Kiberpolitika

A támadások folytonossága mellett azok célja sem sokban változott, egyes vélemények szerint azonban a hírszerzés ezen formájának célja, hogy ú.n. digitális dossziékat hozzanak létre, amelyek állami adatokat, kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos információkat tartalmaznak sok egyéb információ mellett. Az EU-s törekvések többek között fentiek megakadályozására is összpontosulnak, több-kevesebb sikerrel.

Írta: Gál Henrik Norbert

Közös kül- és biztonságpolitika

Május 24-án a Tanács megállapodott Európai Békeprogram keretében Ukrajnának nyújtott támogatás növeléséről. Az 1,5 milliárd eurós támogatás elfogadása után a negyedik részlet további 500 millió euróval növeli az EPF támogatást, így a teljes összeg már 2 milliárd euróra nőtt. Az új támogatási csomagban biztosítandó eszközök köre összhangban van az ukrán kormány által megfogalmazott aktuális prioritásokkal, amelyek legfőképp katonai felszerelésekre és készletekre vonatkoznak továbbra is.

Írta: Kovács Rebeka Regina

Regionális politika

Bulgária és Svédország használhatja fel az EU Helyreállítási Alap forrásait a COVID-19 világjárványból való gazdasági kilábalás érdekében. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz az EU pénzügyi támogatási programja, amely a világjárvány által okozott gazdasági kihívásokra válaszol, a kifizetésére akkor kerül sor, ha a tagállamok elérik az egyes beruházásokhoz és reformokhoz meghatározott mérföldköveket és célokat. A nemzeti helyreállítási és rugalmassági terveket a Bizottság értékeli, majd meghatározásra kerülnek a támogatott tervek. Bulgária helyreállítási és rugalmassági terve 6,3 milliárd eurós támogatásból áll. Bulgária a terv teljes keretösszegének 58,9%-át éghajlat-politikai céljaira kívánja felhasználni energiaszektora szén-dioxid-mentesítésének felgyorsítása, a magán- és középületek energiahatékonyságának javítása, valamint a fenntartható közlekedési formák támogatása révén. A terv teljes keretösszegének 25,8%-át olyan digitális célokra fordítják. Svédország helyreállítási és rugalmassági terve 3,3 milliárd eurós támogatásból áll. A terv teljes keretösszegének 44,4%-a támogatja a klímacélokat. Svédország többek között támogatni kívánja az ipari fűtési célú megújuló energiára való átállást, az ipari szektor további szén-dioxid-mentesítését és vasúti kapacitásának javítását. Svédország a tervben szereplő teljes keretösszeg 20,5%-át a digitális célkitűzéseket támogató reformokra és beruházásokra tervezi elkülöníteni.

Írta: Kovács Rebeka Regina

Környezet-, energia- és klímapolitika

Az energiapolitika tekintetében, az Európai Unió fókuszában a REPowerEU kezdeményezés állt. A REPowerEU kezdeményezést Oroszország Ukrajna elleni háborújának következményei hívták életre, amely nagymértékben megzavarta a világ energiarendszereit is, mivel fokozta az energiabiztonságot érintő kihívásokat, növelte az energiaárakat, illetve ténylegesen rávilágított az európai energiarendszer Oroszországtól való függésének veszélyeire.  2022. március 8-án a Bizottság a ?REPowerEU: Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért? című közleményében az orosz fosszilis tüzelőanyagok importjának leállítására és az európai zöld megállapodás végrehajtásának felgyorsítására szólított fel. Az Európai Tanács 2022. március 24?25-i ülésén az európai vezetők megállapodtak abban, hogy az Európai Unió a lehető leghamarabb teljesen felszámolja az orosz gáz-, olaj- és szénimporttól való függőségét, és felkérték az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy átfogó tervet ennek elérésére. 2022. májusra kidolgozásra került a REPowerEU terve, amely mindezek mellett, egy rugalmasabb energiarendszert és egy valódi energiaunió megvalósítását is kilátásba helyezi. A tervezet a ?Fit for 55? javaslatcsomagra épít, de nem módosítja azt a fő törekvést, hogy 2030-ra legalább 55%-kal csökkentsük a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, 2050-re pedig a klímasemlegességet érjük el, de módosítást javasol az energiahatékonyság fokozása és a megújuló energiaforrások használatának tekintetében.

Az energiapiacok kapcsán a Bizottság rövid távú vészhelyzeti intézkedéseket és lehetőségeket határozott meg a hosszú távú fejlődés fokozására május 18-án. Mindezek elsősorban a magas energiaárak és az Oroszországból származó esetleges ellátási zavarok kezelésére irányulnak, de számos olyan területet is magában foglal, ahol a villamosenergia-piac kialakítása még inkább optimalizálható, ahhoz, hogy alkalmassá váljon a fosszilis tüzelőanyagokról való átállásra, és ellenállóbbá váljon az ársokkal szemben, miközben védi a fogyasztókat és megfizethető villamos energiát biztosít.

