Főoldal Általános Közel-Kelet és Észak-Afrika hírfigyelő – 2018. július

Közel-Kelet és Észak-Afrika hírfigyelő – 2018. július

689
0
Megosztás
Július 6-án Rómában találkozott egymással Matteo Salvini,  Olaszország belügyminisztere és Ahmed Maítík, a Líbiai Elnöki Tanács elnökhelyettese. Forrás: libyaobserver.ly

Palesztin-izraeli konfliktus

Izraelben bemutatták az új Merkava harckocsit

Az új, Barak nevet viselő Merkava IV 2020-ban kerülhet a hadsereghez. A harckocsi kivitelezésénél a mérnökök az újfajta kihívásokra helyezték a hangsúlyt, hiszen manapság már szinte elképzelhetetlen, hogy Izrael az 1970-es évekhez hasonló frontális háborút vívjon szomszédaival. Az új Merkava sokkal inkább a kisebb, gerilla akciók elhárítására alkalmas fejlesztéseket tartalmaz. Ennek megfelelően egy speciális harci számítógéppel van felszerelve, amely a kívül elhelyezett szenzoroknak köszönhetően nem csupán felismeri az ellenséges célpontokat, de célba is veszi őket. Ezen kívül a légierőnél használtakhoz hasonló okos sisak is bevezetésre kerül, amely segítségével a tankparancsnok láthatja, hogy mi történik a harckocsin kívül. (angol, Haaretz, 07. 20.)

Kis híján új háború robbant ki a Gázai övezetbeli Hamász, az Iszlám Dzsihád és Izrael között

A 2014-es gázai háború óta a július közepén történt pár napos fellángolás volt a legsúlyosabb konfliktus a Gázai övezetbeli Hamász, az Iszlám Dzsihád és az Izraeli Védelmi Erők (IDF) között. Pár nap alatt körülbelül 190 rakétát lőttek ki Izraelre, míg az IDF 40 célpontot bombázott le az övezetben. Az eszkaláció következtében Tel-Aviv térségébe egy Vaskupola rakétavédelmi egységet telepítettek Végül Egyiptom és az ENSZ közvetítésével sikerült fegyverszünetet kötnie Izraelnek és a palesztin fegyveres csoportoknak. (angol, Haaretz, 07. 15. és Middle East Eye, 07. 21.)

Szíriai konfliktus és a kurd kérdés

Egy újabb Aszad-ellenes bástya bukott el Szíriában

Július 6-án a damaszkuszi kormány sikeres megállapodást hozott tető alá a dél-szíriai Daraa tartomány jelentős részét kézben tartó Aszad-ellenes felkelőkkel. Az egyezmény értelmében a felkelőknek át kellett adniuk a  kezükben lévő nehézfegyverzetet a szíriai kormányerőknek . Ezt követően az Aszadhoz hű erőknek a tartományból való szabad elvonulást kellett biztosítaniuk azon fegyveresek számára, akik nem voltak hajlandóak elismerni a két fél között létrejött megállapodást (őket a még mindig ellenzéki kézen lévő Idlíb tartományba evakuálták). Végezetül pedig a kormányellenes lázadóknak át kellett adniuk Daraa tartomány általuk ellenőrzött keleti területeit. Az egyezséggel a damaszkuszi rezsim sikeresen megszerezte a provincia kelleti területeit. A megállapodás nem vonatkozik a tartomány délnyugati területeire, ugyanis ezen területek jelentős részét az Iszlám Államhoz köthető dzsihádista szervezetek ellenőrzése alatt állnak.

A kormányerők és a területet uraló Aszad-ellenes csoportosulások között megkötött megállapodást megelőzte a damaszkuszi rezsim által (mely az orosz erők támogatását élvezi) a terület visszaszerzésre irányuló offenzíva. Az ENSZ becsélései szerint a szíriai hadsereg inváziója megközelítőleg háromszázezer embert kényszerített lakhelyének elhagyására. (angol, Dailymail, 07. 11. és The Jordan Times, 07. 08.)

Az észak-szíriai kurdok támogatnák Aszadot Idlíb tartomány visszavételében

Amennyiben a török hadsereg és helyi szövetségeseik által az év elején elfoglalt Afrín visszaszerzésében Bassár el-Aszad szíriai elnök hajlandó segítséget nyújtani, akkor az észak-szíriai kurdok készek támogatni a szír kormányerőket Idlíb tartomány visszafoglalásában. (angol, Rudaw, 07.26.)

