végül azonban december 14-én a dél-koreai parlament megszavazta az államfő tisztségéből való felfüggesztését.  Jelenlegi ideiglenes elnök Csve Szangmok, miután a korábbi ideiglenes elnököt, Han Dokszut miniszterelnököt is felfüggesztették a pozíciójából december 27-én.

Jun a parlament döntését követően elzárkózott a szöuli hivatalos rezidenciáján, ám miután három alkalommal nem jelent meg a kihallgatásán, a hatóságok elfogatóparancsot kértek ellene, amit meg is kaptak a bizonyítékok megsemmisítésének veszélyére tekintettel. Az elfogatóparancsot azonban csak második alkalommal, január 15-én hajtották végre, mivel a január eleji próbálkozáskor az elnök biztonsági szolgálata megakadályozta a hatóságok belépését a rezidenciára. A sikeres behatolást követően az elnök feladta magát a vérontás elkerülésére hivatkozva.

Jelenleg két eljárás is folyamatban van az elnök ellen. Az Országgyűlés általi ideiglenes felfüggesztést követően megkezdődött a tárgyalás az Alkotmánybíróság előtt, és várhatóan a bíróság márciusig meghozza az ítéletet arra vonatkozóan, hogy Junt véglegesen eltávolítják-e az elnöki posztról vagy visszaállítják a hatalmát. Ha elmozdítják a pozíciójából, akkor a döntést követő 60 napon belül elnökválasztást kell tartani. Emellett egy büntetőjogi eljárás is folyik az elnök ellen, miután a magas rangú tisztviselők korrupcióját vizsgáló hivatal (CIO) nyomozást indított ellene lázadás vádjával, ami életfogytiglan tartó börtönbüntetést vagy akár halálbüntetést is vonhat maga után.

Szerző:
Knipfer Noémi

Szerkesztő:
Lázár Sebastian