Főoldal Általános Közel-Kelet és Észak-Afrika hírfigyelő – 2019. április

Közel-Kelet és Észak-Afrika hírfigyelő – 2019. április

Írta
187
0
Megosztás
Gáza városába csapódó rakéta. Forrás: reuters.com

Palesztin–izraeli konfliktus

Eszkalálódó gázai konfliktus

A május 3-ai incidenst követően, melyben két izraeli katona sérült meg és négy palesztin vesztette életét, május 4-én (szombaton) a Gázát irányító Hamász rakétacsapásokat mért Dél-Izrael területére. Beszámolók szerint több száz rakétát lőttek ki a Gázai övezet területéről, melyeket többségében sikeresen semlegesített a Vaskupola rakétaelhárító-rendszer. Izrael Állam a Hamász támadására válaszul légicsapásokat, valamint szárazföldi csapásokat hajtott végre a Hamász katonai szárnyának állásai ellen.

Jared Kushner türelmet kér az izraeli kormánytól

A Fehér Ház tanácsadója, Jared Kushner május 2-án (csütörtökön) egy Közel-Kelettel foglalkozó think-tank fogadásán arról beszélt, hogy türelmet kér az izraeli és palesztin vezetéstől, valamint hogy tartózkodjanak az egyoldalú lépésektől. Ennek oka, hogy folyamatban van Donald Trump, amerikai elnök közel-keleti béketervezetének kidolgozása, melyet előreláthatólag a muszlim ramadán ünnep után, júniusban fognak nyilvánosságra hozni. A tervezet várható sikeressége kétséges, hiszen a palesztin fél már előre jelezte, hogy elutasítják azt Jeruzsálem és a Golán-fennsík izraeli annektálásának amerikai elismerése miatt. A jelenleg kiváló amerikai–izraeli kapcsolatok ellenére sem várható teljes elfogadás az izraeli oldalon sem, hiszen Benjamin Netanjahu miniszterelnök bejelentette szándékait a ciszjordániai telepek annektálására, hogy biztosítsa a szélsőjobboldali pártok támogatását a kormány számára.

Európai uniós kritika Izraellel szemben

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának április 29-ei, közel-keleti ügyeket tárgyaló ülésén Finnország ENSZ képviselője beszédében kritizálta az izraeli vezetést az egyoldalú lépések miatt, amelyek veszélyeztetik a kétállami megoldás lehetőségét. A beszédet illetően számos kritika merült fel: a finn képviselő a beszéd elején felsorolta, hogy az EU mely tagállamai állnak a nézőpont mögött. Ez a lista gyakorlatilag az Unió 27 tagállamát tartalmazta, kivéve Magyarországot, amely az utolsó pillanatban vétóval élt a közös álláspontot illetően. A kritikákat az okozza, hogy ezt követően azonban a beszédben a teljes Európai Unióra hivatkozott a képviselő, figyelmen kívül hagyva ezzel a magyar vétót.

Az ENSZ Főtitkár helyettese kritikát fogalmazott meg a kétállami megoldás mellőzése miatt

Rosemary DiCarlo, az ENSZ békeműveletekért felelős főtitkárhelyettese, április 29-én beterjesztette a jelentését a Biztonsági Tanács közel-keleti ügyeket tárgyaló ülése elé, melyben kifejezte aggodalmát a palesztin–izraeli békefolyamatot illetően. Véleménye szerint az izraeli kormány egyoldalú lépései a telepeseket illetően, valamint az eszkalálódó gázai konfliktus miatt veszélybe kerül a békefolyamat jövője. Kifejtette, hogy az ENSZ 2018-ban 110 millió dollárt gyűjtött össze a gázai körülmények enyhítésére, ezek azonban nem pótolhatják a tartós politikai rendezést.

Települést fognak elnevezni Donald Trumpról

A Golán-fennsíkon április 23-án tett látogatása alkalmából Benjamin Netanjahu, izraeli kormányfő bejelentette, hogy egy új települést fognak elnevezni az amerikai elnökről a Szíriától elfoglalt területen. A döntés háttere, hogy március 25-én Donald Trump hivatalosan is elismerte az izraeli annexiót a terület felett.

Szíria

Orosz–török átrendeződés

A 2017-es asztanai megállapodás szerint létrehozott orosz–török eszkalációcsökkentő zóna hamai tartományából a török hadsereg május kezdetével kiürítette a hozzá tartozó megfigyelő pontokat. Ezt a lépést részben a török erők átcsoportosítása miatt, részben a kormányerők és a HTSh terrorszervezet (korábban Nuszra Front) között kiéleződött összecsapások következtében tette. Ezzel egy időben a Szíriai Szabad Hadsereg “Nemzeti Felszabadító Front” elnevezésű – Ankara által támogatott – brigádja a török hadsereg segítségével offenzívába kezdett az Aleppótól északra fekvő Tell Rifat kurd település ellen. Bár ez a zóna is közös orosz–török megfigyelés alatt állt, innét az orosz fél vonult ki, helyt adva Törökország katonai akciójának. Ezzel a térfélcserével újabb meglepetésszerű fordulatot vett az észak-szíriai térség helyzete, mely továbbra is mélyen érinti a régió menekültüggyel és terrorizmussal kapcsolatos biztonsági kihívásait.

Tűzszüneti megállapodás

A szíriai és orosz légierő immár ötödik napja mér intenzív csapásokat a felkelők utolsó fellegvárának számító Idlíb-tartományra, ami így a nyolc hónapja tartó tűzszüneti megállapodás végét jelenti. A londoni központű SOHR (Szíriai Emberi Jogok Megfigyelő Szervezete) adatai szerint a támadásokban eddig 67 ember vesztette életét, több százan megsebesültek és több ezren hagyták el otthonukat. A kormányerők műveletei mellett a HTSh terrorszervezet sincs tekintettel a lakosság épségére, így a közeljövőben a két fél között még véresebb összecsapások várhatóak. Az ENSZ Humanitárius Koordinációs Hivatal közzétette, hogy csak február óta az idlíbi és hamai tartományokból közel 140 ezer menekült kényszerült elvándorlásra. Bár Ankara igyekszik nyomást gyakorolni Moszkvára a légicsapások visszaszorítása érdekében, az eddigi tárgyalások kevés sikerrel jártak.