Május 23-án az Eurostat közzétette a ?Fenntartható fejlődés az Európai Unióban ? 2022 monitoring jelentés a fenntartható fejlődési célok felé tett előrehaladásról uniós összefüggésben? monitoring jelentését, amely áttekintést nyújt a fenntartható fejlődési célok EU-ban elért előrehaladásáról.
A jelentés főbb megállapításai a következők:

• Jelentős előrelépés történt a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése (SDG 1), a gazdaság és a munkaerőpiac (SDG 8), a tiszta és megfizethető energia (SDG 7), valamint az innováció és az infrastruktúra (SDG 9) célkitűzései felé is. A szegénység területén (SDG 1) a rendelkezésre álló adatok részben a pandémia előtti időszakra vonatkoznak, ezért még nem tükrözik teljes mértékben a világjárvány hatását.
• A megfizethető energia (SDG 7) területén tett előrelépést erősen befolyásolta, hogy a COVID-19-hez kapcsolódó -korlátozások és az alacsonyabb gazdasági aktivitás következtében jelentősen (2019-hez képest mínusz 8%-kal) csökkent az energiafogyasztás 2020-ban. Ezért az EU el tudta érni a 2020-ra kitűzött energiahatékonysági célját, és az eddig elért eredmények alapján úgy tűnik, jó úton halad a 2030-ra kitűzött cél felé. Ráadásul a megújuló energia felhasználása folyamatosan nőtt, aránya 2005 óta megduplázódott. 2020-ra a megújuló energia a bruttó végső energiafogyasztás 22,1%-át tette ki. A fosszilis tüzelőanyagok importja fedezi azonban továbbra is az EU energiaszükségletének több mint felét, és a 2020-ban regisztrált alacsonyabb energiafogyasztás valószínűleg átmeneti csupán a COVID-19.

Írta: Mészáros Kinga

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-2-I-NKE-131 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Szomszédságpolitika

Déli szomszédságpolitika

Az EBRD 40 millió eurós kölcsönnel javítja a marokkói atlanti partvidék kikötőinek klímaváltozással szembeni ellenálló képességét. A kölcsön két részletből áll: egy 15 millió eurós lekötött hitelből és 25 millió eurós le nem kötött tőkéből. Az Európai Bizottság  300 millió eurós makroszintű pénzügyi támogatást folyósított Tunéziának. Ez a COVID-19 MFA-program második és egyben utolsó kifizetése Tunéziának, amelyet a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek mérséklésére és a makrogazdasági stabilitás fokozására hagytak jóvá. Az első 300 millió eurós részletet 2021 júniusában folyósították, miután a tunéziai parlament ratifikálta a makroszintű pénzügyi támogatásról szóló megállapodást.

Az EU 25 millió eurós humanitárius segélyt jelentett be a ciszjordániai, kelet-jeruzsálemi és gázai sebezhető palesztinok alapvető szükségleteinek kielégítésére. Janez Lenarčič, válságkezelésért felelős biztos a következőket mondta: ?Az EU továbbra is szolidaritást vállal a palesztin néppel. Az újonnan bejelentett uniós humanitárius támogatás a palesztin családok alapvető szolgáltatásokhoz és segítségnyújtáshoz való hozzáférését fogja támogatni, ami az Ukrajna elleni orosz agresszió globális következményeként emelkedő élelmiszerárak és élelmiszerhiány miatt most még sürgetőbbé válik. Továbbá ragaszkodunk a nemzetközi humanitárius jog maradéktalan tiszteletben tartásához, és elítéljük a civilek folyamatos kilakoltatását, valamint otthonaik, iskoláik és alapvető infrastruktúráik lerombolását. Ennek véget kell vetni.” A bejelentett finanszírozás a folyamatos erőszak, a gázai blokád következményei és a Covid-19 világjárvány hatásai által érintettek egészségügyi segítségnyújtására összpontosít, beleértve a traumák mentális ellátását is. A finanszírozás a palesztin fiúk és lányok iskoláztatáshoz való hozzáférésének javítására is összpontosít, hogy megőrizzék az oktatáshoz való jogukat. Az Európai Beruházási Bank hivatalosan megnyitotta első Ciszjordániát és Gázát lefedő irodáját, valamint megerősítette az Európai Unió rekord támogatását a palesztin üzleti beruházásokhoz és az Egészségügyi Világszervezettel való új együttműködéshez a nyilvánosság javítása érdekében. A fizikális helyi jelenlét fokozni fogja a magán- és állami beruházások technikai és pénzügyi támogatását, és az Európai Unió ciszjordániai és gázai jeruzsálemi képviseletén belül fog működni. Az irodanyitó ünnepség előtt az Európai Beruházási Bank hivatalosan három új vállalkozásfinanszírozási programról állapodott meg az Európai Unióval, a Palesztina Monetáris Hatósággal és a Kairó-Amman Bank Palesztinával. Az EBB és az Egészségügyi Világszervezet új együttműködést mutatott be a palesztin egészségügyi minisztériummal az elsődleges egészségügyi ellátás és az onkológiai szolgáltatások megerősítése, valamint az egészségügyi beruházások fokozása érdekében Ciszjordániában és Gázában.