A szír kormány és a Szíriai Demokratikus Tanács tárgyalni fognak Észak-Szíria kurd jövőjéről

Július végén Szíriában megbeszélések zajlottak Észak-Szíria jövőjével kapcsolatban a szír kormány és a kurdok által vezetett Szíriai Demokratikus Tanács (SDC) között. A Szíriai Demokratikus Tanács (SDC) annak az Egyesült Államok által támogatott Szír Demokratikus Erőknek (SDF) a politikai szárnya, amelynek a gerincét a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) alkotják.

A damaszkuszi találkozó során a felek megállapodtak további tárgyalásokról. A szíriai kurdok célja egy demokratikus és decentralizált Szíria jövőbeli megteremtése. A hét éve tartó polgárháború során a kurd milíciák megvédték a kurdok által lakott területek nagy részét, és ezen északi és északkeleti országrészeken autonómiát hoztak létre. Bassár el-Aszad szíriai elnök májusban még csupán egy átmeneti képződménynek vélte a kurd autonómiát, és az ország teljes felszabadításáról beszélt. Korábban a kurdok úgy gondolhatták, hogy mivel az Amerikai Egyesült Államok támogatását élvezik, az általuk ellenőrzött kurd területek védettek, de az utóbbi hónapokban a gyakran egymással ellentétes washingtoni nyilatkozatok miatt bizalmatlanok lettek az Egyesült Államokkal szemben. Ezért történhet meg ez a nyitás a részükről az Oroszország és Irán által támogatott szír kormány felé.  (angol, Reuters, 07.28.)

Síita félhold

Fordulat a jemeni konfliktusban

Jemen saját védelme érdekében be fogja vetni légierejét a Szaúd-Arábia vezette koalícióval és szövetségeseikkel szemben – mondta Mohammad Ali Al-Houthi, a Jemeni Legfelsőbb Forradalmi Bizottság vezetője. Júliusban a jemeni légierő csapást mért az Abu Dabi nemzetközi repülőtér és az ARAMCO olajvállalat (szaúdi tulajdonú) finómítói ellen Sammad-3 és Sammad-2 nagy hatótávolságú harci drónokkal, valamint támadást hajtott végre két olajszállító hajóval szemben, melyek Hodeida kikötőjében horgonyoztak. A támadásokat követően az ARAMCO bejelentette, leállítja hajóinak forgalmát vörös-tengeri Báb el-Mandeb szorosnál, melyen keresztül naponta 5 millió hordó kőolaj halad át. Szaud-Arábia szárazföldi úton, vezetéken és teherszállítókon keresztül továbbra is fent tudja tartani kőolajexportját, a szoros feladásával azonban, a jemeni erőkön keresztül Irán került a térségben stratégiai előnybe, így Roháni elnök a napokban a ,,Hormuz Ura’’ mellett a ,,Szorosok Ura’’ címet is megkapta. Ez viszont nem egyenlő teljes fölénnyel, Washington és Teherán között továbbra is feszült a helyzet, hiszen az Egyesült Államok felügyelete alatt kívánja tartani a régió tengeri kereskedelmét.(angol, Foreign Policy, 07.26. és IRNA 07.28.)

Irán bővíti rakétaarzenálját

Irán elkezdi a Fakoor típusú légvédelmi rakéták sorozatgyártását, az üzem megnyitásán jelen volt Amar Hatami védelmi miniszter is.

A tábornok kifejtette, a legtöbb ország nem tud saját technológiát alkalmazni és számára kielégítő fegyvereket gyártani, mivel importra szorul. A miniszter szerint Irán jelenlegi ellenfelei nem értenek másból, csak az erő és fegyverek szavából, ezért nincs lehetősége az alkunak az ellenséggel. (angol, IRNA, 07.23.)

Támadás az iráni kurd határvidéken

A Kurdisztáni Szabad Élet Pártja vállalta magára a Marivan határvidéken fekvő Dari falu ellen elkövetett terrortámadást. Mohamamd Shafi, Marivan tartomány kormányzója megerősítette, a támadásban 11-en vesztették életüket, míg 8-an megsebesültek. A halálos áldozatok közül tíz személy a Forradalmi Gárda tagja volt. Az összecsapás során a támadóknak sikerült felrobbantaniuk egy lőszerraktárat. (angol, IRNA, 07. 20.)

