Főoldal Általános EU hírfigyelő – 2018. május

EU hírfigyelő – 2018. május

Írta
805
0
Megosztás
Frederica Mogherini, Mohammad Javad Zarif, Jean-Yves Le Drian, Heiko Maas és Boris Johnson egyeztetett május 15-én az iráni atomalku megmentésének a lehetőségeiről. Forrás: euractiv.com

PESCO

Nagy-Britannia és a kontinens biztonsága

A hónapban a Politico birtokába jutott egy kétoldalas dokumentum, amely “harmadik országok” bevonását szorgalmazza a PESCO projektjeibe. A Benelux államok által jegyzett elképzelés lényege, hogy eseti szinten nem uniós országok is részt vehessenek az állandó strukturált együttműködés egyes fejlesztéseiben, anélkül, hogy a döntéshozatalba be lennének vonva. A támogatók azzal érvelnek, hogy ezzel biztosítanák Nagy-Britannia szerepvállalását a kontinens biztonságában a Brexit után. Jelenleg az EU tagországok közül a szigetország rendelkezik a legnagyobb védelmi költségvetéssel, valamint őfelsége hadereje a világ legkülönbözőbb pontjain szerzett missziós tapasztalatokat: ezek olyan források, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak az európai biztonság fejlődéséhez.

A megfogalmazók arra is felhívták a figyelmet, hogy az elképzelésük nem az Egyesült Királyságra koncentrálódik. London márciusban – korábbi ígérete ellenére, visszavonta részvételét a felálló EU egységekben –, megkérdőjelezve eltökéltségét a kontinens biztonsága mellett. Ugyanakkor Norvégia, Kanada, Svájc és az Egyesült Államok is felmerültek, mint potenciális résztvevői a fejlesztéseknek, ami által újabb pénzügyi és szellemi források szabadulnának fel az európai biztonság megerősítésére – közülük az Egyesült Államok már jelezte is szándékát a részvételben.

Kritikaként fogalmazódhat meg az elképzeléssel szemben, hogy az EU forrásai így a tömbbön kívül hasznosulnának, amikor a PESCO egyik lényegi eleme, hogy az Unión belül fektet a védelmi iparba. Másik ellenérv lehet harmadik felek bevonására, hogy ezzel könnyebben hozzáférhetővé válhatnak olyan kritikus katonai eszközök, amelyeket az Unió összes tagállama rendszeresít.   

Az elképzelés támogatói közt szerepel még Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Bulgária, Portugália, Svédország, Finnország és a balti államok. A kezdeményezők a júniusi Külügyminiszteri Tanácson szeretnék elfogadtatni a tervezetüket, azonban ez az ambiciózus határidő könnyen ellene dolgozhat a dokumentum elfogadásának.

Emmanuel Macron és a “coalition of the willing”

A Németország által erősen támogatott PESCO mellett – amelynek célja a védelmi iparban az innovációnak, fejlesztéseknek a támogatása – Franciaország egy kisebb koalíció összeállításán munkálkodik, melynek középpontjában az európai missziós képességek kialakítása áll: válságkezelési és béketeremtési feladatokat fejlesztene Macron. Az Európai Intervenciós Kezdeményezésnek (European Intervention Initiative – EII) a lényege, hogy nem lenne az Unió lassú bürokratikus döntéshozatalához kötve, hanem a résztvevők önkéntes vállalásaik alapján vennének részt benne. Ennek értelmében a francia, az olasz, a brit, a német, a dán, az észt, a portugál, a belga és a holland védelmi miniszterek júniusban egy szándéknyilatkozatot írnak alá, amely a közös stratégiai kultúra megteremtésére és a válságelőrejelzési elemzések közös kiértékelésére irányul.

Informális védelmi miniszteri találkozó Szófiában

A márciusban elfogadott 17 PESCO projekthez még idén újabb projektek kerülnek elfogadásra – tájékoztatott Frederica Mogherini a védelmi miniszterek informális találkozója után. A Főképviselő bizakodóan nyilatkozott a megbeszélésről, és kiemelte, hogy a május 2-i költségvetési javaslat 22-szeres növekedést javasol az EU védelmi kiadásaiban, amely forrásokból tovább lehet növelni a kontinens biztonságát. Ezek mellett bejelentette, hogy nyáron egy új “off-budget” intézmény, az European Peace Facility (Európai Béke Intézet – EPF) felállítására tesz majd javaslatot, amely a védelmi szektor finanszírozásával, katonai műveletekkel és katonai partnerkapcsolatokkal foglalkozna.

