Főoldal Általános Változó pólusok – hogyan törekszik Kína a világ élére?

Változó pólusok – hogyan törekszik Kína a világ élére?

630
0
Megosztás
Forrás: telegraph.co.uk

Kína néhány éven belül a világ legnagyobb gazdasága lesz, de ereje nem csupán kereskedelmi jellegű. Befektetéseivel behálózza az egész világot, külpolitikája által sikeresen édesget magához újabb és újabb partnereket.

A Biztonságpolitikai Szakkollégium is képviseltette magát augusztus végén a Tihany Politikaelemző Intézet háromnapos, immár hagyományosan megrendezett szemináriumán Balatonfüreden. Az angol nyelvű konferencián számos külföldi résztvevő megfordult, ez kiváló alkalom a kapcsolatépítésre, látókörünk tágítására. A következőkben ott elhangzott előadásom rövid leirata olvasható.

Kialakulóban a valódi Új Világrend

Ha a világpolitika változásait vizsgáljuk, érdemes felidézni a hidegháborút, az az utáni időszakot, majd az orosz megerősödést, végül ezek felett az újonnan felbukkanó, geopolitikai befolyásra törő államokat. Ezen belül a legszámottevőbbek Kína törekvései.

A 21. századot meghatározó hidegháború során a második világháborúban még szövetséges USA és Szovjetunió először nukleáris arzenálbéli fölényt próbáltak szerezni, majd előtérbe került az űrverseny. Mára tudjuk, hogy ezeknél fontosabb a gazdasági erő és diplomáciai befolyás.

A hidegháború után az USA visszaélt egyeduralkodó szerepével. Emellett nyilvánvaló, hogy egyetlen hatalom nem irányíthatja az egész világot, az oroszok pedig sosem nyugodtak bele, hogy alulmaradjanak. Rajta kívül pedig bejelentkezett a befolyásért Kína, India, Irán, Pakisztán, Szaúd-Arábia vagy épp Törökország.

Úgy gondolom, a jövő geopolitikáját befolyásoló tényezők Kína, az Európai Unió, India, egy Közel-keleti koalíció, Oroszország és az USA lesznek.

Kína stratégiája a hatalomért

Kína dollárpolitikájával számos kis államot megnyert magának befektetéseken keresztül. Egyre nagyobb befolyását Magyarországon is érezhetjük, de néhol ennél is sokkal nagyobb ütemben veti meg lábát. A dollárpolitika lényege, hogy pénzügyi, befektetési segélyekkel elnyeri szövetségesei bizalmát és szimpátiáját.

Megerősödését az is szolgálja, hogy mára környezetvédelmi szempontból kifejezetten pozitív dolgokat lehet mondani Kínáról, de fejleszti a gazdaságot, emelkedik az életszínvonal, erősíti haderejét is.

Kína segélyezési politikája a kölcsönös tiszteletre és olcsó hitelek nyújtására épül. A nyugati hatalmakkal ellentétben nem céljuk a tehetséges fiatalok elszippantása a fejlődő országokból; kifejezetten az a szándék figyelhető meg, hogy egyetemi tanulmányai után mindenáron hazaküldik az óriási számban képzett fekete-afrikai diákokat, hogy felemeljék azok hazáját. Ezzel egy Kína-barát elitet képeznek olyan területekre, amelyek a következő évtizedekben óriási fejlődésen mennek majd keresztül, és ebből legnagyobb pártfogójuk is profitálni fog.

Említésre méltó, hogy Kína évente 50 milliárd dollár fejlesztést hajt végre Afrikában, és ez a szám folyamatosan emelkedik. Legjelentősebb projektjeik a vasútépítés, kórházépítés, úthálózatfejlesztés, gyárépítés. Megnyitották első külföldi katonai bázisukat is, melynek Dzsibuti ad helyet. 1983-ban mindössze 500 fő afrikai diákot oktattak a kínai egyetemeken, ez a szám mára eléri a 60 ezret. Jelenleg Kína az első számú Afrikán kívüli célpont a tanulni vágyó fekete-afrikai fiataloknak. Nagyvonalú ösztöndíjakkal, és az anyaországokat megnyugtató vízumokkal Kína szó szerint megvásárolja a befolyást a kontinens felett.

Kína a Karib-térségben is igen aktív. Itt azonban nem befolyást vagy üzleti előnyt akar elérni. Támogatásáért cserébe jellemzően azt kéri, hogy a térség államai vonják vissza Tajvan függetlenségének elismerését. A kínai befektetések 2003-2012 között 500%-kal nőttek a régióban.

Európában főleg piacszerzési és technológiai szempontokat szem előtt tartva terjeszti ki üzleti hálóját. Előbbi kategóriába sorolható a Közép-Európában, így Magyarországon is megfigyelhető befolyásnövelés, utóbbiba pedig a Volvo akvizíciója a kínai Geely autógyár által.

Kína nemrégiben hozott létre befektetési alapot, mellyel Közép- és Kelet-Európa 16 országát támogatja, természetesen nem önzetlenül. Az elmúlt 15 évben éppen Magyarország volt befektetéseik első számú célországa a térségben, nálunk több, mint 2 milliárd dollárt költöttek.

Kína céljai

A szociálkapitalista nagyhatalom céljai új piacok szerzése saját termékei számára, szinte gyarmatként használható afrikai államok barátsága, az USA pozícióinak rontása, Európában pedig többek között alternatív üzleti útvonalak kiépítése (például Hamburg kikötőjének helyettesítésére balkáni célpontok szerzése). Kína előre láthatólag még nagyon sokáig nem sodródik katonai konfliktusba. Nyílt és a nyugati világot valóban felháborító agresszió nem jellemzi cselekedeteit, és határozottan kerüli a komoly konfliktusokat a világ többi nagyhatalmával.

Kína dollárpolitikája mindenhol tárt kapukra talál, és külön előnye, hogy sehol sem szól bele a helyi politikába. Így lehet, hogy Afrikában is jó ütemben tudja fejleszteni kapcsolatait, de például Magyarországgal is úgy üzletelnek, hogy közben nem emelnek hangot vélt vagy valós autokrata intézkedések ellen. Mindezek elemzése után úgy gondolom, jelenleg Kínának van a legnagyobb esélye arra, hogy a világ újra rendeződéséből a legkedvezőbben jöjjön ki a nagyhatalmak mezőnyében.