Főoldal Általános EU hírfigyelő – 2018. március

EU hírfigyelő – 2018. március

1071
0
Megosztás
Forrás: https://eeas.europa.eu

PESCO

Mérföldkő a CFSP-ben

Március 6-án az Európai Tanács elfogadta a PESCO első 17 közös projektjét, amivel az EU védelmi együttműködése új fázisába lépett. A projektek három kategóriába sorolhatók: kiképzés és közös gyakorlatok, műveleti területek, és összhaderőnemi képességfejlesztés. Szerepel közöttük közös eszközök fejlesztése, missziós kiképzőközpont felállítása, a tengeri jelenlét és megfigyelés erősítése, valamint közös kibervédelmi adatbázis és gyorsreagálású csapatok felállítása.

PESCO és EDF

A PESCO-t (Permanent Structured Cooperation) 2017. december 11-én hozta létre az Európai Tanács 25 tagja azzal a céllal, hogy egy integrált, szerződésalapú védelmi együttműködési felületet biztosítsanak a tagállamok számára. Alapvetéseit tekintve leginkább a NATO Smart Defence programjához hasonlít. A PESCO legfőbb döntéshozója és felügyelője a Tanács, azonban az egyes projekteket érintő kérdésekben a résztvevő tagállamok határozhatnak. Az eddig meghirdetett 17 projekt mellé még idén újabbak csatlakoznak, illetve júniusban döntenek konkrét irányítási-szabályozási kérdésekről az egész PESCO-t illetően.

Az EDF (European Defence Fund – Európai Védelmi Alap) 2017. nyarán jött létre a védelmi eszközök közös gyártásának és fejlesztésének támogatására. Az Alapba 2020-tól 5,5 milliárd eurót különítenek el, amely legalább három tagállam közös fejlesztési projektjeire használható fel. Az alap célja egy összehangolt védelmi iparág kialakítása, amivel – becslések szerint – akár 100 milliárd eurót takaríthatnának meg a tagállamok éves szinten. Ugyanakkor az EDF minden projektnek maximum 20%-át finanszírozza, a maradékot a résztvevő tagállamoknak kell fizetniük – a PESCO esetében azonban a költségek 30%-a finanszírozható az Alapból.

Frederica Mogherini sajtótájékoztatójában külön figyelmet szentelt annak, hogy az EU kollektív biztonságát garantáló lépések sosem a NATO – vagy egyéb – védelmi szervezetek rovására, hanem annak kiegészítéseként jönnek létre. Az Unió nem katonai szövetség, a védelempolitikai együttműködés kialakítása tehát nem a NATO konkurrenciájaként jön létre, hanem a tagállamok együttműködésének és hatékonyságjavításának eredményeképpen. A PESCO egyik kiemelt programja az európai katonai mobilitás javítása, ami a két szervezet közös vállalása: lényege, hogy Európában hatékonnyá tegyék a szövetséges csapatmozgásokat.

Márciusi közlemények és csúcstalálkozók

Március 22-én az Európai Tanács következtetéseket fogadott el a március 4-én Salisburyben elkövetett merénylettel kapcsolatban. A kiadott közleményben az Európai Tanács a leghatározottabban elítélte az eseményt, és felajánlotta segítségét az Egyesült Királyságnak a nyomozás lefolytatásához. Súlyos biztonsági problémának tartja, hogy Oroszország áll a merénylet hátterében, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Uniónak meg kell erősíteni a vegyi, radiológiai, biológiai és nukleáris támadásokkal szemben a védelmi képességeit, és mélyíteni kell ezen a területen a tagállamok közötti és a NATO-val való együttműködést. Ezenkívül a hibrid fenyegetések kezelése is kiemelten fontos, például a kiberkérdések, a stratégiai kommunikáció és az elhárítás területén.

