Főoldal Általános EU hírfigyelő – 2018. szeptember

EU hírfigyelő – 2018. szeptember

653
0
Megosztás
Theresa May, brit miniszterelnök az uniós állam- és kormányfők között Salzburgban. Forrás: irishtimes.com

BREXIT

Az Általános Ügyek Tanácsa (50. cikk) szeptember 18-i ülésén tájékoztatást kapott a Brexit-tárgyalások állásáról az Unió főtárgyalójától, Michel Barniertől. A helyzet megvitatása után Gernot Blümel, Ausztria Európai Unióért felelős, valamint művészeti, kulturális és médiaügyi minisztere a következőket jelentette be: Még mindig vannak fontos, rendezésre váró kérdések. Azt reméljük azonban, hogy az elkövetkezendő hetekben sikerül olyan megállapodást elérni, amely garantálja, hogy a kilépés rendezett körülmények között történjen, beleértve természetesen egy olyan végső esetben alkalmazandó működőképes tartalékmegoldást is, amely rendezi az Írország és Észak-Írország közötti határ kérdését. Még mindig van idő arra, hogy közös alapot találjunk egy olyan, a leendő viszonyrendszerről szóló politikai nyilatkozat elfogadásához, amely az Egyesült Királyságot közeli partnerként jelöli meg. A miniszterek ma ismételten tanúbizonyságát adták annak, hogy az összes kérdés tekintetében továbbra is elkötelezettek vagyunk az EU27-ek egysége mellett, még a tárgyalásoknak ezekben a késői szakaszaiban is.”

A tárgyalások az utolsó szakaszban járnak, jelenleg is 80%-os készültségen áll a megállapodás, azonban a fentebb említett ügyekben meg kell egyezni. Az EU miniszterei ugyanilyen formációban legközelebb október 16-án Luxemburgban fogják megvitatni a kérdést.

A szeptember 19-20-i, nem hivatalos salzburgi találkozón az Unió vezetői megbeszélést tartottak többek között a Brexitről is. A 27 vezető megállapodott abban, hogy ameddig az Egyesült Királysággal nem sikerül elfogadni egy „kiforrott, működőképes és jogilag kötelező erejű tartalékmegoldást” az ír határ kérdésében, addig nem jöhet létre a kilépésről szóló megállapodás sem. Továbbá megerősítették a belső egységet és bejelentettek egy tervezett politikai szándéknyilatkozatot a jövőbeli viszonyrendszert illetően is. A megbeszéltek alapján fognak dolgozni az Európai Tanács következő, októberi ülésén.

„A Brexit-tárgyalások sorsa az Európai Tanács októberi ülésén dől el. Azt várjuk, hogy októberben teljes gőzzel haladnak a Brexitről folytatott tárgyalások, és valós eredmények születnek. Ekkor dönteni fogunk arról, hogy teljesülnek-e azok a feltételek, amelyek alapján rendkívüli csúcstalálkozót hívhatunk össze novemberre a megállapodás véglegesítése és formalizálása érdekében.” – mondta el Donald Tusk.

A salzburgi ülés után Szijjártó Péter magyar külügyi és külgazdasági miniszter kihangsúlyozta, hogy mindenképpen szükség van egy megállapodásra és mindenáron el kell kerülni azt a „no-deal” helyzetet, hogy az Egyesült Királyság a megállapodás elkészülte előtt lépjen ki az Unióból. Legalább egy szabadkereskedelmi megállapodás szükséges és nem szabad visszatérni a WTO szabályok szerinti kereskedelemhez. A miniszter szerint egy ilyen szituáció komoly hatással lenne az olyan országok gazdaságára, mint Magyarország, aki erősen támaszkodik a brit befektetésekre. Valamint elmondta, hogy a továbbiakban is kulcsfontosságú lenne folytatni a biztonságpolitikai együttműködést a szigetországgal és nincs értelme kizárni a briteket olyan programokból, mint a Galileo műholdas navigációs rendszer.