A közös kül- és védelempolitika civil oldalának megerősítése

Május 28-án az Európai Tanács a CSDP civil képességeinek megerősítése mellett döntött, ezzel tervezve megerősíteni az EU, mint biztonságszolgáltató szerepét a válságövezetekben. A dokumentum levonja az Unió eddigi civil misszióiból a lényeges következtetéseket, és ezek alapján három területet jelöl meg a fejlesztések fő irányának: a hatékonyság növelése, a külső és a belső biztonsági kihívások hatékonyabb kezelése, és a reakcióképesség javítása. Ennek értelmében 2018 nyarára készül el a Civil Képességek Fejlesztési Terve (Civil Capability Development Plan – CCDP) a Tanács, a tagállamok, a Bizottság szakosított szervei és a bel- és igazságügyi együttműködésben érintett szereplők együttműködésével, amely konkrét lépéseket tartalmaz majd a kapacitások bővítésére.  

Májusi csúcstalálkozók, nyilatkozatok

2018. május 17-én Bulgária fővárosában, Szófiában megrendezésre került egy csúcstalálkozó az Európai Unió és a Nyugat-Balkán országainak vezetői között. A rendezvényen részt vett az összes uniós tagállam állam- és kormányfője, valamint a hat nyugat-balkáni partnerország; azaz Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Szerbia és Koszovó vezetője. A találkozó eredményeképpen elfogadásra került a szófiai nyilatkozat. A deklarációban az Európai Unió vezetői támogatásukról biztosították a térség országait az európai integrációban való részvételükkel kapcsolatban, és üdvözölték, hogy partnereik elkötelezettek a demokrácia, a jogállamiság, a jó kormányzás, valamint az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása mellett. A nyilatkozat kiemeli a biztonsági kihívásokkal szembeni közös fellépés fontosságát. Ilyen kihívás a migráció; a terrorizmus és a szélsőségesség; a korrupció és szervezett bűnözés; az emberkereskedelem; a kábítószernövény-termesztés; az ember-, kábítószer- és fegyvercsempészet  elleni küzdelem. A nyilatkozathoz mellékletet csatoltak, mely tartalmazza a kiemelt célkitűzések szófiai menetrendjét.

Összefoglaló az EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozóról. Forrás: consilium.europa.eu.

2018. május 22-én Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatot adott ki a május 20-án Venezuelában lezajlott elnöki és regionális választásokra reflektálva. Ebben kijelentette, hogy a választások érvénytelenek és eredménytelenek, hiszen az alacsony részvétel mellett számos törvényellenesség volt tapasztalható a választások során. Ennek következtében szankciók bevezetését helyezte kilátásba. Május 28-án a Tanács a főképviselő nyilatkozatára is hivatkozva következtetéseket fogadott el Venezuelával kapcsolatban. Az EU felszólította az államot egy új, alkotmányos, demokratikus követelményeknek megfelelő választás mihamarabbi lebonyolítására. Az Unió további támogatásáról biztosította Venezuela lakosságát, és ígéretet tett arra, hogy a jövőben is segítséget nyújt majd a válság leküzdése érdekében.

Az Unió válasza Iránnak az atomalku amerikai felmondása után

Sokkolóan hatott az Európai Unió és a legtöbb tagország vezetőire Donald Trump, amerikai elnöknek az iráni nukleáris megállapodással kapcsolatos május 8-ai lépése. Az elnök ugyanis a paktumból való kivonuláson túl a lehető legkeményebb gazdasági szankciók bevezetését helyezte kilátásba az Iráni Iszlám Köztársasággal szemben. Trump ezen lépése cselekvésre kéztette az egyezség mellett továbbra is kiálló uniós és tagállami vezetőket.

A nukleáris megállapodás megmentésnek az érdekében május 15-én az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Frederica Mogherini a brit, a francia és a német külügyminiszterrel közösen megbeszélést tartott Mohammad Javad Zarif iráni külügyminiszterrel. A találkozón az európai fél a megállapodás, valamint az abból adódó gazdasági előnyök további fenntartását ígérte Teheránnak. Ugyanakkor a főképviselő hangsúlyozta, hogy egyenlőre konkrét gazdasági és jogi garanciákat nem tudnak Irán számára biztosítani.