Keleti szomszédságpolitika

A keleti szomszédságpolitika területén az EU fókuszában ismét Ukrajna, illetve Moldova támogatása, illetve az országok Európai Unióba való mélyebb integrációja állt. Május 2-án Grúzia is visszaküldte a tagjelölt-státusz előszobájának tekinthető kérdőívet kitöltve. Így mindhárom keleti partnerország ? Ukrajna, Moldova és Grúzia ?, amelyek EU-tagságot kértek, visszaküldték kitöltött kérdőíveiket.

Ukrajna tekintetében, május 5-én az Európai Bizottság a Lengyelország és Svédország által közösen összehívott Nemzetközi Adományozói Konferencia keretében újabb, 200 millió eurós segélycsomagot jelentett be az Ukrajnában lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek támogatására. Elmondták, hogy az ukrajnai háború kezdete óta közel 8 millió ember?akiknek kétharmada gyermek? kényszerült lakóhelyük elhagyására. Mindebből 5,3 millió fő az EU-ban és a szomszédos országokban keres menedéket. Emellett, az EBRD több mint 53 millió eurós, az élelmiszerbiztonság fokozására irányuló kölcsönt folyósít Ukrajnának. Május 13-án bejelentésre került a G7-ek külügyminisztereinek és fejlesztési minisztereinek weissenhaus-i találkozója előtt Josep Borrell által, hogy az Európai Unió újabb 500 millió eurót biztosít Ukrajna fegyveres erőinek támogatására. Ezzel az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás teljes összege 2 milliárd euróra nő.

Moldova kapcsán, Charles Michel az országba tett látogatása során elmondta, hogy az EU tervezi, hogy idén jelentősen növeli a Moldovának nyújtott támogatását fegyveres erőinek további katonai felszerelésekkel való ellátásával. Május elején emellett további új uniós támogatást jelentettek be Moldovának a kiberbiztonságának fokozására, elsősorban a dezinformáció és a társadalmi kohézió kezelésére 8 millió euró értékben.

Május 5-én bejelentésre került, hogy az Európai Unió további 52 millió eurót mozgósít a Moldovai Köztársaság számára az ország hosszú távú ellenálló képességének, fellendülésének és reformjainak előmozdítása érdekében, különösen a keleti partnerekre vonatkozó gazdasági és beruházási tervben előirányzott kiemelt projektek végrehajtása révén, az EU?Moldova társulási megállapodás végrehajtásának támogatása. Ez kiegészítő támogatás az EU által Moldovának nyújtott folyamatos válságtámogatáson felül, amely magában foglalja a következőket:

• 53 millió eurós költségvetési támogatás;
• 150 millió eurós makroszintű pénzügyi támogatási program, amelyet a következő hónapokban folyósítanak;
• 13 millió euró humanitárius segítségnyújtás;
• 15 millió euró a menekültáradat emberhez méltó és hatékony kezelésének, valamint a harmadik országbeli állampolgárok biztonságos tranzitjának és hazatelepítésének támogatására;
• 15 millió euró az EU Border Assistance Mission (EUBAM) tevékenységére, amely immáron a moldovai határőrséget támogatja a menekültek érkezésének kezelésében.

Május 18-án Josep Borrell Brüsszelben találkozott Irakli Garibasvili grúz miniszterelnökkel. Borrell elmondta, hogy az EU továbbra is támogatja Grúzia ellenálló képességének megerősítését az Oroszország ukrajnai háborúja kapcsán. Megerősítette továbbá az EU szilárd elkötelezettségét Grúzia területi integritása és szuverenitása mellett a nemzetközileg elismert határai tekintetében. Borrell emellett hangsúlyozta az EU eltökéltségét is, hogy még közelebb hozza az országot az Európai Unióhoz.

Május 22-én Charles Michel vendégül látta Ilham Alijevet, Azerbajdzsán elnökét és Nikol Pašinjant, Örményország miniszterelnökét. A harmadik ilyen formátumú megbeszélés középpontjában a dél-kaukázusi helyzet, valamint a két országgal, valamint a tágabb régióval fenntartott uniós kapcsolatok fejlődése állt. Charles Michel szerint a megbeszélés ?őszinte és eredményes? volt. A felek eredményeket érték el a határkérdések, a közlekedési hálózatok, a békeszerződés kapcsán is. A következő találkozót hasonló formában július-augusztusra tervezik.

Írta: Mészáros Kinga

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-2-I-NKE-131 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

A nyitókép forrása: Deniz Antilla, Pixaby