Az európai vezetők elutasították a Theresa May, brit miniszterelnök által felvázolt ún. Chequers-tervet, amely szerinte „az egyetlen számára elfogadható megállapodás” a kilépésről. A terv a következőkből áll össze:

  1. Az Egyesült Királyság elhagyja az Európai Uniót 2019. március 29-én.
  2. Személyek szabad mozgásának megállítása.
  3. Szabadkereskedelmi megállapodás az EU-val, ún. közös szabálykönyv kialakítása az ipari és mezőgazdasági áruk kapcsán.
  4. Kilépnek a közös mezőgazdasági és a közös halászati politikából.
  5. Megszűntetik az Európai Unió Bíróságának joghatóságát az Egyesült Királyságban.
  6. Megakadályozzák a „kemény határt” az ír-északír határszakaszon.
  7. Szoros biztonsági együttműködés az EU-val, de önálló biztonságpolitika.
  8. Új önálló üzleti lehetőségek a brit vállalatok számára világszerte.

A vitát a brit miniszterelnök gazdasági kapcsolatokkal kapcsolatos jövőképe adta, amit többek között Emmanuel Macron francia elnök is elfogadhatatlannak nevezett. Az európai vezetők nem fogadják el a közös piac „kimazsolázását”, mivel a terv megállítaná az emberek szabad áramlását és egy „fél-vámuniót” eredményezne. Az önálló brit külgazdasági politika szintén elfogadhatatlan lenne a vezetők számára. Theresa May tervét azonban nem csak az európai tárgyalófelek, hanem saját párttársainak egy része is ellenzi. Legalább 80 konzervatív képviselő tartja elfogadhatatlannak a tervet, mert azt nem látják „igazi” kiválásnak az EU-ból. A kifogásokat látva May egy pártkongresszust hívott össze, hogy „a lehető legjobb tervet állítsák össze Nagy-Britanniának”. A miniszterelnök szerint a terve az egyetlen működőképes verzió, amely Észak-Írországnak is megfelelő. A belső konfliktus miatt kérdésessé vált a miniszterelnök pozíciója valamint egy esetleg elfogadott kilépési megállapodás parlamenti jóváhagyása és törvénybe iktatása is.

Védelempolitika

Julian King, az Európai Unió Tanácsának a biztonsági unióért felelős biztosa szerint a Brexit után a „lehető legszorosabb” együttműködésre van szükség a biztonság- és védelempolitika területén. Sokan megkérdőjelezik a hatékony kooperációt az EU második legnagyobb nettó befizetőjének kilépése után. A Brüsszelben tartott védelmi találkozón King kiemelte, hogy az Uniónak és Nagy-Britanniának továbbra is együtt kell működnie, nagyobb hangsúlyt fektetve a kibertámadások és terrorizmus elleni fellépésre.

Franciaország és Nagy-Britannia már tett lépéseket a bilaterális kapcsolatok erősítése felé: a francia és angol védelmi miniszterek évente kétszer fognak találkozni az eddigi egy alkalom helyet, jelentette be Florence Parly, a francia fegyveres erők minisztere. A harci drónok kérdéséről azonban nem született megegyezés a januári Theresa May és Emmanuel Macron közötti csúcstalálkozón.

Intézményi hírek szeptemberből

2018. szeptember 12-én az Európai Parlament az Unió történetében először kezdeményezte, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének értelmében a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács indítson vizsgálatot és döntsön arról, hogy Magyarország valóban megsérti-e a 2. cikkelyben felsorolt alapértékeket. A Parlament aggodalmát fejezte ki többek között az alkotmányossággal, a választási rendszer működésével, a bírói függetlenséggel, a véleménynyilvánítás szabadságával és az egyenlő bánásmódhoz való joggal kapcsolatban. Következő lépésként az Európai Tanács meghallgatja a magyar álláspontot az ügyben, majd négyötödös szavazati többséggel, a Parlament egyetértésével dönthet arról, hogy valóban fennáll az EU-s értékek megsértésének veszélye Magyarországon. A tagállamok ajánlásokat is tehetnek a probléma megoldására. Az eljárás későbbi szakaszában az Európai Tanácsnak arra is lehetősége nyílhat, hogy egyhangú szavazással, a Parlament egyetértésével megállapítsa, hogy Magyarországon tartósan fennáll a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok súlyos megsértése. Ha ez bekövetkezne, Magyarországot szankciókkal sújthatják, mint például szavazati jogának felfüggesztése.
Hírfigyelőnk végén hosszabban foglalkozunk a jelentéssel.