Május 17-én a 28-ak szófiai találkozóján a kormány- és államfők egyetértettek abban, hogy közösen lépnek fel a megállapodás megmentésének az érdekében. Május 21-én a Frederica Mogherini az iráni atomprogram felügyeletének egyetlen lehetséges alternatívájának nevezet a megállapodást. Ezzel a főképviselő az amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo azon korábbi kijelentésére reagált, amely szerint az egyezségből való amerikai kivonulás mellett Washington igen kemény  szankciókkal kívánná sújtani a perzsa államot.

Az EU az USA kilépése ellenére is az iráni nukleáris megállapodás részes fele marad. Forrás: consilium.europa.eu

BREXIT

Május 14-én tartotta ülését az Általános Ügyek Tanácsa (50.cikk), melynek során Michel Barnier, az EU Brexit-ügyekért felelős főtárgyalója tájékoztatta az EU27 formációban ülésező Tanácsot a tárgyalások állásáról. A Tanács áttekintette a márciusi ülés óta lezajlott egyeztetéseket, melyek kapcsán a biztos hangsúlyozta, hogy jelentős előrelépés nem történt, ezért az EU-nak fel kell készülnie minden lehetséges forgatókönyvre. Barnier ismertette a miniszterekkel az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeli partnerségének lehetséges kereteit is. Az ülés zárásaként a miniszterek hangsúlyozták, hogy minél hamarabb – az Általános Ügyek Tanácsának júniusi üléséig – ki kell dolgozni egy működőképes megoldást az Ír-szigeten húzódó határ ügyében. Ekaterina Zaharieva bolgár miniszterelnök-helyettes így nyilatkozott a Tanács ülése után: Októberig már csak öt hónap maradt, és néhány kulcsfontosságú kérdés még megoldásra vár. Haladéktalanul előre kell lépnünk az Írországgal, az irányítással és minden egyéb, a kilépéssel kapcsolatos lezáratlan kérdés tekintetében. Ezenkívül ki kell alakítanunk a leendő viszonyrendszerünk keretét is. A La Mache-csatorna mindkét partján meg kell nyugtatnunk a polgárokat és a vállalkozásokat, hogy a Brexitre rendezett keretek között kerül majd sor.

A tárgyalások kapcsán május 17-én Theresa May, brit miniszterelnök ismételten kihangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság nem kíván közös vámunióban maradni az Európai Unióval. A vámunió helyett két lehetséges megoldást támogat London: az egyik opció esetén visszaállna a vámhatár az Egyesült Királyság és az EU között, de a brit hatóságok megpróbálnák minimálisra szorítani az ellenőrzést különböző technikai megoldásokkal, míg a másik verzió szerint különleges vámmegállapodás lépne életbe, amelynek során a brit hatóságok csak az EU vámuniója által megszabott vámértéket szednék be az országba belépő termékek után. Egy brit felmérés szerint az utóbbi lehetőséggel élve is, a brit vállalatok összesen akár évi 20 milliárd font kiadással nézhetnek szembe, ezért komoly belpolitikai vita övezi a kereskedelmi kapcsolatok kérdéskörét.

Komoly vita alakult ki az EU és az Egyesült Királyság között, mivel az előbbi ki akarja zárni a briteket a Galileo navigációs műhold használatából, amivel az EU az amerikai műholdak egyeduralmát kívánják megtörni. David Davis Brexit-miniszter egymilliárd euró kártérítést követel az EU-tól, ugyanis Nagy-Britannia komoly összegekkel hozzájárult a fejlesztésekhez. A műhold a tervek szerint 2026-ra lesz teljesen működőképes. Az Unió elképzelései  szerint a britek ugyanolyan feltételek mellett használhatnák csak a műholdat, mint minden más közösségen kívüli ország. A brit kormány az említett kártérítés mellett azzal fenyegetőzik, hogy ha nem használhatják a Galileot, megépítik a saját műholdas rendszerüket. Az előzetes számítások alapján egy ilyen program 5 milliárd fontjába kerülne az angol adófizetőknek. A vita fokozódása akár komolyan befolyásolhatja a két fél kapcsolatát a további biztonságpolitikai együttműködések terén.