Március 26-án a bulgáriai Várnában EU-Törökország vezetői szintű találkozót rendeztek Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk, az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker, és a bolgár miniszterelnök, Bojko Boriszov fogadták a török elnököt, Recep Tayyip Erdogant. Megállapodás született a migrációs együttműködés folytatására; az EU vezetői jelezték, hogy az Unió hajlandó további támogatásokat tenni a menekültek helyzetének javítása érdekében. Törökország szíriai beavatkozásával kapcsolatban azonban az EU aggodalmát fejezte ki, különösen a török ellenőrzés alatt álló Afrín régiót illetően. Az EU felkérte Törökországot a polgári lakosság védelmére, valamint a humanitárius segélyek célbajuttatásának segítésére. Szintén aggályokat fejeztek ki jogellenes földközi-tengeri és égei-tengeri török tevékenység miatt, emlékeztették Törökországot arra, hogy köteles a kapcsolatok normalizálására és a jó kapcsolatok fenntartására, valamint kiálltak Ciprus mellett. Hangsúlyozták azt is, hogy tagjelöltként Törökországnak kötelezettsége a demokratikus alapjogok biztosítása. Az EU felkérte Törökországot, hogy működjön együtt az Európa Tanáccsal a jogállamiság védelme érdekébe.

Bojko Boriszov, Donald Tusk, Recep Tayyip Erdogan és Jean-Claude Juncker Várnában / Forrás: eeas.europa.eu

Szankciók

A Tanács 2018. március 12-én hat hónapra meghosszabbította az ukrajnai események miatt bevezetett Oroszország elleni szankciókat, így a korlátozó intézkedések 2018. szeptember 15-ig vannak hatályban. Az „Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések” miatti szankciók a következőkre vonatkoznak: vagyoni eszközök befagyasztása, utazási tilalom, 150 személy és 30 szervezet.

Az orosz gazdaság bizonyos ágazatait érintő gazdasági szankciók 2018. július 31-ig vannak érvényben, míg a Krím és Szevasztopol területére vonatkozó – azok jogellenes annektálása miatt bevezetett ­intézkedések 2018. június 23-ig.

Március 19-én a Tanács további négy, a szíriai rezsimhez köthető személyt vett fel a szankciós listájára: egy magasrangú katonai vezetőre és három tudósra terjesztették ki a korlátozásokat. Mindegyiküknek szerepe lehet a civilek ellen bevetett vegyi fegyverek fejlesztésében és alkalmazásában. Ezek a lépések összhangban vannak az EU-nak azon politikájával, amelynek értelmében fel kíván lépni a vegyi fegyverek terjesztése és felhasználása ellen.

EU a világban

Közel-Kelet

Március 6-án az Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini és az EU humanitárius segítségnyújtásáért és válságkezelésért felelős biztosa, Hrisztosz Sztilianidesz nyilatkozatott adtak ki a kelet-gútai eseményekkel kapcsolatban. A közleményben kiemelték, hogy a damaszkuszi kormány és szövetségeseik a 30 napos tűzszünet életbeléptetésére felszólító 2401-es ENSZ BT határozat ellenére tovább folytatták az offenzívájukat. Bár a beszámoló pozitív lépésként ismerte el a segélyszállítmányok beengedését a területre március 5-én, a dokumentum azt is kiemeli, hogy a kormányerők több szükséges orvosi felszerelést is eltávolítottak a szállító konvojról; ezzel a lépésével a szíriai kormány nyíltan megsértette a nemzetközi humanitárius jogot. Végezetül kiemelték, hogy az Európai Unió folytatni fogja a munkát a BT határozat teljeskörű végrehajtásának az érdekében.

Március 15-én Federica Mogherini nyilatkozatott adott ki a szíriai eseményekkel kapcsolatban. Kiemelte, hogy bár az ország egész területén humanitárius krízissel kell szembenézni, a helyzet különösen rossz Kelet-Gútában, Idlibben és Afrínban. A főképviselő nyilatkozatában újra felszólította a harcban álló feleket, hogy tegyenek eleget a 2401-es BT határozatban szereplő tűzszünet betartására. Továbbá szólt az asztanai folyamatot garantáló hatalmakhoz (Iránhoz, Oroszországhoz és Törökországhoz), hogy tegyenek eleget a megállapodásban foglalt feladataiknak. A dokumentumban az Unió leszögezte, hogy a konfliktust nem lehet katonai úton megoldani.

Az Európai Unió 50 millió eurónyi támogatást jelentett be a libanoni biztonsági szektor számára március 15-én Rómában, mely jól mutatja az Unió elkötelezettségét Libanon biztonsága mellett. A csomag keretében biztosított 50 milliós támogatásból 46,6 millió eurót fordítanak a jogállamiság előremozdítására, a fennmaradó összegből pedig a terrorizmus elleni közdelem erősítését és a reptéri védelmet kívánják biztosítani. Az új csomag része annak a hosszú távú elköteleződésnek, melynek keretében 2006 óta az EU 85 millió eurót biztosított a közel-keleti ország biztonsági helyzetének a javítására.

