EU Figyelő – 2016. április

EU Figyelő – 2016. április

1457
0
Megosztás
Mogherini a G7 külügyminiszterekkel Japánban. (A kép forrása: eeas.europa.eu)

Az Európai Unió fő kül- és biztonságpolitikai hírei áprilisban:

2016. április 1-jén hatályba lépett a Stabilizációs és Társulási Megállapodás az Európai Unió és Koszovó között. A megállapodás a felek 2013 októbere és 2014 májusa közötti tárgyalásainak eredménye, célja pedig egy széles spektrumú, szorosabb együttműködés Koszovóval. A szerződés megvalósítandó pontjai között szerepel egy szabadkereskedelmi övezet kialakítása; európai szabványok bevezetése a versenyjog, az állami támogatások és a szellemi tulajdon területén, valamint politikai párbeszéd és együttműködés megteremtése az oktatás, a foglalkoztatottság, az energiaszektor, a környezetvédelem, az igazságszolgáltatás és a belügyek vonatkozásában. 2008 óta az EULEX keretében az Unió közös biztonság- és védelempolitikájának legnagyobb civil misszióját tartja fenn Koszovóban, így a Stabilizációs és Társulási Megállapodás 2015. október 25-i aláírása fontos mérföldkő volt a két entitás kapcsolatában.

Az elmúlt évek gyorsan változó biztonsági kihívásaira reagálva az Európai Bizottság április 6-án egy, a hibrid fenyegetések elleni harccal kapcsolatos közös keretszerződést fogadott el. A szerződés alapvetően a 2015 áprilisában elfogadott Európai Biztonsági Agendára épül, 22 műveleti akciót javasol főképp az információ-megosztás és a kiberbiztonság tekintetében. A keretszerződés nagy hangsúlyt fektet a NATO-val és egyéb szervezettel való együttműködés növelésére is.

Április 7-én Addisz-Abebában, az Afrikai Unió székhelyén került sor az idei EU-Afrika politikai találkozóra, mely a nyolcadik volt a két szervezet 2007-ben induló intézményes együttműködésében. A tárgyalások gerincét a „2014-2017 Roadmap” öt kiemelt területe alkotta. A találkozó végén kiadott közös nyilatkozatban a béke és biztonság vonatkozásában a felek üdvözölték az Európai Bizottság közelmúltban tett felajánlását a Boko Haram elleni harc támogatásában. Egyet értenek abban, hogy a demokrácia a kormányzás helyes formája, továbbá az emberi jogok területén kihangsúlyozták, hogy 2016 az emberi jogok afrikai éve, ezért elkötelezettek az alapvető emberi jogok érvényesülése mellett a nők egyenlőségének biztosításában és a civil társadalommal folytatott párbeszéd erősítésében a kontinensen. A felek továbbá megerősítették közös elkötelezettségüket az emberi erőforrások fejlesztésével, a fenntartható fejlődéssel és a globális fenyegetésekkel kapcsolatos vállalásaikban. Az Afrikai Unió Bizottságának költségvetésének több mint 80%-át az Európai Unió adja, 2005 és 2014 között Brüsszel mintegy 1,7 milliárd euróval járult hozzá a szervezet működéséhez.

A jelenleg az EU soros elnökségét vivő Hollandiában április 7-én népszavazás keretében elutasították az Ukrajnával 2015-ben kötött társulási megállapodás életbe lépését. A szavazás rendkívül alacsony, de érvényes részvételi arány mellett zajlott. A népszavazás jogilag nem köti a holland kormányt semmihez, azonban mindenképpen kellemetlen számukra, ugyanis a tavalyi évben Mark Rutte kormánya is aláírta a szerződést. A miniszterelnök az eredmények közzététel után nem zárta ki a megállapodás újragondolását. Számos szakértő szerint a népszavazás eredménye valójában nem Ukrajna ellen irányul, hanem az euroszkeptikusok Unióval kapcsolatos alapvető elégedetlensége nyilvánul meg benne.

A G7-ek hiroshimai külügyminiszteri találkozójának keretében Federica Mogherini, az EU közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője is részt vett a Béke Emlékparkban tett megemlékezésen. Az április 11-én kezdődő találkozó fő témái közé tartoztak Szíria, Líbia, Ukrajna, a terrorizmus elleni küzdelem, és a menekültválság voltak.

Az idei év első közös kül- és biztonságpolitikájaval kapcsolatos vitáját április 12-én tartotta az Európai Parlament. Federica Mogherini öt témában szólalt fel: nyitóbeszédében szó volt az EU előtt álló kihívásokról, többek között a migrációról, Szíriáról, Líbiáról, Jemenről és Ukrajnáról. Ezután a főképviselő szót ejtett a hegyi-karabahi konfliktus eszkalálódásáról, az EU-Kuba bilaterális kapcsolatok pozitív alakulásáról, az EU szerepéről a változó globális környezetben, valamint az EU-Közép-Ázsia Stratégiájának végrehajtásáról, felülvizsgálatáról és fontosságáról.

Az EU-Irán bilaterális kapcsolatok erősítésének érdekében április 16-án Teheránban Federica Mogherini találkozott Javad Zariff iráni külügyminiszterrel. A megbeszélések során számos szektoriális tárgyalás folyt, a politikai együttműködéstől az oktatáson és gazdasági kooperáción át a civil nukleáris együttműködésig, mindkét fél bizakodik, hogy a kialakuló kooperáció a továbbiakban is eredményes lesz.

Federica Mogherini és Javad Zarif, Irán külügyminisztere. (A kép forrása: European Union External Action Service Facebook)
Federica Mogherini és Javad Zarif, Irán külügyminisztere. (A kép forrása: European External Action Service Facebook)

2016. április 27-én az Európai Bizottság elfogadta az EU koherens Arktiszpolitikájának tervezetét. A Bizottságot még 2014-ben kérte fel a Tanács és az Európai Parlament, hogy dolgozzon ki egy, a szervezet által képviselt közös keretprogramot. Az elmúlt években egyre fontosabbá vált a klímaváltozás elleni küzdelem; az Arktisz térségében végbemenő változások többek közt Európa éghajlatára is hatással vannak. A tervezet elfogadásáról a Tanács és a Parlament fog tárgyalni.