A Tanács szeptember 18-án következtetéseket fogadott el a béketámogató műveletekkel és a válságkezeléssel kapcsolatos EU és ENSZ közötti stratégiai partnerség prioritásairól a 2019-től 2021-ig tartó időszakra nézve. Ebben megállapításra került, hogy az EU és az ENSZ együttműködése mindkét fél számára sok előnnyel jár. A Tanács hangsúlyozta a Nők, Béke és Biztonság program átfogó prioritássá válását, valamint a konfliktusmegelőzést is kiemelte. Ezenkívül a következtetésekben az Európai Unió hitet tett amellett, hogy a multilaterális világrendnek az ENSZ-en kell alapulnia, és az EU többoldalú segítséget nyújt ennek megvalósításához.

Szeptember 20-án került sor az uniós állam- és kormányfők nem hivatalos salzburgi találkozójára, melynek fő témái a belső biztonság, a migráció és a Brexit voltak. A migrációt illetően a tárgyaláson megvitatták, hogy csökkent az ireegurális érkezők száma – alacsonyabb, mint a válság előtti években –, de továbbra is szükség van együttműködésre harmadik országokkal; kiemelték az Egyiptommal folytatott egyeztetéseket. A belső biztonság kérdésében a résztvevő felek megállapodtak az Európai Határ- és Parti Őrség erősítéséről, illetve a kiberbűnözés minden formája, a manipuláció és a félretájékoztatás ellni küzdelem fokozásáról. A Brexitet illető napirendi pontokról “BREXIT” rovatpontunk alatt írtunk.

Az uniós vezetők a migrációról, a belső biztonságról és a brexitről tárgyaltak. Forrás: consilium.europa.eu

Sargentini-jelentés – és ami mögötte van
írta: Banos Benjámin

Az Európai Parlament (EP) szeptember 12-én több mint kétharmados többséggel megszavazta a Judith Sargentini (zöldpárti, holland) képviselőasszony nevével fémjelzett jelentést. Mostkísérletet teszek a spektrum egészéből bemutatni a fennálló néző- és álláspontokat és a lehetséges következményeket is megvizsgálom.

Forrás: Hungary today.

Előzményként érdemes megemlíteni, hogy az EP 2017 májusában elfogadott egy olyan állásfoglalást, ami lehetővé tette Magyarország ellen a 7. cikk szerinti eljárás megindítását és a teljes korű kivizsgálást, miszerint sérülnek-e az uniós alapértékek. Az állásfoglalást 393 szavazattal 221 ellenében 64 tartózkodás mellett fogadták el.

Jogi háttér – mit is jelent pontosan a 7. cikk szerinti eljárás és mi a folyamata?

Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke (EUSz. 2. cikk) tartalmazza az EU-s értékeket, többek között megemlítve: szabadság, jogállamiság, demokrácia stb.; és ezen értékek egyik tagállam részéről történő csorbítása felveti a 7. cikk szerinti eljárás lefolytatását. A jelenlegi esetben, az EP-ben kétharmados többséggel fogadták el a jelentést, így a dokumentum arra kéri az Európai Tanácsot, hogy indítsa el Magyarország ellen a 7. cikk szerinti eljárást, azaz állapítsa meg, hogy fennáll-e az egyértelmű veszélye annak, hogy Magyarország megsérti az uniós normákat. Jelen állás szerint közvetlen jogi következménye nincs a jelentés megszavazásának. A további lépésekhez, aminek legsúlyosabb vetülete az adott tagállam jogainak a felfüggesztése, szükségeltetik az Európai Tanács egyhangú döntése, ami valószínűleg nem teljesülne egy ilyen voksoláson.

Forrás: europa.eu.

A jelentés tartalma

Az Orbán-kormány fő üzenete: az Európai Unió azért támadja Magyarországot, mert hazánk nem támogatja az illegális migrációt; a jelentés nem más, mint a migráció-pártiak kicsinyes bosszúja. A magyar kormány kommunikációja beleillik a jelenlegi kormányzati diskurzusba, azonban nem lenne szabad a jelentést ennyire relativizálni még akkor sem, ha bizonyára az Unióban sokaknak nem tetsző a magyar menekültpolitika és annak hangvétele. Ugyanis a beszámoló a következő fejezetekből áll:
1. Alkotmányos és választási rendszer működése.
2. Igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, a bírák jogállása.
3. Korrupció és összeférhetetlenség.
4. Magánélet védelme és adatvédelem.
5. Szólásszabadság.
6. Tudományos élet szabadsága.
7. Vallásszabadság.
8. Egyesülési szabadság.
9. Egyenlő bánásmód.
10. A kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel .szembeni védelem.
11. A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai.
12. Gazdasági és szociális jogok.
A menekültkérdés mellett az Unió egyre kevésbé tolerálja a magyar kormány harcát Brüsszellel („Állítsuk meg Brüsszelt”), a Soros-kampányt, a CEU működésének a megnehezítését és egyes civil szervezetek elleni fellépést.