Közép-Ázsia

Március 9-én Brüsszelben hatodik alkalommal tartották meg az EU-Tadzsikisztán Együttműködési Bizottság találkozóját. A tárgyalásokon a két fél megerősítette, hogy tovább erősítik a kapcsolataikat az EU-Tadzsikisztán partnerségi és együttműködési megállapodás keretében. A találkozó lehetőséget biztosított a feleknek a véleménycserére az EU új közép-ázsiai stratégiájával kapcsolatban is: az Unió és Tadzsikisztán egyetértett abban, hogy közösen folytatják a munkát az afganisztáni békefolyamatok támogatásában. Az EU ugyanakkor kritikát is megfogalmazott Tadzsikisztánnal szemben; elsősorban a tádzsikisztáni civil társadalom egyre szűkülő lehetőségeit emelete ki.

Március 27-án az üzbegisztáni Taskentben tartott Afganisztán- konferencián részt vett Federica Mogherini, az Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője is. Az ülés során a főképviselő többek között megbeszélést folytatott Ashraf Ghani afgán elnökkel. Mogherini hangsúlyozta, hogy az EU támogatja az afgán elnöknek a tálibok felé intézett átfogó békeajánlatát, illetve kiemelte, hogy az Unió továbbra is jelentős pénzügyi és politikai támogatást fog nyújtani az afgán gazdasági és társadalmi fejlődés előremozdítása érdekében.

Posztszovjet térség

Március 16-án Federica Mogherini kiadta a Krím-félsziget négy éve tartó orosz megszállásával kapcsolatos EU nyilatkozatot. A főképviselő hangsúlyozta, hogy az Európai Unió továbbra is jogellenesnek tartja a Krím Oroszország általi annektálást. Azt is kiemelte, hogy Brüsszel kitart Ukrajna szuverenitása és területi integritásának sérthetetlensége mellett, illetve felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt négy évben jelentősen romlott a félszigeten élő kisebbségek (tatárok, ukránok) jogi helyzete. Március 19-én az Európai Külügyi Szolgálat által közétett nyilatkozat kiemeli, hogy az EU nem ismeri el jogszerűnek a Krím-félszigeten is megtartott március 18-ai orosz elnökválasztást, hiszen eleve a félsziget Oroszországhoz való csatolását is illegitimnek tartja.

Brexit

Március elején az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk találkozott Theresa May brit miniszterelnökkel Londonban. A megbeszélés célja a Brexit-tárgyalások előmozdítása volt. Több fontos téma mellett szóba került  Észak-Írország jövőbeli helyzete is. Ezt követően Tusk március 7-én jelentette be a tárgyalás eredményeit és egy 16 pontból álló iránymutatás-tervezetet bocsátott ki. A tervezetben az egyetlen lehetséges jövőbeli modellnek az Unió és az Egyesült Királyság közötti szabadkereskedelmi övezet létrehozását jelölte meg. Tusk a javaslatban megemlíti a terror elleni küzdelem és a légi közlekedés területein történő további együttműködés fontosságát, illetve felkérte az Egyesült Királyságot az uniós K+F programokban való részvételre a kilépést követően is.

A tervezetet az Európai Tanács elnöke megküldte a többi 27 tagállam állam- és kormányfőinek, melyet azok az Európai Tanács (50. cikk) március 23-i ülésén el is fogadtak. A jövőben ez a döntés határozza meg az uniós tárgyalódelegáció céljait a Brexit-tárgyalások során. Ezt megelőzően az Általános Ügyek Tanácsába (50. cikk) megtárgyalták a kilépés első szakaszát lezáró megállapodást, melyet március 20-án el is fogadtak a miniszterek. A megállapodás a polgárok jogaira, a pénzügyi elszámolásra, az átmeneti időszakra és a kilépés egyéb körülményeire vonatkozik. Ezzel megkezdődhet a tárgyalás második szakasza, melynek során az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti jövőbeli kapcsolatot kell kialakítania a tárgyaló feleknek. Az EU hangsúlyozta, hogy a “lehető legszorosabb partnerségre törekszik” a kilépő britekkel, azonban ehhez az Egyesült Királyságnak is megfelelő partnerségi magatartást kell képviselnie. 

Forrás: consilium.europa.eu