Az iráni Forradalmi Gárda egyenruhájába öltözött merénylők nyitottak tüzet a délnyugat-iráni Avház városában egy katonai parádén, négy elkövető életét vesztette az akció során. A felvonulást a nyolc évig tartó irak?iráni háború kitörésének az évfordulója alkalmából rendezték meg, az elkövetők elsődleges célpontjai a dísztribünön helyet foglaló katonai és rendőri vezetők voltak.
A merénylet során 29-en vesztették életüket, az áldozatok között civilek, azon belül gyerekek, az irak-iráni háború veteránjai, valamint az iráni fegyveres erőkhöz tartozó Forradalmi Gárda tagjai is vannak.
Ahváz, ahol a véres események lejátszódtak, a többségében arabok lakta Huzesztán tartomány központja, mely nem első alkalommal vált a szeparatista terrorcselekmények színterévé. A régió az 1979-es forradalmat megelőző időszakban jelentős területi autonómiával rendelkezett, majd a sah rendszerének a bukásával egyre jobban Teherán vonzáskörzetébe került. Az erőteljesebbé váló iráni jelenlétre válaszul több arab radikális függetlenségi mozgalom jelent meg és kezdte el tevékenységét. A merényletet elkövetők feltételezhetően az erőteljes elszakadási törekvéseket támogató Ahváziye csoportnak voltak a tagjai, amely ernyőszervezetként működik, azonban a hátterében álló támogató csoportok kiléte nem tisztázott.
Egyes értesülések szerint az Ahvázi Nemzeti Ellenállási mozgalom négy fiatal tagjához köthető a támadás. A Forradalmi Gárda szóvívője, Ramezán Sarif Szaúd-Arábiában látja a csoport fő támogatóját, mely beleillik a hivatalos iráni álláspontba. Ali Khámenei ajatollah kijelentette, a merénylők az Öböl menti országok támogatását élvezték, azt viszont nem fejtette ki, mely államra vagy államokra gondol. A felsőbb iráni katonai vezetők véleménye szerint az esemény túlmutat az Öböl menti államok esetleges háttértevékenységén; Abofaz Szekarcsi, az iráni fegyveres erők szóvívője szerint az elkövetők módszereik és kiképzésük alapján az izraeli titkosszolgálathoz, a Moszadhoz köthetők. Dzsavád Zarif, iráni külügyminiszter regionális kontextusba helyezte a lövöldözések okait; szerinte a merényletnek a térség destabilizálása volt a célja, ami elsősorban az Egyesüllt Államok, valamint Izrael érdeke, melyet a terrorizmus anyagi támogatásával érnek el.
Irán diplomáciai pozícióit és stratégiai helyzetét ugyan nem rengette meg a terrorcselekmény, viszont kiéleződtek az ellentétek a régión belüli legnagyobb riválisával, Szaúd-Arábiával és a vele szövetséges Öböl menti országokkal. Különösen kiemelendő Huzesztán tartomány stratégiai elhelyezkedése, hiszen ez a perzsa állam kőolajban leggazdagabb területe, ami egyik sarkalatos pontja a függetlenséget követelő csoportok programjának. Állításuk szerint a terület sokkal gyorsabban tudna fejlődni és gazdaságilag előrelépni, amennyiben saját maga rendelkezhetne az erőforrásaival. Ugyanakkor ezen a tartományon keresztül van kijárata Iránnak a Perzsa-öbölre, ezáltal a világtengerekre, illetve legnagyobb hadikikötője, a Bandar-Abbászi támaszpont is itt helyezkedik el, melynek a szerepe az utóbbi időszakban felértékelődött, hiszen Irán komoly erőket vonultatott fel a Hormuzi-szoros védelmére, valamint jemeni szövetségese támogatására és az ellenséges Öböl menti országok sakkban tartására.
Diplomáciai vonatkozásban a teheráni vezetés bekérette a brit, dán és holland nagyköveteket, abból az okból fakadóan, hogy az Európai Unió nem helyezte fekete listára az elkövető szervezetet, az Ahvaziyát, melynek a szóvívője egy londoni székhelyű iráni TV-ben szólalhatott meg. Különös módon az ellenségesnek számító Egyesült Államok sajnálatát fejezte ki a történtek kapcsán.
A támadás az eddigi legnagyobb ilyen típúsu akció a Forradlmi Gárda ellen, akár jellképesnek is tekinthető, hiszen az idén 30 éve véget ért iraki?iráni konfliktus legvéresebb hadszíntere Délnyugat-Irán,Huzesztán tartománya volt, így már a különféle terrorszervezetek felbukkanása akkortól datálható.