Forrás: N1 (english edition).

Az ügy háttere

Joggal feltételezhetjük, hogy az EP-ben történtek mögött húzódik a jövő évi választásokra való felkészülés és Emmanuel Macron, francia elnök politikai malőrjei. Macron láthatóan élvezi, hogy Orbán Viktor és Matteo Salvini, olasz belügyminiszter benne látják a fő ellenfelüket Európában, hiszen Macron olyan centrális koalíció létrehozásán fáradozik, amiben egy Orbán nélküli néppárti (EPP) frakció lehetne az egyik meghatározó párt.

A szavazás mind belföldön, mind külföldön túl nagy visszhangot kapott és kevésbé foglalkoztak az eset azon vetületével, hogy ez egy csendes felkérés volt a Fidesz felé, hogy hagyja el önként az EPP-frakcióját; hiszen az EPP-nek mégiscsak kisebb veszteség lenne a Fidesz-tagok leválása, mintha az egész néppárti alakulat esne darabokra. A Fidesz kijelentette, hogy önként nem hajlandóak távozni, Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője pedig nem akarja durva kenyértörésre vinni a dolgot, bár a szavazás előtti vitában a magyar kormányfő kompromisszum-képtelensége miatt – heves tiltakozások ellenére – az EPP soraiban ülő képviselők több mint fele is megszavazta a jelentést, tehát ott tartunk, hogy a teljes eljárás lezárultáig biztosan nem zárja ki az EPP soraiból a Fideszt.

Konklúzió

Az Unió kampányüzemmódba kapcsolt, a választási harc már szeptemberben – a szokásosnál hamarabb – elkezdődött. A tét egyáltalán nem kicsi, bár felesleges „sorsfordító”, „sorsdöntő” stb. választásokat emlegetni, mert az új EP felállása után is a fő döntéshozó és végrehajtó testület az Európai Tanács és Európai Bizottság maradnak. A 2019-es választások után is valószínűleg a jobbközép EPP fogja alkotni a legnagyobb frakciót – bár kisebb létszámmal, mint most. Ez akkor is így alakulhat, ha sikerül a macronista formációnak elszívni szavazatokat, illetve az olasz Liga a magyar Fidesz vezetésével egy jobboldali–populista alakulattal kiválna az EPP-ből. Nagyobb problémát jelent, hogy az Unió történetében először nem lesz meg a többsége az Európa-párti jobboldalnak és baloldalnak, csak a szintén Európa-párti liberálisokkal tudják továbbra is többségüket biztosítani. Az egyharmadnyi euroszkeptikus és radikális EP-képviselő sok konfliktust fog okozni, lelassulhat a döntéshozatal, egy időre akár meg is bénulhat az Európai Unió döntéshozatala.

Az Európi Unió hatalmas bürokratikus apparátusa és demokratikus őrlőmalmai nagyon lassan lendülnek mozgásba, azonban beműködtetésük után lassabban is kerülnek vissza nyugalmi állapotba. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, ha egy tagállam és különösen annak vezető kormánya olyan szituációba sodorja magát, ahol fennáll az uniós értékek megsértése, valamint a többszörös felszólítás ellenére és csekély kompromisszumkészség mutatására ezek a szabályozó mechanizmusok életbe lépnek.

A fent említett határok feszegetésével és a mechanizmusok életbe lépésével az adott tagállam egyben azt is vállálja, hogy az elhúzódó procedúra mind külföldön, mind belföldön óriási visszhangot kap. Ezenfelül rövid- és középtávon a renitens álláspont kérlelhetetlen képviselete először a diplomáciai és gazdasági kapcsolatokban fog negatívan lecsapódni, hosszútávon a károk beláthatatlanok.