Trump hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni a teheráni vezetéssel

Kész tárgyalni az Iráni vezetőkkel Donald Trump – nyilatkozta az amerikai elnök a Giuseppe Conte olasz miniszterelnökkel tartott közös washingtoni sajtótájékoztatón.
Trump kiemelte, véget vetett az atomalkunak, szerinte helytelen megállapodás volt, azonban megerősítette: hisz a békés rendezésben és abban, hogy tárgyalások útján is lehetséges a konfliktusokat kezelni. Mike Pompeo külügyminiszter megerősítette, hogy  az elnök kész tárgyalóasztalhoz ülni, amennyiben a teheráni vezetés hajlandó változtatni politikai lépésein és enyhíteni az iráni néppel szemben gyakorolt elnyomáson. Az amerikai vezetés az atomalkut követően a korábbi gazdasági szankciók újbóli bevezetését helyezte kilátásba az iszlám köztársasággal szemben. A Teherán elleni amerikai szankciók első hulláma augusztus elején lép életbe, ezek elsősorban azautóipart, valamint a jelentősebb fémeket fogják sújtani.(angol, CNN, 07.31.)

Észak-Afrika

Újra Tripoli kezébe kerültek az olajexportot biztosító kelet-líbiai kikötők

A Tripoli kormányhoz köthető Nemzeti Olajtársaság (National Oil Corporation) szóvivője bejelentette, hogy július 11-ei kezdettel újra üzembe helyeznek négy olajterminált. Az ország keleti részén található négy kikötőt (Rász Lánúf, Es Sider, Zueitina és Hariga) felett az előző hónapban szerezte meg az ellenőrzést a Tripoli kormánnyal szemben álló Khalifa Haftar vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg. Bár a Líbiai Nemzeti Hadsereg szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a kikötőkön keresztül exportált szénhidrogének bevételei a Tobrukban székelő ellenkormányt illetik, végül (feltehetőleg engedve a nemzetközi nyomásnak) Haftar tábornok a „nemzeti érdek elsőségére” hivatkozva visszaadta a Nemzeti Olajtársaságnak a fent említett kikötőket. (angol, Al Jazeera, 07.11.)

Mogherini Tripoliba látogatott

Július 14-én Tripoliba látogatott Federica Mogherini, az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Az uniós főképviselő látogatásának elsődleges célja az EU állandó képviseletének és határtámogató missziójának (European Union Border Assistance Mission in Lybia) a líbiai fővárosban újranyílt irodáinak a megnyitása volt. Bár az Unió korábban is rendelkezett képviselettel az észak-afrikai országban, a 2014-es év folyamán elmélyülő belpolitikai válság következtében Brüsszel a szomszédos Tunéziába telepítette át a misszióját. A látogatás további szakaszában a főképviselő találkozott többek között Fáíz al-Szarrádzs miniszterelnökkel, valamint az ENSZ líbiai rendkívüli megbízottjával, Ghassan Salaméval. A találkozók során Mogherini többször kihangsúlyozta, az Uniónak az észak-afrikai ország stabilizációjában (az Unió Líbia elsődleges kereskedelmi partnere , illetve legnagyobb segélyezője) játszott kiemelkedő szerepét. (angol, Al Jazeera, 07.14.)

Olasz támogatás Líbia számára

Július 24-én Tripoliban találkozott egymással Elisabetta Trenta, az új olasz kormány védelmi minisztere és Fáíz al-Szarrádzs, a nemzetközi közösség által elismert líbiai kormány miniszterelnöke. A két politikus közötti megbeszélésen az olasz védelmi miniszter megerősítette, hogy Olaszország támogatni fogja a líbiai kormány erőfeszítéseit többek között olyan területeken, mint az észak-afrikai ország egészségügyi szektorának fejlesztése vagy az illegális migrációval szembeni harc. (angol, Libya Herald, 07. 25.)

Salvini-Maítík találkozó

Július 6-án Rómában találkozott egymással Matteo Salvini,  Olaszország belügyminisztere és Ahmed Maítík, az Elnöki Tanács elnökhelyettese. A megbeszélés központi támája a Földközi-tenger középső régióját súlytó migráció volt. A megbeszélés során a líbiai fél megismételte azon kérését, hogy a nemzetközi közösség oldja fel az észak-afrikai országgal szembeni fegyverembargót. A fegyvereladásoknak a Tripoli irányában történő tiltása ugyanis megnehezíti a líbiai partiőrség számára, hogy hatékonyan kezelje az országot sújtó migrációs problémát.(angol, The Libya Observer, 07.06.)

A Közel-Kelet és Észak-Afrika hírösszefoglaló szerkesztőségi tagjai: Halasi Gábor (szerkesztő, Észak-Afrika), Shadeh Fadi (Levante), Lázin Áron (Síita félhold), Vincze Patrik és Varga Zsolt (szíriai konfliktus, kurd kérdés).